Szerző szerinti böngészés "Muha, Bettina"
Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A meditációs gyakorlatok és az életminőség kapcsolataVáradi, Gábor; Tisljár-Szabó, Eszter; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Muha, Bettina; Egyetemen kívüliAz elmúlt évtizedek tudományos klinikai kutatásaiban azt bizonyítják a szerzők, hogy a meditációnak számos egészségvédő hatása van, és szerepet játszik a stresszkezelésben, a mentális figyelem és a pszichológiai jóllétünk javításában, valamit a magasabb testi tudatosság elérésében (Laureys, 2021). A meditációs gyakorlatoknak számos aspektusa lehet, de dolgozatomban a buddhista hagyományból kialakult zen meditáció és az abból eredeztethető mindfulness meditáció gyakorlatait, valamint ezek pszichoterápiás szemléletét vizsgálom, amelyeket a klinikai egészségpszichológiában és a pszichiátriai kezelésekben is alkalmaznak (Kondo, 1958). Dolgozatom további részeiben részletesen vizsgálom a meditációs gyakorlatok stresszre gyakorolt hatását és a légzés folyamatait, amelynek alappillére a testtudatosság, valamint, hogy a meditációs gyakorlatok és az életminőség milyen kapcsolatban állnak egymással. A vizsgálat kérdőíves kutatási keretek között valósult meg, 69 fő került a mintába a következő összetétellel: 25 fő haladó meditáló, 24 fő kezdő meditáló és a kontroll személyek közül 20 fő, akik nem meditálnak. A szakdolgozati kutatásunkhoz a Jóllét Kérdőív rövidített változatát (WHO Well-Being Index, WBI-5), az Észlelt Stressz Kérdőívet (Perceived Stress Scale, PSS), a Mentális Figyelem és Tudatosság Kérdőívet (Mindful Attention Awareness Scale, MAAS) és a Testi Válaszkészség Kérdőívet (Body Responsiveness Questionaire, BRQ) használtam. A kérdőívekkel a következő két hipotézist vizsgáltam. Az első hipotézis szerint a meditációs technikákat gyakorlók alacsonyabb észlelt stresszel, nagyobb mentális figyelemmel és tudatossággal, magasabb szubjektív jólléttel és nagyobb testi válaszkészséggel rendelkeznek, mint azok, akik nem gyakorolják a meditációs technikákat. A második hipotézis azt feltételezi, hogy a mentális figyelem (az a képesség, amikor az adott pillanatot a középpontba tudjuk helyezni és képesek vagyunk ezeket átmeneti mentális eseményekként megfigyelni) pozitív összefüggést mutat a pszichológiai jólléttel és az észlelt stresszel. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hipotézis teljesült, a haladó meditálók alacsonyabb stresszt élnek, mint a nem meditálók, a haladó meditálók magasabb mentális figyelemmel és tudatossággal rendelkeznek, mint a nem meditálók, a meditálók magasabb jóllétet mutatnak a nem meditálókkal szemben és magasabb testi válaszkészségről számoltak be, mint a nem meditálók. A kezdő és a haladó meditálók között nincs szignifikáns különbség, de egy tendencia megfigyelhető. A második hipotézis szintén beigazolódott a kérdőívekre adott válaszok alapján, a Pearson korreláció vizsgálatából azt láthatjuk, hogy a mentális figyelem és a pszichológiai jóllét között pozitív kapcsolat van, míg az észlelt stressz vonatkozásában negatív kapcsolatot találtunk. Jelen vizsgálatunk kiemelkedően foglalkozik a meditációs gyakorlatok rendszeres alkalmazásának hatásaival, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az önismeretre, a teljes önvalónk megismerésére, pszichológiai jóllétünkre egészségünk szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A humorizálás, mint domináns viselkedéses jellemző összefüggése a személy társas megítélésévelHorváth, Adrienn; Tisljár, Roland; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Muha, Bettina; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA dolgozatban az intenzíven humorizáló egyének jellegzetességeit vizsgáljuk, más emberek meglátásai szerint. A humor, mint a freudi terminológiában értelmezett elhárító mechanizmus segíti a megküzdést, de ugyanakkor az érzelemszabályozásban gátakat szabhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kamaszok és szüleik közösségi oldalon történő kommunikációhoz való hozzáállásának összefüggéseMuha, Bettina; Páskuné Kiss, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA szocioökonómiai státusz, a szülők iskolai végzettsége és a 16-18 éves kamaszok élettel való elégedettsége nincs befolyással arra, hogy milyen mértékben tudják átvenni a szüleiktől az attitűdjeiket, jelen vizsgálatban a közösségi oldalon történő kommunikációhoz való hozzáállást. Ez a megállapítás azt implikálja, hogy társadalmi elhelyezkedéstől és az aktuális élethelyzettől függetlenül a szülő képes arra, hogy saját nézeteivel megismertesse a gyermekét, és továbbadja meggyőződéseit, szabályait, attitűdjeit a következő generáció tagjainak. Vagyis nem számít, hogy a szülők alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, alacsonyabb szocioökonómiai státusz jellemzi a családot, vagy a gyermek nem annyira elégedett az életével, mint más kortársai, ha a kommunikáció nyílt és bátorított az adott családban, ha az információk megfelelően eljutnak egymáshoz és meghallgatják a családtagok egymás álláspontját, véleményét. A jó és megfelelően működő családszerkezet, kommunikáció jelenléte tehát ezen három változó függvénye.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A maladaptív álmodozók élményvilágának kvalitatív vizsgálata felnőtt átlagpopulációbanBokor, Lilla; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Muha, Bettina; Balajthy, Dániel; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi KarA maladaptív álmodozás egy újonnan felfedezett, jelenleg kevéssé feltárt pszichológiai jelenség, melynek lényege a kóros mértékű, szenvedést és/vagy funkcióromlást okozó képzeleti tevékenység. Jelen vizsgálat célja a maladaptív álmodozás sajátosságainak kvalitatív vizsgálata felnőtt átlagpopulációban, különös tekintettel az álmodozás tematikai és dinamikai jellegzetességeire. Hazai mintán a jelenség kvalitatív vizsgalatát célzó kutatások ezidáig még nem születtek. Vizsgálatunkban egy szakirodalmi adatok alapján összeállított, a maladaptív álmodozás jellegzetességeit feltáró strukturált kérdőívet alkalmaztunk. Az eredmények elemzése induktív kvalitatív tartalomelemzéssel történt, melyet a megbízhatóság érdekében három független kódoló végzett. A vizsgálatban résztvevők toborzása korábbi kutatásunkban, online felületen történt, amely során a Maladaptív Álmodozás Skála (MDS-16-HU) segítségével 185 maladaptív álmodozó került kiszűrésre. Az eredmények szerint az álmodozás fókuszában elsősorban a személy élményvilága (41,6%) és interperszonális kapcsolatrendszere (38,9%) áll. A maladaptív álmodozás legfontosabb funckiója az érzelemszabályozás (41,6%), vágyteljesítés (27%), valamint a valóság elől való elmenekülés (23,8%). Legjelentősebb negatív következménye a különböző életterületeken mutatott károsodás (48,6%), továbbá a fantáziavilág és a realitás közötti disszonanciával való szembesülés (40%). Az álmodozást leggyakrabban a tétlenség (33,5%), illetve különböző modalitású érzékszervi ingerek (28,1%) indítják be, megszakítása pedig többnyire nem akaratlagosan, hanem külső körülmények (69,2%) – kötelezettségek, időhiány, zavaró ingerek – hatására következik be. Az álmodozás az esetek jelentős részében (61,1%) a személy környezete előtt rejtve marad. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a jelenség számos tekintetben a viselkedéses addikció jegyeit hordozza (jutalmazó, kompenzatorikus jelleg, megküzdési funkció, „leszokásra” tett kísérlet, eltitkolás), amiből arra következtethetünk, hogy a maladaptív álmodozás klinikai figyelmet igénylő állapot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az önéletrajzi memória vizsgálata egészséges személyek körében az Önéletrajzi Interjú eljárás segítségévelMuha, Bettina; Andrejkovics, Mónika; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarAz adaptív pszichológiai működéseknek számos pszichometriai mutatója létezik, melyek főleg önjellemzésen alapuló kérdőívek pontszámain alapulnak. Vizsgálatunkban az Önéletrajzi Interjú (ÖI) módszerének információfelületét vizsgáltuk 25 egészséges személy adatai alapján. Ez a módszer az önéletrajzi memória (ÖM) részletességét és szerveződését vizsgálja anélkül, hogy leellenőriznénk az emlékek pontosságát. Az ÖM a saját életünk jelentős történéseire való emlékezést jelenti. Az ÖI (Levine és mtsai, 2002) alkalmas az egészséges és a sérült önéletrajzi emlékezeti működés vizsgálatára is. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az egészséges személyek ÖI adatai milyen mutatók mentén jellemezhetők a leggyakrabban alkalmazott fő pszichometriai mutatókon túl. Az interjú szövegelemzési rendszeréből a következő változókat emeltük ki: 1. A spontán módon felidézett összes belső eseményrészlet aránya; 2. A spontán módon felidézett, a főeseményhez tartozó érzelmek és gondolatok aránya; 3. A spontán módon felidézett, a főeseményhez tartozó perceptuális részletek aránya. 4. A spontán módon felidézett összes külső részletek aránya (amik nem a főeseményhez tartoznak). Feltételeztük, hogy az első 3 változó magasabb értéke, illetve a 4. változó alacsonyabb értéke együtt jár a jobb pszichológiai alkalmazkodás mutatóival (magasabb CERQ pontszám, alacsonyabb DERS pontszám). Továbbá megvizsgáltuk, hogy e mutatókban van-e különbség a férfiak és a nők, illetve a különböző életkorú személyek között. Vizsgálati mintánkat 25 fő, 9 férfi és 16 nő alkotta, életkoruk 21-68 év. Eredményeink alapján elmondható, hogy a nemi különbségeket tekintve szignifikáns különbség (<0.05) figyelhető meg az érzelmek megjelenésében, vagyis az emlékek felidézése során a nők több érzelemről számoltak be, mint a férfiak. A kor szempontjából szignifikáns különbség (r=0.455, p<0.05) áll fenn az idősebb életkor és a külső részletek említése között, tehát a fiatalabbak kevesebb külső részletet említettek, mint az idősebbek. A fiatalok még a legtávolabbi élményeikhez is korban közelebb vannak, mint az idősek, ez magyarázatul szolgálhat erre a tendenciára. A CERQ esetében tendencia figyelhető meg arra vonatkozóan, hogy minél adaptívabb a megküzdés, annál több belső részlet jelenik meg, illetve minél maladaptívabb, annál több a külső részlet. Tehát az adaptívabb megküzdési stratégia valószínűleg segíti az élmény mélyebb átélését, míg a maladaptív hajlamosíthat az emléktől való eltávolodásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Rehabilitációs terv kidolgozása a Hévízgyógyfürdő és Szent András ReumakórházbanHorváth, Balázs; Muha, Bettina; Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, ÁOK Dékáni Hivatal, Szak és Továbbképzési Központ; DE--Népegészségügyi KarTudományos kutatásunk a feltett hipotézisek kivizsgálásának útján, a felhasznált pszichológiai kérdőívek által vizsgálta a rheumatoid arthritises betegek mentális állapotát. A pszichológia tudományának széles tárháza rendelkezésünkre állt ahhoz, hogy egy átfogó képet kaphassunk arról, hogy a felmért populáció tekintetében a gyógyászati terápiákon túl, milyen pszichológiai intervenciókra van szükségünk ahhoz, hogy a betegek gyógyulását minél magasabb szinteken tudjuk biztosítani a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházban. Bebizonyosodott, hogy az alkalmazott kezelések mellett a betegeknek sok esetben mentális diszfunkcióik vannak, melyek kihatással lehetnek a gyógyulás ütemére, annak minőségére és fenntarthatóságára. A vizsgált populáció tekintetében, a betegek fizikális és lelki állapotai között összefüggés van, depresszióval, szorongással, diszfunkcionális attitűdökkel küzdenek, fájdalmaikat elkatasztrofizálják. Abból kifolyólag, hogy a vizsgálati paramétereink előremutatóknak bizonyultak, a rheumatoid arthritis betegek számára, egy bővebb, interdiszciplináris területeken átívelő, további új kezelési módokat preferálunk. Így a munkám részét képező rehabilitációs tervvázlaton túl, a közeljövőben kollektíve javaslatot teszünk az intézet felső vezetésének irányába arra vonatkozólag, hogy egy, a gyakorlatban is megvalósítható, intézet-specifikus, gyógyászati protokollal összekötött, komplex rehabilitációs terv kidolgozásra, majd a későbbiekben pedig gyakorlati megvalósításra is kerülhessen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szociális segítők lelki egészségének vizsgálataIzbékiné Tóth, Andrea; Sándor, Alexandra; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Muha, Bettina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarDiplomamunkámban a szociális segítők lelki egészségének vonatkozásában a lelki rugalmasságot (rezilienciát) vagy más néven a lelki ellenálló-képességet vizsgálom, és annak a jólléttel, a megküzdéssel és a kötődéssel való összefüggéseit. A segítő foglalkozást végzők körében nagyon kevés figyelmet kap mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból, hogy mely tényezők felmérése, fejlesztése jelent védelmet a kifáradás, kiégés ellen. Kutatásom célja a reziliencia és bizonyos pszichológiai jelenségek - általános jóllét állapot, megküzdés és kötődési jellegzetességek - összefüggéseinek megismerése egy szociális segítőkből álló mintán. Kutatási kérdéseim középpontjában annak megismerése áll, hogy a szociális segítők vizsgált mintájára milyen mértékű reziliencia jellemző, továbbá a reziliencia hogyan függ össze a többi vizsgált tényezővel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülői stressz és az azzal összefüggésben lévő tényezők vizsgálata örökbefogadó, illetve vérszerinti szülők körébenKorom, Vivien; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Dallos, Katalin Mária; Muha, BettinaKutatásomban az örökbefogadó és a vérszerinti szülők körében vizsgáltam a gyermeknevelés során megélt szülői stresszt és az azt befolyásoló tényezőket. A kutatás célja a két csoport közötti eltérések feltárása volt, illetve a megélt szülői stressz kapcsolatának vizsgálata a társas támogatással, a szülői kompetenciával és a gyermekekkel kapcsolatos nehézségekkel, valamint a szülők demográfiai jellemzőivel.