Szerző szerinti böngészés "Vad, Attila Miklós"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető The effect of different sowing depth on the yield and yield-forming elements of maize(2024-06-03) , Tar István Dávid; Vad, Attila Miklós; Virág, István CsabaOn a global scale, maize is an important food, feed and industrial crop, with an increasing production area (Nagy, 2007 and 2021). Among the environmental impacts, extreme weathering factors caused by climate change are causing serious problems for crop stability, and maize is no exception. Precision farming is today's most innovative agrotechnical approach, which can greatly increase crop safety and reduce costs by exploiting the genetic potential of our soils and the hybrids we use (Torres, 2012). Sowing is one of the most important agrotechnical elements, and with good seeding we can ensure that we have all the requirements of a high yielding, high growing crop (Pepó, 2019). In the case of sowing, it is important to place the seed in moist soil to provide the optimum environmental conditions for the crop to ensure uniform emergence (Széles et al., 2020; Shrestha et al., 2018). Precision planting is the market leading technology in precision planters in the United States, and when cooperating with them we looked for methods to optimise the depth of sowing and to monitor the effect on yield by studying the initial development of the plants. The seeder was equipped with the company's SmartFirmer soil scanner integrated into the seed drill. Automatic seed depth adjustment based on soil moisture is an exceptional solution for uniform emergence and drought protection.Tétel Szabadon hozzáférhető The effect of irrigation on the yield and quality of maize (Zea mays L.) hybrids(2020-05-20) Virág, István Csaba; Vad, Attila Miklós; Kutasy, Erika TündeIn this study, the effect of water supply on the quality and productivity of different maize hybrids was observed. Maize production is influenced by many agro-technical factors such as nutrient supply, plant density, environmental factors, water supply and temperature. Good soil quality and adequate technology significantly reduce the unfavourable effect of crop year. The impact of fertilization, crop rotation, irrigation and plant density on maize yield was greatly affected by crop year and crop rotation. The main constituent (69–75% dry matter concentration) of maize seed is starch, however, its increase can be achieved only to a limited extent, as increasing the starch content will reduce other parameters, especially protein content. Significant nutrient content improvements can be achieved by appropriate hybrid-site connection and the use of adequate technology. Protein content reduction with optimal water supply can be positively influenced by the appropriate nutrient supply for the hybrid. The experiments were carried out at the Látókép Experimental Site of Crop Production on calcareous chernozem soil. The weather of the examined year, which was partly favorable for maize and partly unfavourable in other respects, was also reflected in the development of maize and yields achieved. In 2019, we were examining the hybrids of Kamaria (FAO 370), P 9903 (FAO 390), DKC 4351 (FAO 370) and KWS Kamparis (FAO 350–400). Due to the dry soil condition, sowing was delayed, however, the hybrids emerged ideally because rain arrived soon after sowing, which facilitated initial development. Young plants evolved rapidly and dynamically in the case of all hybrids. In terms of heat-demanding bread, the month of May was unfavourable to temperatures below the annual average, but the higher amount rainfall helped the development. However, due to the drier period in early July, 25–25 mm of irrigation water was applied to half of the experimental areas on July 1 and 15. The aim of our research was to determine the best population density for hybrids under favourable soil conditions (calcareous chernozem soil). In both irrigated and dry conditions, a crop density of 75,000 crops were the most favourable for the Kamaria hybrid. The P9903 hybrid in the case of a crop density of 85 crops proved to be ideal and the DKC4351 had an optimal population density of 95,000. However, it should be taken into consideration that, in the case of soils with poor water management, the drought sensitivity of the crop stand may increase at a population density of 95,000. As a result of irrigation, yield increased and the difference between the examined plant numbers decreased. The yield growth was relatively moderate (341 kg ha -1 – 1053 kg ha -1 ), which makes the economicalness of irrigation doubtful in the given year.Tétel Szabadon hozzáférhető Különböző kukorica hibridek egyes biológiai jellemzőinek, produktivitásának és termésminőségének vizsgálata eltérő állománysűrűség és vízellátottság mellettVirág, István Csaba; Kutasy, Erika Tünde; Vad, Attila Miklós; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAbsztrakt A fenntartható kukoricatermesztésben kiváló minőségű, az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményeknek megfelelő termékeket állítunk elő, miközben a környezetet kíméljük, de emellett agronómiailag és ökonómiailag hatékony termesztéstechnológiát alkalmazunk, amelynek alapja a korszerű, nagy termőképességű, kiváló alkalmazkodóképességű, szárazságtűrő hibridek alkalmazása. A gyors genetikai előrehaladás, az állandóan változó hibridportfólió elengedhetetlenül szükségessé teszi a termesztéstechnológiai vizsgálatokat többek között az optimális állománysűrűség meghatározása érdekében. Vizsgáltuk a kukorica hibridek agronómiai tulajdonságait, stressz érzékenységüket, öntözési reakcióját, továbbá a termésképző elemek változását. Célkitűzésünk volt a vizsgált évek, évjáratok elemzése, a vízellátottság termésmennyiségre, minőségre gyakorolt hatásainak értékelése, az állománysűrűség termésmennyiségre gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint a tényezők közötti kölcsönhatások feltárása. A kísérletet a DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén állítottuk be mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérletben vizsgált kukorica hibridek a Kamária, KWS Kamparis, P9903 és a DKC4351 voltak. Az eltérő állománysűrűségtől (65-75-85-95 ezer tő ha-1) eltekintve egységes agrotechnikát alkalmaztunk. A parcellák felénél (öntözött kezelés) címerhányás körüli időszakban két alkalommal 25-25 mm öntözővizet juttatunk ki. A gyakorlat számára hasznosítható eredményünk, hogy a vizsgált három év alapján a FAO 350-400 érésidejű hibridek számára csernozjom talajon a 75 ezres állománysűrűség ajánlott, mivel mindkét vízellátási változatban szignifikánsan nagyobb termést értünk el ennél a tőszámnál, mint a legkisebb, 65 ezres állománysűrűségnél. Az állománysűrűség további növelése egyetlen esetben sem jelentett szignifikáns termésnövekedést még öntözött állományban sem, viszont a szárazabb évjáratban termésdepressziót is okozott. Kamária és a Kamparis hibrid számára a 75 ezres tőszám feletti állománysűrűség még öntözött állományban sem javasolt, mivel nem jelent termésnövekedést, sőt az esetek többségében – különösen öntözés nélküli állományokban – termésdepressziót okoz. A P9903 és a DKC4351 hibrid több évjáratban a 85 ezres állományban hozta a legnagyobb termést, azonban ez a termésnövekedés általában nem volt statisztikailag igazolható, ezért öntözés nélküli termesztésnél nem javasoljuk a 75 ezresnél nagyobb állománysűrűséget. Öntözéses termesztésnél a tőszám 85 ezer tő ha-1-ig növelhető. A P9903 hibrid szignifikánsan nagyobb termést hozott, mint a többi hibrid, bár a három év átlagában a terméstöbblete a DKC 4351 hibridét statisztikailag igazolhatóan nem haladta meg. A P9903 hibrid jó termőképessége több év átlagában a szemtermés kedvező fehérjetartalmával párosul, így hektáronként nagyobb fehérjehozam elérésére van lehetőség. A kísérleti évek átlagában a Kamparis hibrid szemtermésének keményítőtartalma szignifikánsan alacsonyabb volt a többi hibridnél, ezért bioetanol előállításra kevésbé javasoljuk. A hároméves kutatási kísérletsorozat végén elért tudományos eredményeink hozzájárulhatnak a hibridspecifikus technológiák kialakításához. Abstract In sustainable maize production, we produce high quality products that meet food and feed safety requirements, while respecting the environment and using agronomically and economically efficient cultivation techniques based on modern, high-yielding, highly adaptable, drought-tolerant hybrids. Rapid genetic progress and an ever-changing portfolio of hybrids make it essential to carry out trials of cultivation techniques, inter alia, to determine the optimum plant density. We studied agronomic traits, stress sensitivity, irrigation response and variation in yield components of maize hybrids. Our objectives were to analyse the years and vintages studied, to evaluate the effects of water availability on yield and quality, to investigate the effects of stand density on yield and to explore the interactions between factors. The experiment was set up at the DE AKIT DTTI Látókép Plant Production Experimental Station on chernozem soil with calcareous limestone. The maize hybrids tested in the experiment were Kamaria, KWS Kamparis, P9903 and DKC4351. Apart from the different plant densities (65-75-85-85-95 thousand hectares ha-1), a uniform agro-technique was used. In half of the plots (irrigated treatment), 25-25 mm of irrigation water was applied twice around the cresting period. Our practical result is that, based on the three years studied, a stocking density of 75,000 is recommended for FAO hybrids with 350-400 maturity years on chernozem soils, as both water supply variants yielded significantly higher yields at this number of plants than at the lowest stocking density of 65,000. In none of the cases did further increases in stocking density result in significant yield increases even in irrigated stands, but they did cause yield depression in the drier years. For Kamaria and the hybrid Kamparis, a stocking density above 75,000 plants is not recommended, even in irrigated stands, as it does not increase yields and in most cases, especially in unirrigated stands, causes yield depression. The hybrids P9903 and DKC4351 have yielded the highest yields in several vintages at 85 thousand stands, but this yield increase has generally not been statistically verified, and therefore a stand density higher than 75 thousand stands is not recommended for non-irrigated production. With irrigation, the number of plants can be increased up to 85 thousand plants ha-1. Hybrid P9903 yielded significantly higher than the other hybrids, although its yield surplus over the three years averaged was not statistically superior to that of DKC 4351. The good yield potential of hybrid P9903 is combined with a favourable protein content in the grain over a number of years, allowing a higher protein yield per hectare. The average starch content of the grain yield of the Kamparis hybrid was significantly lower than the other hybrids in the experimental years and is therefore less recommended for bioethanol production. The scientific results obtained at the end of the three-year research experiment series could contribute to the development of hybrid-specific technologies.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi búza fajták ökológiai termesztésének vizsgálata a HajdúságbanSeress, Győző; Szabó, András; Vad, Attila Miklós; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA közönséges búza (Triticum aestivum L.) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozik. A világ egyik legjelentősebb, és a legnagyobb területen termesztett növénye. Sokféle termék készíthető belőle, a termesztés és a felhasználás során keletkezett melléktermékei jó minőségűek, azokat is fel lehet használni. Az ökológiai gazdálkodás egyre nagyobb területet nyer a világon, így hazánkban is. Ökológiai termesztésben tiltottak a szintetikus úton előállított műtrágyák, növényvédőszerek, termésnövelő anyagok. A növényvédelmet és a tápanyag-utánpótlást is természetes úton előállított anyagokkal kell megoldani. A kísérletben tizenkilenc, ökológiai termesztésben termesztett búzafajta szerepelt, ezek közül a szakdolgozatomban kilenc fajtát ismertettem az általam kiválasztott szempontok alapján. A kísérletben megismert és a szakdolgozatban felhasznált adatsorok segítséget nyújthatnak a fajtaválasztásban a gazdaságok számára, akik mostanában gondolkoznak az ökológiai gazdálkodásra való átálláson. Így akár a mi családunk számára is segítség lehet. Publikálni érdemes az adatokat, hiszen az ökológiai gazdálkodásról szóló adatsorok jelentősen szegényebbek a „hagyományos” termesztéshez képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi búzafajták komplex vizsgálata ökológiai termesztésbenHubay, Levente; Szabó, András; Vad, Attila Miklós; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA hagyományos, a vegyszereket felhasználó és az ökológiai mezőgazdaságban a búza mindig meghatározó szerepet játszott, és a jövőben is azt fog betölteni. Az 1960-as években és 1970-es években egyre többen kezdték felismerni az ipari mezőgazdaság negatív hatásait Európában, és több ökológiai gazdaság is létrejött, amelyek a talaj egészségére és a vegyszermentes termelésre helyezték a hangsúlyt. Magyarországon az 1983-ban alapított Biokultúra Klub keretein belül kezdődött az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztése. 1987-ben létrejött a Biokultúra Egyesület, majd 2005-től ezt követte a Magyar Biokultúra Szövetség, mint jogutód. Ez a szervezet országban és nemzetközi szinten is képviseli a magyar biogazdálkodók érdekeit. Az első hazai ellenőrző és tanúsító szervezet a Biokultúra Egyesület által alapított Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. volt 1996-ban. A szakdolgozatom témája 10 ökológiai termesztésben vizsgált őszi búza fajta összehasonlítása volt, kisparcellás kísérlet alapján. A kísérlet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, hazánk ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete és a VSZT-NÉBIH által, a DE-AKIT, DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén történt. 6 szempontot vizsgáltam, melyek a csírázási százalék, a növénymagasság, a lisztharmatfertőzés százalékban, a dőlés százalék, a termésmennyiség és a szemnedvesség voltak. A csapadék mennyiséget és a termesztés alatti hőmérsékletet is felvételezve, majd ezek kiértékelése után, az agrotechnikát is figyelembe véve, hasznos eredményekre jutottam. A 10 fajta 40 parcelláját is összevetve a három legjobb a Christoph, a Mv Ménrót és az Arnold. Ugyanis ezek az őszi búzák rendelkeztek a legkiválóbb termésmennyiséggel, betegségtoleranciával, növekedéssel és fizikaiellenállósággal. A kísérlet adott körülményei között kevésbe eredményesebb fajták, például a KG Kunhalom, a Bánkúti 1202 és a KG Széphalom. Ezek kevesebb termést és alacsony lisztharmat rezisztenciát tulajdonítanak maguknak.Tétel Szabadon hozzáférhető Precíziós öntözéstechnológia alkalmazásának és kialakításának vizsgálata(2019-12-12) Szabó, Andrea; Tömöri, F; Vad, Attila Miklós; Tamás, János; Nagy, AttilaDue to the extreme weather conditions irrigation is nowadays considered an increasingly necessary factor. After evaluating the water requirements of the plant and the available water resources is necessary to decide what irrigation method to use. One of the most commonly used methods in field conditions is rain-type irrigation, of which there are several types (eg linear, winding drum). The uniformity of the field nozzles can be characterized by the Christiansen uniformity factor (CU%) and the distribution uniformity factor (DU%). The coefficients can be derived from the volume of water captured by the rain gauges. Our investigations were carried out in July and August 2019 at the University of Debrecen's Vision Plant Experimental Plant and at a linear irrigation equipment of a Nyírbátor company. The aim of the study was to compare the uniformity of water dispersion applied by conventional linear technology and precision linear irrigation technology. In addition we examined the intercept values of maize.