Szerző szerinti böngészés "McIntosh, Richard William"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 49)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Anthropic Vulnerability of a Hydrothermal Mineral Deposit and Related Mining Heritage, a Case Study from a Medieval Gold-Silver Mining Area, Telkibánya, Hungary
    (2023) Szepesi, János; Sütő, László; Novák, Tibor; Szepesi, Éva Zsuzsanna; Benkó, Zsolt; Gruber, Péter; McIntosh, Richard William; Harangi, Szabolcs; Lukács, Réka
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Bányanyitás általános folyamata és a Nagykereki I. homokbánya földtani és technológiai vizsgálata
    (2011-11-21T12:34:27Z) Hilgert, László; Kozák, Miklós; McIntosh, Richard William; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A dolgozat bemutatja egy tipikus külszíni fejtés mindennapjait, a megnyitástól a bezárásig, a szükséges dokumentumok, teendők, általános eszközök és technikák sorrendjében. A "kérelmező" szemszögéből kiindulva a dokumentumok megszerzésének sorrendjében vettem végig. A második részt a térségben található külfejtés adatainak ismertetésével mutattam be.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Barlangok morfotektonikai vizsgálata néhány mintaterületen a Bükk hegységben
    Gyökeres, Imre; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Bükk hegységben, néhány mintaterületen (Diósgyőr és a Nagy-fennsík) található barlangok morfotektonikai értékelése került bele ebbe a szakdolgozatba, amelyeket alig, vagy egyáltalán nem dolgozott fel ilyen szempontból senki. Kérdés, hogy van-e ezen barlangok esetében is kapcsolat azok irányítottsága és a felszínen mérhető szerkezeti elemek csapásiránya között.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Bervai Mészkő Formáció Komplex Földtani Vizsgálata
    Páll, Henrietta; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Bervai Mészkő Formáció anyagát részletesen a típusfeltárásából, a Hór-völgyben található kőfejtőből gyűjtött mintákon vizsgálta meg Velledits Felicitász (Velledits 1998). Ezen kívül a Felsőtárkány 7-es fúrásból is leírta. A „Berva bánya” nyersanyagáról Pelikán (2005) tesz említést, de részletes vizsgálatot, illetve szöveti felvételeket nem közöl. A bánya 450-es fejtési szintjéből származó mészkőminták részletes makroszkópos és mikroszkópos elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a Déli-Bükk egyéb területein előforduló Bervai Mészkövekkel igen nagyfokú, mikrofáciestani hasonlóságot mutat. E minták esetében a leggyakoribb szöveti mikrofácies a grainstone, illetve a wackstone volt, illetve számos mintában fordult elő grainstone és rudstone mikrofácies is kisebb-nagyobb részletként.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Budai termális vonal elemzése
    (2011-06-01T07:32:32Z) Kovács, Gellért Péter; Kozák, Miklós; McIntosh, Richard William; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Budai hegység K-i peremén húzódó termális vonal hidrotermális folyamtokkal jellemezhető földtani képződmény. A Budapestet fürdővárossá avanzsáló hévizek annak a termokarszt-rendszernek a részei, melyek e tektonikai folyamatok által kialakított vonal mentén természetesen módon érik el a felszínt. Mindezen kialakító folyamatok jól beleilleszkednek a Kárpát-medence egészét érő nagytektonikai események láncolatába. Ezen dolgozat az előbbiek öszefüggéseit vizsgálja.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Bükkium morfotektonikája
    (2014) McIntosh, Richard William; Kozák, Miklós; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Ásvány- és Földtani Tanszék
    Összefoglalás A dolgozat a Bükk hegység szerkezetföldtani jellemzőit 10 sávszelvényben felvett mérési pontok, illetve földtani szelvények több mint 18000 szerkezeti mérés alapján értékeli. A rideg és képlékeny deformációs elemek alapján három részben egymást követő, részben átfedő erőhatást sikerült azonosítani: PI: Ny-ról, K felé irányuló nyomóerő, amely több hullámban aktiválódva diszharmonikus gyűrődést, palásodást és kisebb feltolódásokat okozott a késő jurától kezdve, s egyre alárendeltebb formában még a neogénben is reaktiválódott. PII: a Moesiai-tábla és a Déli-Kárpátok irányából hatott ÉÉNy-i, illetve ÉNy-i vergenciával. Részben felülbélyegezte PI deformációs elemeit, részben megújította azokat más funkcióval (pl. konjugált litoklázisok és haránttörések). Valószínűleg a krétában már intenzíven hatott, de a PI által feltolt, kiemelt területrészeken csak alig érzékelhető nyomai maradtak apró törésfelszínek által alkotott álredők formájában, de a mélyebb fekvésű részeken markáns gyűrődéseket hozott létre. PIII: a PI és PII egyidejű fellépésekor azok eredőjeként jelenik meg, kompresszív hatásokat fejtve ki. Vektoriránya kezdetben ÉÉK, de PII dominanciájának fokozatos növekedésével ÉNy-ias rotációra (10°-35°) készteti a hegységet, jelentős feltolódásokat és visszapikkelyeződéseket okozva. A szerkezeti és a morfológiai elemek kapcsolatát néhány mintaterületen részletes vizsgálat elemzi. Ennek eredményeként szoros korreláció mutatkozik a töréses szerkezeti elemek csapásiránya, valamint a völgyek és gerincek irányítottsága között. Hasonlóan szoros kapcsolat mutatható ki a törések csapásiránya, valamint a barlangok járatainak iránya között. A dolgozatban végül néhány távolabbi terület (Mecsek, Alföld aljzata, Budai-egység) áttekintő szerkezetföldtani elemzése összehasonlításként szolgál. Abstract The dissertation discusses the structural geological conditions of the Bükk Mountains based on more than 18000 structural measurements in measurement points and geological profiles arranged in ten zones. On the basis of brittle and ductile deformation elements three partly subsequent and partly overlapping forces have been identified: PI: Compression activated repeatedly from W to E resulting in the formation of disharmonic folding, cleavage and minor thrusts from the late Jurassic. It was reactivated even in the Neogene as well, however, in gradually subordinate magnitude. PII: Compression from the Moesian Platform and the South Carpathians with a vergence of NNW and NW. It partially overprinted the deformation elements of PI and partly reactivated them with different functions (e.g. conjugated lithoclases and transverse faults). It was intensive probably already in the Cretaceous, however, only poorly detectable traces remained in the areas thrust and uplifted by PI in the form of pseudo-folds formed by tiny joint surfaces. It resulted in clear folds in areas with deeper position. PIII: Acted as the resultant compression of the interaction of PI and PII. Its vergence was NNE, however, with the gradual dominance of PII it caused anticlockwise rotation (10°-35°) in the mountains together with significant thrusts and backthrusts. Relationship between the structural and the morphological elements is analysed in detail in a few study areas. Based on these, close correlation can be detected between the strike of brittle structural elements and the orientation of valleys and ridges. Similar close connection is found between the strike of joints and the orientation of cave tunnels. Finally the outline of the structural analysis of a few distant areas (Mecsek, basement of the Great Hungarian Plain, Buda Mts.) is given for comparison.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Defining the Neogene/Quaternary boundary in the southern Great Hungarian Plain
    Pálóczy, Péter Béla; Püspöki, Zoltán; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A szakdolgozatomban a geofizikai szelvények feldolgozásának lehetséges módjairól írtam. Röviden bemutattam ezeket és kiegészítő eljárásaikat. A figyelmem középpontjában ezek egyike, a mágneses szuszceptibilitás állt. Az alaposság érdekében a vizsgált terület földrajzi és geológiai hátteréről is írtam. Ezen kívül a kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó szakmai gyakorlatomat is részleteztem.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egzotikus aljzatzárványok a Tardonai-dombság miocén andezittufájában I.
    (2013-05-09T13:32:47Z) Miricz, Ádám; Kozák, Miklós; McIntosh, Richard William; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Tardonai-dombság miocén vulkanizmusa és termékei különös tekintettel a szarmatára. Területbemutatás, vizsgálati módszerek ismertetése, eredmények rövid értékelése.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egzotikus aljzatzárványok a Tardonai-dombság miocén andezittufájában II.
    (2013-05-10T08:42:06Z) Szobonya, Adrienn; Kozák, Miklós; McIntosh, Richard William; Papp, István; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Bükk-hegység és a Sajó-völgy közötti dombság felszínalkotó andezittufájának nevezetes feltárásai és extraklasztjai, kiemelten a Tardona mellett található Galambos felhagyott bicskabányában gyűjtött extraklasztok jellemzésére, leírására, valamint geokémiai elemzésére. A miocén vulkanizmus rövid jellemzése.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Francia Alpok földtanának elemzése saját kőzetminták segítségével
    (2014-04-29T08:32:17Z) Nagy, Márton; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Már amikor először jártam a gyűjtési útvonalon, akkor is feltűnt, hogy a terület kőzettani összetétele mennyire heterogén. Ha megnézzük a terület földtani térképét (10. ábra), ott is láthatjuk ezt a változatosságot. Megfigyelhető, hogy főleg variszkuszi eredetű, paleozóos, metamorfózist szenvedett masszívumokon, illetve ezek közé települt, sekély, és mélytengeri eredetű mezozóos üledékes összletek közt halad keresztül az útvonal, de helyenként a fiatalabb kainozóos üledékek is előfordulnak.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Garadna-völgy morfotektonikai vizsgálata (Bükk-hegység)
    Halyag, Nóra; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A dolgozat témája a Bükk-hegységben található Garadna-völgy szerkezetföldtani vizsgálata. A területen található fő és mellék völgyek csapásírányának eloszlásaival,a különböző irányokból eredő erőhatások által kialakított szerkezeti formákkal foglalkozik. Az erőrendszerek következményei is ismertetésre kerülnek. A kialakult formák fő meghatározójaként a terület földtani felépítéséről is szó lesz, majd konkrét kőzetminták makroszkópos és mikroszkópos jellemzőit is bemutatom. Végül pedig a területhez szorosan kapcsolódó, a szerkezeti jellemzők által meghatározott helyzetű, Garadna-völgyben található Garadna-patakról és az azon létrehozott Hámori-tóról is lesz néhány szó.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Geoinformatic background of geothermal energy utilisation and its applications in East Hungary
    (2016) Buday, Tamás; Bódi, Erika; McIntosh, Richard William; Kozák, Miklós
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hajdúszoboszló és környékének szeizmikus jellemzői
    Krekk, Dorina; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A dolgozatban a földrengések általános jellemzését ismertetem Magyarország területére. Hajdúszoboszló és környékének területén a valószínűségi módszerrel számoltam földrengés-veszélyeztetettséget.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Integration of Geological, Geochemical Modelling and Hydrodynamic Condition for Understanding the Geometry and Flow Pattern of the Aquifer System, Southern Nyírség-Hajdúság, Hungary
    (2023) Flores, Yetzabbel Gerarda; Eid, Mohamed Hamdy; Szűcs, Péter; Szőcs, Teodóra; Fancsik, Tamás; Szanyi, János; Kovács, Balázs; Markos, Gábor; Újlaki, Péter; Tóth, Péter; McIntosh, Richard William; Püspöki, Zoltán
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Keleti Bükk hegység bázikus magmás képződményei
    (2011-05-09T07:32:31Z) Bartók, Ádám; Kozák, Miklós; McIntosh, Richard William; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Keleti Bükk hegységben található Szinvai Metabazalt Formáció, azon belül is a Felső-Szinva-forrás környékének kutatása.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kisgyőri kőbányák kőzettani vizsgálata
    (2014-05-08T09:31:38Z) Nagy, Máté; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Kisgyőr körüli kőbányák története, a kitermelés módja, a bányákban található kőzetek kémiai, makroszkópi és mikroszkópi elemzését tartalmazza a dolgozatom. Megtalálható még a kőzetek felhasználási lehetőségeiről is pár oldal.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Korreláció vizsgálat a Ny-i Bükk-fennsík barlangjai és szerkezeti főirányai között
    (2011-10-18T14:21:23Z) Nagy, Attila; Kozák, Miklós; McIntosh, Richard William; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A szakdolgozat témája a Ny-i Bükk-fennsík barlangjai és szerkezeti főirányai közötti korrelációk vizsgálata.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Korrelációs vizsgálatok a Hór-völgy barlangjai és szerkezeti főirányai között
    Pásti, Ferenc; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Hór-völgyére jellemző szerkezeti főirányok összehasonlítása a területen található barlangok alaprajzáról mért irányokkal.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kőzetek kőzetmechanikai és hővezetési tulajdonságainak vizsgálata
    Varga, Gábor; McIntosh, Richard William; Buday, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tankszék magyarországi díszítőköveket tartalmazó gyűjteményen végeztem el vizsgálataimat. A gyűjteményben 44 darab vizsgálható mintáján tudtam elvégezni a vizsgálatokat, melyek nagy része andezit és mészkő volt, de akadtak köztük homokkövek, tufák és más egyéb magmás kőzetek is. A különböző kőzeteknek megmértem a tömegét és térfogatát, amelyből testsűrűséget számoltam. A visszapattanási értékek méréséhez egy L típusú Schmidt-kalapácsot használtam, amelyet a kőzetminták polírozott, illetve nem polírozott felületén mértem. A visszapattanási értékekből nyomószilárdsági adatokat származtattam. A hővezetési tényezőjét egy Hukseflux készülékkel mértem meg a minták polírozott felületén. Az eredmények elemzésekor összehasonlítottam a polírozott, illetve a nem polírozott felületeken Schmidt-kalapáccsal mért visszapattanási értékeket, a két érték közel azonos volt. Kimutattam, hogy minél nagyobb a kőzet keménysége, annál kisebb lesz a relatív szórás. A visszapattanási értékek átszámítása során megállapítottam, hogy a 60 feletti visszapattanási értékek esetében az exponenciális jellegű összefüggés irreálisan nagy értéket ad, így korlátozottan használható. A testsűrűség és a keménység összefüggésének vizsgálata alátámasztotta, hogy a nagyobb testsűrűség, nagyobb keménységet jelent. Mészkövek esetére kimutattam a porozitás és a nyomószilárdság kapcsolatát. A hővezetési vizsgálatoknál megállapítottam, hogy a nyomószilárdság és a testsűrűség pozitív korrelációban van a hővezetéssel, míg a nagy porozitás kis hővezetőképességet jelent. Megállapítható, hogy a Schmidt-kalapács használata általában roncsolásmentes vizsgálatot tesz lehetővé és a kapott értékekből nem csak rugalmassági paraméterekre, hanem a sűrűségi, porozitás, hővezetési tényező értékekre következtethetünk. Ezeket általában csak roncsolásos vizsgálatok segítségével tudjuk meghatározni, melyeket beépített díszítőköveken, védett mintákon nem lehet elvégezni.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kőzetfizikai vizsgálatok Bánkút térségében
    Sohajda, Bence; McIntosh, Richard William; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A Bánkúttól keletre található mintaterület feltárásait alkotó, jó megtartású, a szakirodalomban viszonylag nagy egyirányú nyomószilárdsággal jellemezhető mészkövek vizsgálata a természetes kőzettestek értékelésére kidolgozott módszerekkel, minősítése az RMR kőzettest-értékelő rendszer segítségével. A dolgozat magában foglalja a Bükk hegység földtani felépítésének és szerkezeti viszonyainak leírását,a kutatási terület földtani jellemzését, az alkalmazott módszerek és az RMR rendszer leírását, valamint a Borovnyák 18-23 feltárások értékelését, osztályozását, a feltárásokról készült fotókkal együtt. A vizsgálatok tárgyát képezte a kőzetek egyirányú nyomószilárdságának, a tagoltság mértékének (RQD index), a tagoló felületek távolságának, a tagoló felületek állapotának, a víz jelenlétének és a tagoltság irányának megállapítása, amelyek mérnökgeológiai és alkalmazott földtani szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak.