Szerző szerinti böngészés "Nagy, Levente"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 110)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető A 19. századi brit liberalizmus morfológiai megközelítése(2013) Nagy, Levente; igenMill és a liberalizmus Harold Laski szerint a liberalizmus a „nyugati civilizáció kiemelkedő doktrínája” volt évszázadokon keresztül (Greenleaf 1983, 18). E fajsúlyos általánosítás nem árul el sok mindent a liberalizmusról, azt viszont sejteti, hogy egy uralkodó eszmerendszerrel van dolgunk. Laski megállapításánál konkrétabb információkkal szolgálnak R. Muir szavai: „Mindig sajátja volt a Liberális pártnak, hogy fokozott kételkedéssel kövessen minden, állam általi beavatkozási kísérletet a gazdaságba, mely egyben a szabadság megsemmisítését jelenti.”Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2008. március 9-ei népszavazásKáplár, Attila; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarJelen írásomban a 2008. március 9-ei népszavazást taglalom a részvétel alapján, illetve az ezen időszak alatt alkalmazott médiakampányt elemezve. Ezt megelőzően egy összefoglaló elemzés keretében a népszavazásokat mutatom be, a referendumokhoz való hozzáállás, valamint az intézményi változások tükrében. Érdekes kérdésként foglalkozom továbbá a deliberatív demokráciával, vagyis azzal, hogy mennyire működőképes az, hogy az állampolgárok közvetlenül szóljanak bele a demokratikus folyamatok működésébe, de ne csupán négyévenként, hanem rendszeresen. Ennek kapcsán felvetődik az a kérdés is, hogy milyen arányban játszik szerepet a népszavazás világszinten, illetve hogy Magyarország mennyire tekinthető ebben aktívnak a visegrádi országokkal összehasonlítva. Továbbá kísérletet teszek a népszuverenitás és a referendum közötti elméleti kapcsolat ábrázolására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2010-es országgyűlési választások elemzése és a magyar választási rendszer bemutatása(2013-04-15T14:12:10Z) Kálmánczi, Miklós; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarEgy ország választási rendszere demokráciájának fokmérője, hiszen tükrözi az elit hatalomfelfogását, képviselők és képviseltek alapvető viszonyainak minőségét, a tényleges választói elvárások megjelenítését, érvényesülését. Az 1989.évi XXXIV. törvény lehetővé tette az állampolgárok tényleges politikai akaratának kifejeződését, a megalakult pártok programjai között a választók kedvükre válogathattak. Bár számtalan módosítással, de fenti törvény maradt hatályban a legutóbbi, 2010.évi választásokig. Dolgozatom célkitűzése ennek a választásnak pontosabban a választási rendszernek a bemutatása és elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2011-es lengyel parlamenti választások elemzése(2013-04-15T11:24:39Z) Bobik, Norbert; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom középpontjában a 2011-es lengyel parlamenti választások állnak. Amellett, hogy áttekinthető elemzést kívánok végezni a választási eredményekről, jellemzem és körülhatárolom a Lengyelországban meglévő politikai táborokat. Ehhez azonban szükséges, hogy a szakdolgozat első fejezetében kicsit részletesebben kifejtsem azokat a történelmi előzményeket, amelyek mind a mai napig befolyásolják a lengyel politikai életet. Célom, hogy az olvasó - a dolgozat elolvasása után - kellő ismeretséggel rendelkezzen a lengyel aktuálpolitika folyamatairól. Elemzésem könnyebb megértéséhez több alkalommal felhasználtam a hivatalos választási oldal térképeit is, mivel az ábrák segítségével egyszerűbb szemléltetni az ország politikai földrajzának sajátosságait.Tétel Szabadon hozzáférhető 2011-es választási reform kihatása az országgyűlési választásokra II.(2022-06-30) Nagy, LeventeA radical electoral reform took place in Hungray in 2011, as a consequence of the sweeping victory of the Fidesz-KDNP coalition in 2010. The government initiated and implimented a reform which was not based on a consensus of all political parties. Taking advantage of its political position (qualified majority government), Fidesz introduced among other changes the winer compensation, and gave voting right to non-resident Hungarians. The present paper tries to present some of the value-based and interest-oreinted arguments related to the reform of 2011, showing that the real (power) interests were hushed up, while the government tried to legitimize the electoral reform based on several value-oriented arguments.Tétel Szabadon hozzáférhető 2011-es választási reform kihatásai a magyar választási eredményekre I.(2022-10-19) Nagy, LeventeThe second wave of democracy after World Wa II, followed by the third wave in the 1970’s and the 80’s – including the historic democratic transitions in Eastern Europe after the collapse of the Soviet Empire – led to the expansion of democratic electoral systems around the world. The design of electoral systems and of the undergoing electoral reforms has become a vital component of the democratization process. The study of the theory and politics of electoral reform led to the adoption of new theoretical and methodological approaches in order to cope with the challenging phenomena. The main goal of this paper is to interpret the concept of reform, and to unfold some of theoretical aspects of it in order to identify some of the main components of the concept. With the theoretical approach we can get a better understandic of the reform itself, and we can demonstrate that electoral reform is a complex process which should not be reduced to a simplistic model in which a few actors driven by a few motives can fully explain the whole phenomenon. The theoretical study of the reform can show that some politial events, the established party system (first and foremost the distribution of power between the various parties), the type of the actual electoral system (its advantages and disadvantages) as well as some contingents factors must be taken into consideration in order to have a better understanding of the nature of the political arena in which reform proposals are promoted and the reform itself takes place.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának tömegpszichológiai elemzéseBoruzs, Edina; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja bemutatni a 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának és ellenkampányának bemutatása, különös tekitettel a politikai kommunikáció szerepére, tömegbefolyásolás és tömegpszichológiai szempontból. A népszavazás jelentősége és a plakátkampány befolyásolása miként hatott a társadalomra,milyen érzelmeket váltott ki, mennyire beszédtéma. Ennek megvizsgálására egy kérdőív segítségével mértem fel, így megvizsgáltam a kampány és ellenkampány politikai kommunikációs jelentőségét. Szerettem volna megvizsgálni az ellenkampány mennyiben érte el célját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016.okt.2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A japán gyarmati uralom politikai öröksége KoreábanKovács, Anna Sára; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA Koreai-félsziget földrajzi helyzetéből következően a koreai nyelv és etnikum évezredek óta nagyobb szárazföldi területek és államszervezetek szomszédságában létezett. Ezek közül a két talán legfontosabb szomszéd napjainkban Kína és Japán. Mindkettő rendelkezik birodalmi múlttal a félszigeten. Kína hosszú évszázadokon át gyakorolt hatalmat Korea felett, míg Japán hivatalosan csupán 38 évig uralta a félszigetet 1907 és 1945 között. Dolgozatomban arra igyekeztem választ találni, hogy milyen hatásokkal van a kelet-ázsiai térségre és a Koreai-félsziget mai viszonyaira nézve a japán gyarmati uralom és asszimilációs politika öröksége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A plebiszciter vezérdemokrácia bemutatása Körösényi András műveinek segítségévelCsősz, László; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban először is szeretném bemutatni a klasszikus és realista demokráciaelméletet Körösényi András műveinek felhasználásával. Olyan főbb szempontok mentén hasonlítom össze a két elméletet, mint a döntéshozási metódus formája, mikéntje, a vezetők hatalma és szabad döntéshozási joga. Továbbá, szó lesz az állampolgárok kompetenciájáról a mindennapi életben és a politikában. Fontos szempont a felelősségvállalás a politikusok és állampolgárok szempontjából. Kik válnak a közakarat formálóivá? Weber és Schumpeter a jeles képviselői a realista iskolának és elvetik a klasszikus elméletet, később Weber fogalmazza meg először a vezérdemokráciát, mint kormányzati formát. Ezek után Körösényi András írásai mentén szeretném bemutatni a plebiszciter vezérdemokráciát, azaz a népszavazáson alapuló demokráciát, ahol a legfontosabb politikai szereplő a hatalmat irányító vezér. Be szeretném mutatni, hogy a vezérdemokrácia egy olyan sajátos kormányzati forma, amely ötvözete az autoriter és liberális demokratikus berendezkedésnek, ami stabilan és tartósan fennmaradhat, anélkül, hogy közeledne bármelyik pólus felé. Továbbá, szeretném ismertetni azt az öt fontos tényezőt, amely szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy ilyen politikai berendezkedés. Nem fontossági sorrendben az első tényező, hogy a vezetőnek szüksége van egy bizonyos karizmára, amivel meg tudja győzni az állampolgárokat. A második szempont a vezér legitimációja, ami a néptől fakad, hiszen ők választották meg. Harmadik szempont szerint szükség van egy rendkívüli, vagy veszélyhelyzetre, aminek köszönhetően a vezető meg tudja ragadni a hatalmat. A következő szempont, hogy a vezetőnek forradalmi változásokat kell bevezetnie a politika világában, hiszen a karizmatikus képességeinek köszönhetően különleges küldetése van. Végül, fontos szempont a vezető és az alattvalók közötti kapcsolat, amit többnyire a „felülről-lefelé” tartó irányba történő kommunikáció és erős érzelmi ráhatás jellemez. A következő fejezetben a vezér jellemző tulajdonságait szeretném bemutatni. Egyrészt, fontos, hogy a vezér milyen mértékben cselekszik a saját preferenciái alapján, és mennyire veszi figyelembe a nép akaratát. Vajon csak a vezetői csoportok döntenek a közügyi döntésekben vagy van beleszólása az állampolgároknak is? Fontos kérdéssé válik, hogy a nép miként és milyen mértékben tudja ellenőrizni a regnáló hatalmat. Ezt követően pedig arra a kérdésre kísérelem meg a válaszadást, hogy a társadalom rendelkezik-e önálló célokkal és akaratokkal, vagy a politikai vezetőknek kell ismertetni saját céljaikat, és a polgároknak ezek közül kell választaniuk. Körösényi munkáira alapozva bemutatom, hogy az Orbán-rezsim miért minősíthető a plebiszciter vezérdemokrácia iskolapéldájának. A populizmus paradigmája felől szeretném megközelíteni az Orbán-rendszert, kérdés persze, hogy az megfelelő alapot képez-e az Orbán- rezsim vizsgálatához. A későbbiekben pedig azt mutatom be, hogy az Orbán-rendszer milyen mértékben fele meg a plebiszciter vezérdemokrácia főbb kritériumainak (karizmatikus vezetés és legitimáció, a vezető és a nép közötti viszony, a képviselet plebiszciter jellege, válsághelyzet és válságdiskurzus, a közpolitika radikális jellege). A hatalomgyakorlás mikéntje képezi dolgozatom folytatását, illetve arra keresem a választ, hogy milyen személyi változások történtek a gazdasági és média szektorokban a 2010-es hatalomváltás után. A záró fejezet kihívó kérdése, hogy vajon mi történhet ezzel a politikai berendezkedéssel az elkövetkezendő időkben.Tétel Szabadon hozzáférhető A szocializmus 19. századi morfológiai megközelítése(2014) Nagy, LeventeTétel Korlátozottan hozzáférhető A szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) különböző részeinek elemösszetétel vizsgálataNagy, Levente; Kundrát-Simon, Edina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom során a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) különböző részeinek elemösszetételét vizsgáltam. A hipotézis az volt hogy a szőrös disznóparéj alkalmas fitoremediációs tachnológia alkalmazására. A vizsgált területről gyüjtöt növényi részek és a talaj Ag, Al, Ba, Bi, Ca, Cd, Co, Cu, Cr, Fe, K, Li, Mg, Mn, Na, Ni, Pb, Sr és Zn elemkoncentrációját meghatároztam. Az eredményeket rögzítettem, táblázatokat készítettem. Az elemkoncentráció alapján bioakkumulációs faktort számoltam, amely alapján a Ba, Ca, K, Mg, Na és a Sr elemeknél 1 feletti értékeket kaptam, vagyis a növények hajtásában a talajhoz képest jelentős mértékű elemakkumuláció volt megfigyelhető. A saját kutatásom és a szakiradalmi kutatások alaján igazoltam, hogy a Amaranthus fajok és köztük a szőrös disznóparéj alkalmasak fitoremediációs tachnológia alkalmazására.Tétel Szabadon hozzáférhető A társadalmi szerződés és a hatalom eredete(2015) Nagy, LeventeTétel Szabadon hozzáférhető A többségi elv ambivalenciái(2016) Nagy, LeventeTétel Korlátozottan hozzáférhető A többségi elven alapuló politikai rendszerek dilemmáiSzabó, Gergő; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA politikatudomány egyik fő kérdése (akár választásások, akár közügyi döntések kapcsán egyaránt az, hogy mi is a többség és a többségi elv. Dolgozatom célja az, hogy rávilágitsak a többség és a többségi elv használata során felmerülő lehetséges dilemmákra, tudva és alapul véve azt, hogy ez döntési elv bizonyult eddigi történelmünk során a legoptimálisabbnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a többségi elven nyugvó döntési mechanizmus a közösségi szinten megjelenő érdekek, nézetek, ideológiák, politikai sokféleségek okozta széthúzó erőket képes keretek között tartani úgy, hogy a rend fenntartása mellett az alapvető demokratikus szabadságjogok nem sérülnek. Nem véletlen tehát, hogy a többség és a többségi elv a politikatudomány központi kérdései közé tartozik. Dolgozatomban a többség és a többségi elv vizsgálatára kerül sor. E fogalmak elemzése során azonban több szempont (dilemma?) figyelembevételére van szükség. Egyrészt a „többség” plurális jelentéssel bíró fogalom, ezért tisztázni kell, hogy mit is jelent a többség, illetve, hogy mikor és milyen vonatkozásban beszélünk „többségről”. Másrészt, a „többségi elvet”, mint alapvető döntési mechanizmust, demokratikus keretek közé kell helyeznünk, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesítéséhez kell azt igazítanunk. Ennek világosabbá tételéért bepillantunk a többségi elv fejlődéstörténetébe Hobbes, Locke, illetve Mill idevágó gondolatai révén. Harmadrészt, a többségi elv parlamenti választásokon való alkalmazása során ki kell hangsúlyozni, hogy a többség utalhat a szavazatok, illetve a mandátumok többségére. Ez a megkülönböztetés képezi dolgozatom tézisének kiindulópontját: a mennyiségi entitásként értelmezett többség érvényesülését a választási rendszer (formulák) mikéntje közvetlenül határozhatja meg, írhatja felül, olyan értelemben, hogy az alkalmazott választási formuláknak köszönhetően a szavazatok többségét megszerző párt nem biztos, hogy a mandátumok többségét is megszerzi (Ez viszont újból visszavezet bennünket az kiinduló kérdéshez: Mi is valójában a többség?). A dolgozat utolsó részében hipotetikus és konkrét esetpéldákkal szeretném alátámasztani a tézisben megfogalmazottakat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A választási rendszer manipulált jellegeTörök, Sándor; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA manipuláció számos emberben negatív értelemben van jelen, hiszen alapja a manipulált fél szándékos megtévesztése a manipulátor részéről. Jelenlétét azonban nemcsak az emberek hétköznapjaiban, hanem a politika világában, és ezen belül a választási folyamatokban is. Dolgozatom célja a manipuláció fogalmának tisztázásán túl annak kihangsúlyozása, hogy a 2011-es magyar választási reform folyamatában a hatalom egyik alapvető eszközként használta a manipulációt, annak érdekében, hogy magyarázatokkal szolgáljon a nyilvánosság előtt a változtatások „demokratikus” voltáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Allalin/albis gyártási folyamatának optimalizációjaNagy, Levente; Mikuska, Róbert; Csicsák, Gábor; DE--Műszaki KarA lézergravírozás napjaink egyik leggyorsabban fejlődő ipari technológiája, amely pontosságáról és sokoldalúságáról ismert, és jelentős hatékonyságjavulást eredményezhet. Ez a kutatás egy lézergravírozó állomás optimalizálásával foglalkozott, különös tekintettel az uralkodó gyártási kihívásokra és azok lehetséges megoldásaira. Az eredmények rávilágítottak az állomás hatékonyságának növelésére és a mérnöki minták kiválasztási folyamatának finomítására. Emellett a tanulmány kiemeli a Lean gyártási elvek lézergravírozásba való integrálásának életképességét, tovább növelve annak ipari hatékonyságát.Tétel Szabadon hozzáférhető „Aluvó oláhok ébresztése”(2013-07-01) Nagy, LeventeDans la pemière partie de l’étude il s’agit de l’opinion de Melius concernant la situation sociale et religieuse des Roumains de rite byzantine. Melius a exprimé ces idées dans son livre Magyar prédikációk (Debrecen, 1563). C’était la lettre de saint Paul Apôtre aux Romains (Rom, 13-16) dans laquelle il a trouvé la bonne recette pour décrire son attitude envers des Romains. Dans cette lettre Paul écrit: «Je me dois aux Grecs et aux Barbares, aux savants et aux ignorants. Ainsi, autant qu’il est en moi, je suis prêt à vous annoncer aussi l’Evangile, à vous qui êtes à Rome. Car je n’ai point honte de l’Evangile; c’est une force divine pour le salut de tout homme qui croit, premièrement du Juif, puis du Grec.» De cette passage Melius tire la conclusion suivante: le bon predicateur a le devoir de prêcher la parole de Dieu non seulement parmis les savants et les puissants, mais parmis les barbares et les ignorants (comme sont les Romains) aussi. Dans la deuxième partie de l’étude je présente l’influence de l’oeuvre de Melius sur les écrits des prédicatuers romains calvinistes ou calvinisants. Dans la littérature roumaine et hongroise une opinion s’est répandue selon laquelle le livre imprimé par le diacre Coresi à Brassó en 1567-1568 (Tâlcul evangheliilor – Expilcation des evangiles, nommé aussi la première Cazania de Coresi) aurait été une traduction du hongrois d’après le livre Válogatott prédikációk (Debrecen, 1563) l’oeuvre de Melius. C’était Pandele Olteanu qui a démontré que les deux livres étaient totalement différents aussi bien par leur contenu, que par leur esprit, leur style et leur structure. L’original de la Cazania de Coresi était, selon Olteanu, l’Apostille de Neagovo (Postilla de Neagovo) écrit vers le milieu du XVIe siècle en ruthène, mais connu aujourd’hui seulement d’une copie de 1758. Il est vrai que les deux textes, le roumain et le ruthène, sont presque identiques, mais, contrairement à Olteanu, j’ai essayé de démontrer avec des preuves philologiques que la Cazania de Coresi est version originale d’après laquelle on a fait la traduction ruthène. Entre autres, malgré l’affirmation d’Olteanu concernant la différence entre la Cazania de Coresi et le livre de Melius (Válogatott prédikációk) j’ai réussi à identifier un sermon de Melius provenant de Válogatott predikációk, qui se trouve non seulement dans la version roumaine, mais dans la ruthène aussi. On peut donc affirmer que le livre de Melius a eu une influence considérable sur la propagation de la Réforme parmis les Roumains et les Ruthènes.