Szerző szerinti böngészés "Seres, Emese"
Megjelenítve 1 - 18 (Összesen 18)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A köles termesztés technológiájának fejlesztése, adaptálása eltérő ökológiai viszonyokraSeres, Emese; Sárvári, Mihály; Seres, Emese; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarÖsszefoglalás A köles termesztéstechnológiája sok esetben sematikussá vált, illetve a növény adaptív képessége sok esetben elsődleges volt a technológiai hatékonysággal szemben. A köles e tulajdonsága lehetővé tette a késői vetést, a kedvezőtlen talaj- illetve ökológiai adottságok közötti termesztést, így a növényt gyakran az „igénytelen” kategóriába soroltuk. A vizsgálatokban célunk volt hazai köles (Panicum miliaceum) genotípusok agrotechnikai reakcióinak összehasonlítása eltérő agroökológiai körülmények között. A vizsgált változók közül nagy hatást gyakorol a köles termésére és agronómiai paramétereire a vetésidő, a tápanyagellátás, illetve az alkalmazott vetéstechnológia. A kísérletek beállítására 2014–2016 között a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében került sor, négy genotípust vizsgáltunk. A vizsgálatok során a négy köles fajtát négy eltérő tápanyagellátási szinten (műtrágyázás nélküli kontroll, N40P48K48, N80P72K72, illetve N120P96K96 kg ha-1), három vetésidőben (május közepe, június eleje, június közepe), illetve három eltérő sortávolság (12, 24, illetve 36 cm) alkalmazásával teszteltünk. A kísérleteket blokkelrendezésben randomizálva, 4 ismétlésben állítottuk be. A terméseredmények statisztikai értékelését SPSS for Windows ver. 23 statisztikai program segítségével értékeltük Tukey teszt, egy- és többtényezős varianciaanalízis, illetve Pearson-féle korreláció alkalmazásával. A vizsgált évjáratok nagy eltéréseket mutattak az időjárási paraméterek tekintetében. A hazai szántóföldi növénytermesztésben a növények számára rendelkezésre álló víz mennyisége a limitáló tényező, ami nem elsősorban a csapadék mennyiségének radikális változásának, hanem a levegő hőmérsékletének, illetve az evapotranszspiráció mértékének növekedésének köszönhető. A csapadék mennyiségének változása is hasonló tendenciát mutat, ugyanakkor a változás féléves vagy éves alakulása kisebb mértékben változik, viszont a tenyészidőszakon belüli eloszlás hektikus képet mutat. A tápanyagellátás NDVI értékre gyakorolt hatása nagymértékű évjárathatást mutatott, a genotípus módosító hatását nem tapasztaltunk, minden vizsgált fajta hasonlóan reagált. A szárazabb évjáratban a reakció kevésbé volt szignifikáns, de a legalacsonyabb értéket a legnagyobb tápanyagszinten tapasztaltuk, a kedvezőbb évjáratban a tápanyagszint növelésével az NDVI értékek nőttek. A 2014–2016 között végzett vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált köles genotípusok közül a Maxi fajta termése volt szignifikánsan nagyobb (2,57 t ha-1) a többi vizsgált fajtához viszonyítva a kezelések és az évek átlagában. A Rumenka (2,06 t ha-1), Biserka (2,00 t ha-1), illetve Lovászpatonai (2,08 t ha-1) fajták esetén a termés hasonló volt, a közöttük lévő különbség nem volt szignifikáns a kezelések, illetve évek átlagában. Az évjárat mellett a vetésidő is egyértelmű, statisztikailag igazolt hatást gyakorolt a köles fajták termésére. Sem az eltérő sortávolság, sem az eltérő tápanyagellátás nem eredményezett statisztikailag igazolt eltéréseket a köles termésében. A változó sortávolságok esetén a termések nagyon szűk intervallumban mozogtak (2,17–2,19 t ha-1) csakúgy, mint a tápanyagellátás esetén (2,14–2,25 t ha-1). Kulcsszavak: köles, klímaváltozás, sortávolság, tápanyagellátás, vetésidő ABSTRACT In many cases, the cultivation technology of millet became uniform, and the adaptability of the plant was primary over plant production technological efficiency. This property of millet made it possible for late sowing, to grow in unfavorable soil and ecological conditions, so the plant was often classified as a plant that can be grown on a low-input level. Our aim was in the tests to compare the agrotechnical reactions of proso millet (Panicum miliaceum) genotypes under different agroecological conditions. Among the investigated variables, the sowing time, nutrient supply, and the applied sowing technology have a great effect on the yield and other agronomic parameters of millet. The experiments were set up between 2014-2016 at the University of Debrecen Institutes for Agricultural Research and Educational Farm Nyíregyháza Research Institute four genotypes were examined. During the tests, the four millet varieties were grown at four different nutrient supply levels (control without fertilization, N40P48K48, N80P72K72 and N120P96K96 kg ha-1), in three sowing times (end of May, beginning of June, mid-June) and three different row spacings (12, 24 and 36 cm) were tested. The experiments were set up in 4 repetitions in a randomized block system. The statistical analyses were carried out using SPSS for Windows ver. 23. We evaluated it with the help of statistical programs using Tukey's test, one - and multiple-factor analysis of variance, Pearson's correlation, and analysis of distribution of variance components. The change in the amount of precipitation also shows a similar trend, but at the same time, the periodic (winter and summer period) or annual change is to a lesser extent, while the distribution within the growing season shows a hectic change. The effect of the nutrient supply on the NDVI value showed a large cropyear effect, we did not notice a modifying effect of the genotype, and all tested varieties responded similarly. In the drier cropyear, the reaction was less, but the lowest value was observed at the highest nutrient level, in the more favorable cropyear, the NDVI values increased with the increasing of nutrient levels. Based on the results of the examinations between 2014-2016, among all the four tested millet genotypes, the yield of the Maxi variety was significantly higher (2.57 t ha-1) compared to the other tested varieties in the average of all treatments and years. In the case of the Rumenka (2.06 t ha-1), Biserka (2.00 t ha-1), and Lovászpatonai (2.08 t ha-1) varieties, the yield was similar, the difference between them was not significant for the treatments and years on average. In addition to the cropyear, the sowing time also had a clear, statistically proven effect on the yield of the four proso millet varieties. Neither the different row spacing nor the different nutrient supply resulted in statistically proven differences in millet yield. In the case of variable row spacings, the yields moved in a very narrow interval (2.17-2.19 t ha-1), just as in the case of the different nutrient supply levels (2.14-2.25 t ha-1).Tétel Szabadon hozzáférhető A köles termesztéstechnológiájának fejlesztése eltérő ökológiai feltételek között(2015) Seres, Emese; Sárvári, MihályTétel Korlátozottan hozzáférhető A talajoltó készítmények és NPK műtrágyák hatása a kukorica termésére és termésképző paramétereireHajgató, Simon; Seres, Emese; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKutatásom során Phylazonit talajoltó készítmények és NPK 8:24:24 műtrágya kombinált hatásait vizsgáltam kukorica növény termésén és termésképző paraméterein. 8 kezelést állítottunk be, melyek során eltérő mennyiségben juttatunk ki Phylazonit NG; N+ és P+ talajoltókat (10-25 l/ha), valamin NPK 8:24:24 műtrágyát (0-250 kg/ha). A kutatás során mértük a hozamot, a csőparamétereket, növénymagasságot, és NDVI- értékeket is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ciroktermesztési fajtakísérletek kivitelezése kisparcellás és üzemi körülmények közöttBerényi, Zsófia; Seres, Emese; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében végeztem kisparcellás fajtaösszehasonlító, illetve Hódmezővásárhelyen, Prügyön és Gödrén mikrobiológiai készítmény alkalmazásával összehasonlító termesztési kísérletet. A kisparcellás kísérlet során 7 cirokfajtát, míg az üzemi esetében 1 adott fajta, az ES Shamal üzemi technológiás, MV Supary mikrobiológiai készítménnyel kezelt és kontroll kezeléseit hasonlítottam össze. A kisparcellás kísérlet egy véletlen blokk elrendezéses kísérlet volt, ahol NDVI, SPAD, növénymagasság, ezerszemtömeg, termésátlag, nedvességtartalom méréseket végeztem. Az üzemi kísérletek esetében a különböző talaj-és éghajlati viszonyokat és az MV Supary hatását együttesen viszgáltam. Az üzemek esetében készítettem költségszámításokat is, melyek alapján következtetéseket vontam le. A kapott eredmények és javaslatok segíthetik az üzemek fajtaválsztását, illetve bemutatják, hogy milyen techgnológia mellett érdemes mikrobiológiai készítményt alkalmazni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyatékossággal élő gyermekek jogi védelmének kialakulása a nevelő-oktató intézményekben a XIX. századtól napjainkigSeres, Emese; Nagy, Éva; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat bemutatja a fogyatékkal élő gyermekek jogainak alakulását a 19. századtól napjainkig a nevelő-oktató intézményekben. Kifejezetten az óvodákra és az általános iskolákra terjed ki a tudományos, leíró jellegű dolgozat. Megismerkedhetünk a kulcsfontosságú jogszabályokkal, melyek a választott évszázadokban meghatározóak voltak. A szakdolgozat vizsgálja, hogy a fogyatékkal élő gyermekek milyen jogokkal rendelkeztek régen, és milyen jogokkal rendelkeznek jelenleg. Az integrált nevelésbe is betekintést nyerünk, mely napjainkban már nagyon fontos szerepet játszik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hazai és nemzetközi búzafajták összehasonlítása a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. üzemi kísérletébenHudácskó, Ádám; Seres, Emese; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKísérletem folyamán arra kerestem választ, hogy azonos körülmények és termesztéstechnológia mellett melyik fajta hogy tolerálta a 2023-as időjárási körülményeket, a külföldi fajták hogyan alkalmazkodtak az itteni adottságokhoz, valamint hogyan alakultak a termésátlagaik és minőségük. Vizsgáltam az optimális vetés körülményeit, a fajták igényeit. MV Nádor és MV Ménrót hazai búzafajtákat hasonlítottam össze a nemzetközi Airbus és nemo fajtákkal, illetve jellemeztem azokat. A fajtákat termőképesség, termésminőség, 1000mag tömeg, m2-kénti kalásszám alapján vizsgáltam. A kísérletem során legtöbbet a Nemo fajta termett. Bemutattam kísérletem helyszínét, a Szerencsi MG. Zrt-t. Termésminőségben a hazai fajták tudtak többet.Tétel Szabadon hozzáférhető The impact of sowing date, production area and nutrient supply on the yield and quality parameters of millet(2014-03-11) Seres, EmeseThe millet is a very special plant with good adaptation that gives the possibility for the late sowing and secondary production. However the effects of late sowing modifies to the efficiency of the agrotechnological elements. The examinations – focused on this aspect – was conducted in the DU CAS RINY in the small plots in four replications in 2013. The largest effect was recorded in the sowing time of the examined factors (sowing time, nutrient supply, growing area). The effectiveness of the agrotechnological elements decreases under unfavourable circumstances caused by the late sowing. The examined factors did not affect in the protein content and milling rate, except in the latest sowing time when protein content was significantly the highest.Tétel Szabadon hozzáférhető The importance of millet production in regional production, with special emphasis on climate change(2018-06-30) Seres, Emese; Sárvári, MihályRegional production is a traditional production structure developed adjusting to the geographical, climatic, biological and soil conditions in given production regions, a certain territorial specification of agricultural production, and a type of farming that best fits the natural conditions and takes the biological needs of plant and animal species into account as fully as possible. The most probable element of risk in plant production is the changeable, extreme weather. That is the reason why the specific characteristics of the place of production and the characteristics of regional production should be considered to a greater extent. The establishment of the range of varieties appropriate for the place of production is the key issue in regional production. One of our historically grown cereal plants that perfectly fits regional production is millet. Due to its short growing season, favourable reproduction ratio and the fact that it is relatively undemanding, it used to be grown in larger quantities in the middle ages. Its good nutritional values made it an important food item, but over time, as a result of industrialisation and technological progress; it has been eclipsed by other cereal crops. In our country it is mainly used to cook porridge, but it is also used in the form of flour and as a base material in the spirit drinks sector. In the recent decades, millet has been applied only in a small area, mostly as a secondary crop in areas that dried out from drainage water in late spring, or as a replacement of extinct sowings due to its late sowing time. Water will be the most significant factor for the future of agriculture, especially considering climate change. My examinations took place in the area of the Institutes for Agricultural Research and Educational Farm of University of Debrecen, in the Research Institute of Nyíregyháza, in a small-plot experiment with four replications in 2016.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző elővetemények és tápanyagellátási szintek hatása a kukorica termésére és termésképző elemeireHolovács, Viktor; Seres, Emese; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban az alternatív növények előveteményhatását vizsgáltam a kukorica termésére és termésképző elemeire, különböző tápanyagellátottsági szintek mellett. Először körbejártam a téma szakirodalmi hátterét. A kukorica jellemzésével kezdtem, majd szót ejtettem a zöldítésről és a kísérletben szereplő alternatív növényekről is. Ezt követően a kísérlet helyszínét és az agrotechnikai műveleteket mutattam be. Továbbá a kísérlet eredményeit is elemeztem. A kapott eredményekre reagálva tettem javaslatokat az alternatív növények bevonására a vetésszerkezetébe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző intenzitású őszi búza genotípusok összehasonlító vizsgálata eltérő ökológiai adottságú területekenVass, Márk; Seres, Emese; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban extenzív kutatást végeztem különböző öszi búzákról. Amelyeket különböző ökológiai területeken vizsgáltam. A vizsgált fajok az a Balzac, MV Nemere és a SE 15 volt. Különböző adatokat vizsgáltam a kísérletemből például Sikértartalom, Fehérjetartalom, Ezermagtömeg alakulása, Szemnedvesség tartalom, Termésmennyiség, Megdőlés foka, Növénymagasság, Kalászszám és a Bokrosodás mértékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi búza fajták összehasonlító vizsgálata két eltérő évjáratbanGalvácsi, Csaba; Seres, Emese; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatom két külön évjárat összehasonlításáról szól. Az összehasonlítás alapja a búzatermesztés, és a különböző buzafajták. Dolgozatban szereplő kísérletek helyszíne Deverecen és Esztár, a két vizsgált év 2022 és 2023. A kísérletben 19 Őszi búta genotípus szerepel. Vizsgálatom fő célja, a különböző búzafajták minőségi eltérései egy aszályos, és normál évben. Vizsgált tarmalmak közé tartozik például Hektolitersúly, fehérje, sikér tartalom.A két év időjárásának összehasonlítása alapján elmondható, hogy Hajdú Bihar megye két térségében, eltérő helyen a legeredményesebb fajták a Sofru, GK Szereda, Passion és MVFelleg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pattogatni való kukorica fajta, tőszám és tápanyag vizsgálataSári, Balázs István; Seres, Emese; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérlet során a Magyaroszágon egyre nagyobb termésterületű Popcorn kukoricát vizsgáltuk. A kísérletek során fajta, tőszám és tápanyagutánpótlás hatásait vizsgáltuk. Fajta kísérlet során 3 nagy népszerűségnek örvendő közép érésű fajtát figyeltünk meg, hogy azonos körülmények között mekora mértékü hozamokat tudunk elérni. Tőszám során az R502-es fajtával végeztünk, 5 különböző beállítás mellett. A tápanyagutánpózlás során 3 parcellát állítottunk fel, ahol a kontroll parcelához viszonyítottuk a starerrel kezelt és a műtrágyával kezelt területet. Kísérleteinket a 2022-es aszályos évben végeztük el Kaba térségében.Tétel Szabadon hozzáférhető Production technology development of millet at different ecological conditions(2015-03-05) Seres, Emese; Sárvári, MihályThe millet is a very special plant with good adaptation that gives the possibility for the late sowing and secondary production. However the effects of late sowing modifies the efficiency of the agrotechnological elements. The exainations – focused on this aspect – was conducted in the DU RINY and DU RIK in small plots in four replications in 2014. Among the examined factors (sowing time, nutrient supply, growing area) sowing time had the largest effect. The effectiveness of the agrotechnological elements decreases under unfavourable circumstances caused by the late sowing. The agrotechnical elements modifies the yields in the examined genotype. Sowing time had the biggest effect on the yields of millet. The genotype „Maxi” had the highest yield in the different treatment variations. The yield differences were significant between the sowing time and plant density variations, but the nutrient supply had not significant effect (the rate of precipitation was unfavourable in 2014 season).Tétel Szabadon hozzáférhető The importance of millet production in regional production, with special emphasis on climate change(2018) Seres, Emese; Sárvári, MihályTétel Korlátozottan hozzáférhető Vegyszeres kezelések eredményei az amerikai kukoricabogár lárvája ellen Hajdú-Bihar megyében(2010-05-20T06:37:16Z) Seres, Emese; Bozsik, András; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarAz amerikai kukoricabogár kártétele egyre nagyobb számban figyelhető meg, a populáció növekedésével egyre nagyobb mértéket ölt, ami a monokultúrás kukoricatermesztő térségekre különös veszélyt jelent a jövőt illetően. Dolgozatomban az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) elterjedéséről, életmódjáról, kártételéről és az ellene való védekezésről, valamint a kártevő előrejelzéséről adtam áttekintést. A védekezési eljárások közül sokféle létezik, de a gyakorlatban teljesen le vannak korlátozva. Hazánkban kétféle védekezési mód elterjedt, a talajfertőtlenítők, és a rovarölő csávázószerek (vetőmagra felvitt) használata. Kísérleteim során fő cél volt a leghatékonyabb eljárás/eljárások kiválasztása. Vizsgálataim során a FORCE 1,5 G teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő szer több dózisát (10, 12, 14 kg/ha) hasonlítottam össze. A talajfertőtlenítő mellett különböző hatóanyagú rovarölő csávázószereket, így a CRUISER 600 FS (tiametoxam) és a PONCHO PRO-t (klotianidin), illetve a tiametoxam hatóanyag kombinációját a teflutrinnal vizsgáltam. Hajdú-Bihar megyében három helyen (Kaba, Létavértes, Debrecen-Határ út) végeztük a kísérleteket, ahol a kukoricabogár lárvája által károsított gyökerek mértékét (IOWA skála), illetve a megdőlt növények számát vizsgáltuk. Megállapítható volt, hogy 2009-ben a rendkívül alacsony tavaszi csapadékmennyiség hatására a kukorica állományok lassan fejlődtek a kelési periódusban, de ezt követően május végétől nagyfokú gyökérregenerációt figyelhettünk meg a csapadékos időszakot követően. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy azon a területen, ahol a fertőzöttség minimális volt, ott mind a talajfertőtlenítő, mind a rovarölő csávázószerek hatása maximális védettséget eredményezett a növénydőléssel szemben. Azokon a területeken, ahol a lárvafertőzöttség nagyobb mértékű volt, a talajfertőtlenítő mind kisebb, mind nagyobb dózisban történő alkalmazása hatékonyabb volt a csávázószerekkel szembenTétel Korlátozottan hozzáférhető A vetésidő hatása a kukoricahibridek termésére(2008-09-23T09:20:03Z) Seres, Emese; Sárvári, Mihály; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA kukorica termésátlaga Magyarországon az utóbbi években nagymértékben ingadozott. Az 1,2 millió hektáron a termésátlag a 2004-2006 közötti átlagos csapadékos években 7,0-7,7 t/ha volt. A 2003-as, 2007-es szélsőséges aszályos években az országos termésátlag csak 3,76-3,99 t/ha körül alakult. A globális felmelegedés következtében jelentősen változik a klíma, ennek következtében nő a száraz, aszályos évjáratok gyakorisága, nőnek az időjárási szélsőségek. Debrecen térségében már 2006 év ősze száraz, aszályos volt, az aszály 2007-ben folytatódott úgy hogy a havi középhőmérsékletek I-VIII. hó között 3-6,4oC-kal meghaladta a 30 éves átlagot. A talajhőmérséklet már április elején 10oC körüli volt. Az aszály kedvezőtlen hatásait biológiai- és agrotechnikai tényezőkkel is mérsékelhetjük. Az ökológiai viszonyoknak megfelelő, jó alkalmazkodóképességű hibridet kell választani. Harmonikus NPK tápanyagellátását, hatékony növényvédelmet kell biztosítani. A megfelelő tápanyagellátás javítja a kukorica vízhasznosító képességét. Részben a korábbi felmelegedés (kitavaszodás), részben a jó csírázáskori hidegtűréssel rendelkező hibridek miatt a korábban optimálisnak tartott vetésidőhöz (IV. 15-V. 6.) viszonyítva akár 10-14 nappal is vethetjük korábban. A korábbi vetésidővel el tudjuk érni, hogy a kukorica hím- és nővirágzása, a megtermékenyülés és a szemtelítődés kezdete ne július hónapra, hanem június második felére essen. Ha korábban vetünk az optimális vetésidő intervallumon belül, akkor hamarabb következik be a fiziológiai érés is, amikortól már a tápanyag beépülés megszűnik, elkezdődik a szem vízleadása és így akár 5-10%-kal kisebb lehet a betakarításkori szemnedvesség - tartalom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zöldtrágya növények hatása a kukorica hozamára és terméselemeireHíres, Erik; Seres, Emese; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatomban a zöldtrágya növények hatásának vizsgálata történt a kukorica hozamára és terméselemeire. A kísérletben vetésforgó rendszerben alkalmaztunk másodvetésben négy zöldtrágyanövényfajt (csillagfürt, tavaszi bükköny, olajretek és pohánka), melyeknek az előveteményértékét vizsgáltuk kukorica jelzőnövényen. Kísérletünkben a kukorica tenyészidőszaka folyamán három alkalommal végeztünk vegetációs index (NDVI) méréseket, amelyeket értékeltünk a különböző kezelések tükrében. Virágzás végén növénymagasságot mértünk parcellánként három növényegyeden. A termésképző paraméterek meghatározása érdekében a betakarítás előtt cső mintákat gyűjtöttünk a parcellákról, amelyek alapján értékeltük a csőhosszt, csőátmérőt, csövenkénti sorok számát és a csövenkénti szemszámot. A betakarítást követően értékeltük a hozamot és az ezermagtömeget.