Szerző szerinti böngészés "Papp, Csaba"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 75)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A labdarúgó sportkarriert befolyásoló tényezők vizsgálataPapp, Csaba; Szalánczi, Zoltán; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban a profi játékosok lemorzsolódásának okait vizsgáltam. A szakirodalom feldolgozása során megállapítást nyert, hogy nagyon sok tényező együtt állása szükséges ahhoz, hogy valaki profi sportolóvá válhasson. Ilyen tényezők: az egyéni adottságok, a tehetség mellett a kitartás, a sportág iránti elkötelezettség, továbbá a szociális kapcsolatok (edzőkkel és a játékostársakkal egyaránt) megfelelő szinten tartása.Tétel Szabadon hozzáférhető A nemi kromoszóma rendellenességek kimutatása fluoreszcens PCR és DNS fragmens analízissel(2015) Nagy, Bálint; Lázár, Levente; Nagy, Gyula Richárd; Schönléber, Julianna; Papp, Csaba; Rigó, JánosTétel Szabadon hozzáférhető A szülészeti ellátás mennyiségi és minőségi mutatói Kelet-Magyarország három megyéjében 1988 és 1990 között(1993) Tóth-Pál, Ernő; Szabó, Györgyné; Papp, Csaba; Tóth, Zoltán; Török, Olga; Papp, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető A ventriculomegalia/hydrocephalus kóreredete 230 prenatalisan diagnosztizált eset kapcsán: I.(2004) Joó, József Gábor; Tóth, Zoltán; Beke, Artúr; Papp, Csaba; Tóth-Pál, Ernő; Belics, Zorán; Szigeti, Zsanett; Papp, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető A ventriculomegalia/hydrocephalus praenatalis diagnosztikája 230 vizsgált eset kapcsán: II.(2004) Joó, József Gábor; Tóth, Zoltán; Beke, Artúr; Papp, Csaba; Tóth-Pál, Ernő; Belics, Zorán; Szigeti, Zsanett; Papp, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Abortusz, fogamzásgátlás és a magzati élet védelme hazánkbanHegyes, Gréta; Bányai-Márton, Gábor; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Papp, Csaba; Elek, László; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási TanszékA terhességmegszakítás nagyon megosztó kérdés, rengetegen foglalkoznak vele. Dolgozatomban a magyarországi normák, statisztikák értelmezésével, elemzésével foglalkozom. A kérdést a különböző korokban másképp ítélték meg, hosszú folyamat vezetett el a jelenlegi hazai helyzet kialakulásához. Igyekszem bemutatni, hogy a különböző korokban hogyan vélekedtek az abortusz kérdésével kapcsolatban, és milyen körülmények vezettek el a jelenleg hatályos szabályozás létrejöttéig. A dolgozat második részében a terhességmegszakítás jogi szabályozásáról, a fogamzásgátlás lehetőségeiről közlök adatokat.Tétel Szabadon hozzáférhető Accuracy and Precision of the Receptorial Responsiveness Method (RRM) in the Quantification of A1 Adenosine Receptor Agonists(2019) Szabó, Adrienn Mónika; Viczján, Gábor; Erdei, Tamás Dániel; Simon, Ildikó; Kiss, Rita; Szentmiklósi, József András; Juhász, Béla; Papp, Csaba; Zsuga, Judit; Pintér, Ákos; Szilvássy, Zoltán; Gesztelyi, RudolfTétel Szabadon hozzáférhető Acute stroke awareness of family physicians: translation of policy to practice(2020) Kolozsváriné Harsányi, Szilvia; Balogh, Nándor; Kolozsvári, László Róbert; Mézes, László; Papp, Csaba; Zsuga, JuditTétel Korlátozottan hozzáférhető Alapellátás az újor eszméjében, a debreceni területi védőnői rendszer kihívásai a Covid-19 pandémia alattKozma, Enikő; Papp, Csaba; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Egészségfejlesztési Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Kovács, Evelin; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA 2020/2021. évi időszak komoly megpróbáltatásokat jelentett a Debreceni Egyetem Klinika Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési intézetnél dolgozó területi védőnők számára is. Diplomamunkámban szeretném bemutatni, a Covid-19 pandemia hatására hogyan változott a munkájukhoz tartozó feladatellátás módja, valamint egy kérdőíves felmérés kapcsán prezentálni, hogy és melyek azok a változások (pl. kapcsolattartás telemedicinális eszközök segítségével), amelyeket a pandemia után is szeretnének alkalmazni. A vizsgált időszak 2020. márciusától 2021. márciusáig volt. A védőnői szolgálat rendkívűl komplex tevékenységet végez már több mint 100 éve, munkájuk során kiemelten fontos a prevenció, az egészség fejlesztése, a gondozás, mivel a hozzájuk tartozó gondozottjaik az ő tudásukra, tapasztalataikra támaszkodnak. Ez egy maximálisan felelősségteljes, kölcsönös együttműködésen alapuló bizalmi munkakör. A Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet a vizsgált időszakban számtalan extra, soron kívűli ad-hoc jellegű feladatot kapott, főként a Debrecen Megyei Jogú Város tól és a Debreceni Egyetemtől. Dolgozatomban megpróbáltam részletesen kifejteni ezen feladatokat, bár úgy vélem, lehetséges, hogy mégis kimaradt pár dolog, hiszen a feladat az mindig megtalálta az alapellátásban dolgozókat. A védőnők is részt vettek a repülőtérre érkező utasok egészségügyi szűrővizsgálataiban, a telefonos lelki egészség szolgálatban, a H-UNCOVER országos szűrővizsgálatban, az egyetemen hallgató magyar- és külföldi diákok, valamint a Szociális otthonokban élő gondozottak és az ott dolgozók részére szervezett PCR tesztelésekben, a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet által hónapokig üzemeltetett oltóhelyen , valamint a kivonuló mobil egységeknek is aktív tagjai voltak a Hajdú-Bihar Megyei Szociális Otthonokban élők és dolgozók több körös oltakozásainál. Az elért eredmények is mutaják, hogy a területen dolgozó védőnők egy jól felszerelt, csapatként is kivállóan működő dolgozói gárda. A helytállásuk példaértékű volt a vírus megfékezésében tett törekvések alatt is. Megítélésem szerint a fáradhatatlan munkájuk, a munkához való alázatuk is maximálisan öregbítette a Debrecen Megyi Jogú Város, a Debreceni Egyetem és a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet jó hírnevét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alapellátás finanszírozásának történelmi áttekintése, új finanszírozási technikák hatékonyságának vizsgálata, indikátorok bevezetésének gyakorlati szerepeKovács, Evelin; Papp, Csaba; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Káposzta, Rita; Zsuga, Judit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási TanszékSzakdolgozatom az 1993. évtől megalakult háziorvosi rendszert mutatja be, az alapellátás finanszírozásának történelmi áttekintésével, különös figyelmet fordítva az indikátor rendszer legújabb módosítására, mely plusz finanszírozási bevételeket biztosít a háziorvosok számára. Dolgozatom célja, hogy megismerjem az indikátorok típusait, alkalmazásának módját, célértékeit, valamit azt hogy bevezetést követően beváltotta e a jogalkotó hozzáfűzött finanszírozás javító szándékát. Továbbiakban fontos számomra, hogy a bevezetett indikátorok a gyakorlatban alkalmasak-e az ellátás minőségi színvonalának emelésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alteration of the irisin-brain-derived neurotrophic factor axis contributes to disturbance of mood in COPD patients(2017) Papp, Csaba; Pák, Krisztián; Erdei, Tamás Dániel; Juhász, Béla; Seres, Ildikó; Szentpéteri, Anita; Kardos, László; Szilasi, Mária; Gesztelyi, Rudolf; Zsuga, JuditTétel Korlátozottan hozzáférhető Altered irisin/BDNF axis parallels excessive daytime sleepiness in obstructive sleep apnea patients(2019) Móré, Elek Csaba; Papp, Csaba; Kolozsváriné Harsányi, Szilvia; Gesztelyi, Rudolf; Mikáczó, Angéla; Tajti, Gábor; Kardos, László; Seres, Ildikó; Lőrincz, Hajnalka; Csapó, Krisztina; Zsuga, JuditTétel Szabadon hozzáférhető An Advanced in silico Modelling of the Interaction between FSCPX, an Irreversible A1 Adenosine Receptor Antagonist, and NBTI, a Nucleoside Transport Inhibitor, in the Guinea Pig Atrium(2019) Szabó, Adrienn Mónika; Erdei, Tamás Dániel; Viczján, Gábor; Kiss, Rita; Zsuga, Judit; Papp, Csaba; Pintér, Ákos; Juhász, Béla; Szilvássy, Zoltán; Gesztelyi, RudolfTétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi szakdolgozók szerepe a kistelepüléseken létrejött szoros praxisközöségekbenJana, Zoltán; Papp, Csaba; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomamunkámban az egészségügyi szakdolgozók szerepét vizsgáltam a kistelepüléseken létrejött szoros és laza praxisközöségekben.A praxisközöségek a törvény által ki kellene egészülnie egyéb egészségügyi szakdolgozókkal, gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus, praxisközösségi nővér. Ezen szakdolgozok szerepét együttmüködését vizsgálatam. Véleményekre voltam kiváncsi az orvosok részéről, hogyan képzelik el a jövöben a praxisközösségi munkavégzést, föleg a lakosság egészségmegörzését és az egészségben eltöltött életévek számának növelését és a betegségteher csökkentését megcélozva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Betegelégedettség vizsgálataKatona, László; Papp, Csaba; Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet; DE--Népegészségügyi KarEgészségügyi rendszereket optimalizálni, fejleszteni komplex feladat. Céljaink helyes kitűzéséhez, a megfelelő eszközök megválasztásához okvetlenül szükséges a lehető legpontosabb helyzetértékelés. Az egészségügy speciális piaci jelenlétéből és az egészség, mint érték többszemléletű megközelítésének okán a befektetett erőforrások megtérülésének monitorozása is kihívások elé állít minket. A helyes célok kitűzéséhez a Grey féle „triple value” megközelítést is alkalmazhatjuk. Jelen értekezésemben a 3V paradigma „személyes érték” komponensét alkalmazom annak kiderítésére, hogy a páciensek szemszögéből mely faktorok azok, melyek a betegelégedettséget leginkább befolyásolják. Azt akartam kideríteni, hogy a financiális bőség jelent-e automatikusan magasabb színvonalat, magasabb elégedettséget. Mindezen vizsgálatokat egy eddig szokatlan szemszögből vizsgálva, az egészségügyi dolgozók betegelégedettségről alkotott véleményét használtam fel. Az alapvető feltevés, az, hogy a magasabb egészségügyi kiadások mellett a német betegek általános betegelégedettsége nem magasabb a Magyarországon mérhető értékeknél. Feltevésem személyes tapasztalat eredménye, jómagam a teljes szakorvosképzésemet német nyelvterületen végeztem. Feltevésem igazolásához kérdőívet készítettem. A kérdőívben egyszerű választás és módosított Likert-skála szerint adhattak választ a kitöltők. A kérdőívet kitöltő egészségügyi dolgozók Magyarországon és Németországban dolgoznak, magyar anyanyelvűek. Ezáltal nyelvi torzítástól mentessé vált a kérdőívek kitöltése. A válaszadók között legnagyobb számban orvosokat találunk, ezenkívül gyógyszerészek, fogorvosok, egészségügyi szakdolgozók is szerepelnek. A válaszadók közel fele dolgozik Magyarországon, így ideális válaszadási arányok állnak rendelkezésre az összehasonlításhoz. A válaszadók döntő többsége orvos (79,7%), akik államilag finanszírozott rendszerben dolgoznak (80,4%). A kérdőív kérdéseit a következő sarkalatos pontokra fűztem fel: • válaszadóra vonatkozó kérdések (munkavégzés helye, intézmény fenntartója, foglalkozás) • szakmai felkészültségre • infrastruktúrára, • betegjogokat érintő (felvilágosítás, bánásmód), • betegekre fordított időre vonatkozó, • hotelszolgáltatásokat érintő, • betegutakra vonatkozó, • forrásfelhasználás hatékonyságát vizsgáló, • a változásokat, változtatásokat értékelő kérdések. Eredmények: A szakmai felkészültségre vonatkozó kérdésekre beérkezett válaszokból kiderül, hogy a vélemények szerint nincs szignifikáns különbség a hazánkban és a Németországban dolgozók felkészültségében. Az infrastruktúrát vizsgáló kérdéskörben az adatokból kirajzolódik, hogy a németországi intézmények felszereltsége egyértelműen magasabb színvonalú a magyar kórházak infrastruktúrájánál. Hasonló eredményeket kapunk a tisztaságot, kórházi étkeztetést vizsgálva is. A betegjogok érvényesülését vizsgálva is szembetűnik, hogy a németországi viszonyokat magasabb színvonalúnak értékelik a válaszadók, mindamellett a betegjogok érvényesülése mindkét vizsgált országban magas szinten áll. Nem igazolódott szignifikáns különbség a páciensekre fordított időt és a várakozási időt, valamint a betegutak szervezettségét érintő témakörökben. Mindkét országban a betegek elégedetlensége szembetűnő. Az egészségügyi rendszerek hatékonyságára rákérdezve kiderül, hogy a kitöltők szerint a magyar rendszer forrásfelhasználása hatékonyabb a németországinál. Arra is fény derül, hogy a magyar betegek az egészségügyben dolgozók szerint összességében hálásabbak a kapott ellátásért, jobban értékelik a dolgozók erőfeszítéseit. Ebben a témakörben a különbség a magyar rendszer javára szignifikánsnak bizonyult. Keserű megjegyzés ezzel a témával kapcsolatosan, hogy míg a hálapénz rendszere Magyarországon általánosnak bizonyul, Németországban gyakorlatilag ismeretlen. A témaválasztás alapötleteként szolgáló kérdésre, „Ön szerint a betegek összességében mennyire elégedettek az egészségügyi ellátással?” az alapvető feltevést igazolva azt az eredményt kaptam, mely szerint a magyarországi és németországi betegek általános betegelégedettsége között nincs szignifikáns különbség. Választ kapunk arra is, hogy a válaszadók szerint az egészségügyre fordított kiadások növelése önmagában nem jelent garanciát a betegelégedettség növekedésére. Azon területeken, melyek fejlesztése közvetlenül eszközök megvásárlásával megvalósítható (infrastruktúra, étkeztetés, hotelszolgáltatások), egyértelműen előnyben vannak a német kórházak a magyar intézményekkel szemben. A nem közvetlenül megvásárolható faktorokat vizsgálva kiderül, hogy a magyar mutatók nem rosszabbak, számos esetben jobbak a németországi eredményeknél. A beérkezett válaszokat elemezve tehát kiderül, hogy a német egészségügyi rendszerben a rendelkezésre álló források bősége ellenére sincs érdemi különbség a magyar és német betegek általános betegelégedettségében. Az egészség „3V” modelljét segítségül hívva láthatjuk, hogy számos betegelégedettséget befolyásoló területen érhető el előrelépés materiális faktorok nélkül, vagy azok optimális kihasználásával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Blind spot for sedentarism: redefining the diseasome of physical inactivity in view of circadian system and the irisin/BDNF axis(2018) Zsuga, Judit; Móré, Elek Csaba; Erdei, Tamás Dániel; Papp, Csaba; Kolozsváriné Harsányi, Szilvia; Gesztelyi, RudolfTétel Szabadon hozzáférhető Debrecen Megyei Jogú Város 2021(Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, 2021) Bányai, Gábor; Bíró, Klára; Borbély, Ágnes; Legoza, József; Nagy, Attila Csaba; Papp, Csaba; Szőllősi, Gergő József; Zsuga, JuditTétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centruma a betegelégedettség tükrében.(2014-03-24T14:25:46Z) Fucskóné Varga, Judit; Papp, Csaba; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar; DE--OEC--Népegészségügyi Kar; Gődény, Sándor; Pályi, Erika; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi CentrumA Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrumában vizsgáltam a betegelégedettséget a 2005-ös és 2012-es évet összevetve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Drogprevencó a gyakorlatbanGyenes, Klaudia; Papp, Csaba; DE--Népegészségügyi Kar; Gesztelyi, Tamás; Zsuga, JuditSzakdolgozat témám drogprevenció a gyakorlatban. Dolgozatom témaválasztását az indokolta, hogy napjainkban a fiatalok sajnálatos módon egyre többször nyúlnak a droghoz, fokozatosan nő a drogfogyasztók aránya,egyre nagyobb terhet róva a családokra, társadalomra. Népegészségügyi ellenőr hallgatóként számomra nagyon fontos a megelőzés, hiszem, hogy ez az egyik leghatékonyabb mód a betegségek, a droghasználat csökkentésére. Dolgozatomban bemutatom az Európai Uniós és a Nemzeti drogstratégia irányelveit, prioritásait. Dolgozatomban bemutatom az Európai Uniós és a Nemzeti drogstratégia irányelveit, prioritásait. Mivel a probléma helyi szinten történő megfelelő kezelése a fontos, ezért bemutatom Debrecen városi stratégiáját. Összehasonlítom a 2009-ben elkészült első és a 2014-ben készült második városi drogstratégia céljait és az egyes színtereken megvalósítandó feladatokat. Bemutatok továbbá egy 2006-os és egy 2014-es kutatást, amelyek megelőzték a városi stratégia elkészítését. Dolgozatomban a két kutatás eredményeit összehasonlítom, néhány általam kiemelt szempont alapján, bemutatva a drogprobléma jelenleg is aktuális beavatkozási területeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi dolgozók elvándorlása és a visszatartásuk lehetséges eszközeiCsige, Henrietta; Nádházy, Zsolt; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Papp, Csaba; Bácsi, Mariann; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék; DE Kancellária, Humángazdálkodási FőosztálySzakdolgozatomban az egészségügyi ellátórendszer és a benne dolgozók helyzetét vázoltam fel. Óriási problémát jelent az orvoselvándorlás, melynek számos oka van, ezek a következők: méltánytalan bérezés, túlórák magas száma, hiány a műszerekből és eszközökből, munkájuk nincs megbecsülve, a munkahelyi körülmények nem megfelelőek valamint kevés lehetőségük van képezni magukat. Külföldön jobb feltételek mellett tudják kialakítani életüket. A cél az lenne, hogy megállítsuk és csökkentsük a külföldre vándorlást, erre számos lehetőség van, csupán ki kellene használni őket. Legelőször a bérrendezés lenne a legfontosabb utána jöhetne a munkahelyi környezet átalakítása. Amennyiben ez a folyamat továbbra is fennáll egyre kevesebb orvos és más egészségügyi szakember lesz a rendszerben, pedig az ő áldozatos munkájuk az egyik legjelentősebb a lakosságra nézve.