Szerző szerinti böngészés "Nagy , Erika"
Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A család és az intézmény együttműködésének fontossága az óvódáskorú gyermekek nevelésébenSzűcs, Tamásné; Nagy , Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat témaválasztását egy olyan kérdés indokolja, mely a pedagógusok, gyógypedagógusok körében nem elsődleges cél vagy feladat, mégis meghatározó a munkánk során. A pedagógus pályát az oktatási nevelési munka határozza meg, gyógypedagógusokét ezeken túl a sérült gyermek fejlesztése azonban segítő szakma is egyben. A gyógypedagógusoknak nem csak a gyermekekkel kell dolgozniuk, hanem azok családjával, más pedagógusokkal, szakemberekkel, intézményekkel is együtt kell működniük annak érdekében, hogy a gyermek teljes körű támogatást kapjon. Távlati célunk összefoglalni azokat a gondolatokat, hogy a gyógypedagógus és szülő együttműködésében melyek azok a területek, melyben olyan hatékony segítséget nyújthat a pedagógus, amivel a speciális óvodába járó gyermek és családja élethelyzetén könnyíthet. A vizsgálat során a kérdéseinket úgy állítottuk össze, hogy a pedagógus-szülő, majd a pedagógus-szülő-intézményvezető kapcsolatrendszerét több szempont mentén vizsgáltuk. A kérdések kitértek a napi találkozásokra, a hiányzások jelzéseire, programokra, vizsgáltam kommunikáció módjait, de a szakdolgozat legsarkalatosabb, és leginkább bizonyításra váró pontja annak vizsgálata, hogy a szülő miben és hogyan kér segítséget vagy tanácsot az óvodapedagógustól, gyógypedagógustól. Melyek azok a területei a gyermeknevelésnek, melyben egy sérült gyermeket nevelő szülőnek gondot jelentenek, és melyek azok, amelyek egy hagyományos óvodába járó gyermek szüleinek jelentenek gondot. Továbbá, hogy egy-egy probléma esetében kikérik-e az óvodapedagógus, gyógypedagógus vagy az intézmény vezetőjének tanácsát. Az interjúk elemzése során megismerhettük mindkét óvodatípusba járó gyermekek szüleinek óvodához fűződő kapcsolatrendszerét, kitérve a pedagógus-szülő együttműködésének vizsgálatára, majd az intézményvezető szerepére is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülő gyógypedagógiai segítése Down-szindrómás gyermek születésekorFerenczy , Dóra; Nagy , Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarDolgozatunkban a szülő gyógypedagógiai segítését, a szülői megküzdést jártuk körbe Down-szindrómás gyermek születése esetén. A dolgozat azon célkitűzéssel készült, hogy átfogó képet adjon a Down-szindrómával élő gyermekek számára rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekről. Bemutassa, milyen hatással vannak ezek a fejlesztések a szülők által tapasztalt eredményekre. Vizsgáltuk, hogy a gyógypedagógusok milyen módszerekkel tudják támogatni a családokat és a gyermekeket a diagnózis feldolgozásában. A dolgozatunk célja nem csupán az volt, hogy bemutassa a Down-szindrómás gyermekek fejlesztési lehetőségeit és a családok által tapasztalt pozitív változásokat, hanem az is, hogy rávilágítson a gyógypedagógusok fontos szerepére a családok életében. Az általunk összegyűjtött adatok és a szakirodalom tanulmányozása révén kívántunk hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalom szélesebb körben is megértse ezen egyedi igényű gyermekek és családjaik támogatásának fontosságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és alternatív kommunikáció a fejlesztő nevelés-oktatásbanTapoti, Krisztina; Nagy , Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök alkalmazásának lehetőségét és módjait vizsgálja a fejlesztő nevelés-oktatáson belül. Az elméleti áttekintés három területet érint: vizsgálja egyrészt az emberek közötti verbális és nonverbális kommunikáció elemeit, törvényszerűségeit , amely alapját képezi mind az ép, mind az értelmi sérült személyek kommunikációjának; másrészt körülhatárolja és megpróbálja definiálni a szakirodalom áttekintésével a súlyos értelmi sérült emberek társadalmi csoportját; harmadrészt vizsgálja az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközöket és azok alapvető jellegzetességeit. A szakdolgozat második fele egy országos szintű nem reprezentatív vizsgálat eredményeit elemzi. A vizsgálat célja annak a felmérése volt, hogy a fejlesztő nevelés-oktatásban dolgozó gyógypedagógusok a gyakorlatban hogyan alkalmazzák az AAK eszközöket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) eszközök elterjedése, használata az értelmileg akadályozott gyermekek és családjaik körébenNagyné Takács, Andrea; Nagy , Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat rávilágít arra a problémára, hogy a beszédükben akadályozott és súlyosan halmozottan sérült személyek hogyan tartsanak fenn interperszonális kapcsolatot családon belül és kívül. Milyen ismerettel rendelkeznek a szülők az Augentatív és Alternatív Kommunikációs eszközök, módszerek terén. Használnak-e különböző eszközöket, módszereket. Vannak elvárásaik az eszköz használatától. Mennyire nyitottak az új eszközök elfogadása iránt. Miért nem használják az eszközöket, vagy zárkóznak el a mindenapos hasznlatától. Igénylik a szakember segítségét. Melyik korosztály fogadja el az új technikai eszközök alkalmazását és kik azok akik elutasítják. Miért is fontos a súlyosan halmozottan sérült személyeknél a kommunikáció , az interperszonális kapcsolat, és hogyan valósítható meg. Minden apró rezdülésre, pislantásra, testmozgásra vagy a légzés megváltozására figyelni kell mert ez már a kommunikáció része.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyatékosággal élő gyermekek és családjaik pénzbeli támogatási lehetőségei (oktatás-nevelés, közlekedés, étkeztetés, családi támogatások)Tátrai , Virág Csenge; Nagy , Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozatomban a fogyatékosággal élő gyermekek és családjaik pénzbeli támogatási lehetőségeit vizsgáltuk. Támogatási lehetőségeken belül az oktatás-nevelési, közlekedési és étkeztetési támogatásokra helyeztük a hangsúlyt. Ezen kívül meg a családoknak járó általános pénzbeli ellátások ismeretségét is megvizsgáltuk (pl.: gyermek otthongondozásí díja). Arra voltunk kiváncsiak, hogy a támogatásokat milyen mértékben ismerik a szülők és a gyógypedagógusok. Továbbá a gyógypedagógusok e téren tudnak e segítséget nyújtani a szülőknek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagyományőrzés komplex megvalósítása az óvodai nevelésbenNagy , Erika; Kis , Gábor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarDolgozatomban a néphagyományőrzés komplex megvalósításának lehetőségeit vizsgáltam az óvodai nevelésben. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen mértékben jelenik meg a hagyományőrzés az óvodai nevelés során, valamint hogyan hat a gyermekek fejlődésére. A kutatás során azt is megvizsgáltam, hogyan viszonyulnak az óvodapedagógusok a hagyományőrzéshez, milyen lehetőségeket biztosítanak annak komplex megvalósítására, és milyen nehézségekkel szembesülnek egy-egy hagyományőrző tevékenység szervezésnél. Kerestem a választ arra is, hogy milyen gyakorisággal választanak népmeséket, népdalokat, népi játékokat, illetve más, a népi kultúrához kapcsolódó tevékenységeket. A dolgozat kitér arra, hogy a népi vonatkozású tevékenységek milyen képesség területeket fejlesztenek, és milyen mértékben befolyásolják a hagyományokhoz való hozzáállást. A kutatás rávilágít arra is, hogy az óvodapedagógusok mennyire tartják fontosnak a hagyományok ápolását, és milyen módon építik be mindennapi nevelőmunkájukba. A vizsgálat kérdőíves adatgyűjtésen alapult, amelyben óvodapedagógusokat kérdeztem meg a témával kapcsolatban. Emellett saját komplex hagyományőrző tevékenységemet is bemutattam és reflektáltam rá.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Óvodás korú értelmileg akadályozott gyermekek szüleinek segítő támogatása a korai intervenció idejénSzücs , Beatrix; Nagy , Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat célja, hogy összegyűjtse azokat a szempontokat, melyek a gyógypedagógus és a szülő közötti együttműködés során a legnagyobb segítséget jelenthetik a speciális óvodába járó gyermekek és családjaik számára. Reflektálja, milyen fontos a szülők megsegítése értelmileg akadályozott gyermek születése után közvetlenül és folyamatosan. Megfigyelés alá került a szakemberekhez való viszonyulásuk, változó lelki állapotuk, a várandósság előtti terveik, az az után felvetődő problémák, kik segítették őket ezekben a nehéz pillanatokban, hogyan alakult a család jövője és milyen nehézségeken hogyan sikerült továbbjutniuk. Célja, hogy rávilágítson a szülők lelkiállapotának nyomon követése is bír olyan fontossággal, mint a gyermeké és minden helyzetben figyelembe kell venni őket is akárcsak a gyermekeik érdekeit.