Szerző szerinti böngészés "Veres, Katalin"
Megjelenítve 1 - 15 (Összesen 15)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anesztézia immunológiai vonatkozásaSzollár, Dóra; Fábián, Ákos; DEKK Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Veres, Katalin; Gál Judit; DEKK Belgyógyászati Klinika; DEKK Aneszteziológia és Intenzív Terápiás TanszékAz orvostudomány fejlődésével egyre több olyan beteg kerül műtétre, illetve intenzív terápiás ellátásra, akik valamilyen módon károsodott immunrendszerrel rendelkeznek. Elsősorban ezen betegcsoportban az anesztézia immunológiai vonatkozásainak jelentősége felértékelődik. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy a műtét során kialakuló sebészi stressz és az alkalmazott műtéti technika, illetve az anesztézia során használt módszerek és gyógyszerek képesek-e befolyásolni az immunrendszer működését és azt milyen módon teszik. Ezen felül arra kerestem a választ, hogy ennek az immunmodifikáló hatásnak van-e klinikai relevanciája. Ennek megfelelően útmutatót ad az anesztézia megtervezéséhez az immunrendszerre gyakorolt hatás alapján, ennek következtében lehetőség van adott műtéttípus, illetve betegség esetén a morbiditás és a mortalitás szempontjából a legideálisabb technika kiválasztására.Tétel Szabadon hozzáférhető Antifoszfolipid antitestek primer Sjögren-szindrómában(1998) Veres, Katalin; Lakos, Gabriella; Kappelmayer, János; Zeher, MargitTétel Szabadon hozzáférhető Autoantitestes mechanizmusok akut koronária szindrómában(2008) Soltész, Pál; Veres, Katalin; Laczik, Renáta; Csípő, István; Lakos, Gabriella; Szodoray, Péter; Szegedi, GyulaTétel Szabadon hozzáférhető Autoantitestes mechanizmusok szerepe az atheroszklerózis folyamatában(2008) Soltész, Pál; Veres, Katalin; Csípő, István; Tumpek, Judit; Laczik, Renáta; Hevér, Tímea; Szodoray, Péter; Szegedi, GyulaTétel Korlátozottan hozzáférhető Chronic venous insufficiency in the clinical practice.Adeoye, Oluwatayo Opeoluwa; Dinya, Tamás; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Zádori, Gergely; Veres, Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetChronic lower extremity ulcers present a significant burden on patients and physicians worldwide. Chronic leg ulcers affect 1% of the population, these wounds can be difficult to treat and present a challenge to physicians. Treatment has often been based on unreliable, informal and unscientific accounts; however, there is a growing emphasis on using evidence-based conclusions to guide clinical decisions. This review gives insights into currently available knowledge on the epidemiology, pathophysiology, prognosis and treatment (standard therapy, adjuvant therapy, general measures and surgical management) of chronic lower extremity ulcers presented from an evidence-based perspective. The role of radical surgery will also be discussed in detail.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csehország útja az Európai Unióban (párhuzamok hazánk átalakuló folyamatával)(2007-07-19T10:38:05Z) Veres, Katalin; Trón, Zsuzsanna; DE--TEK--Közgazdaságtudományi KarSzakdolgozatomban Csehország 90-es években végbement gazdasági és társadalmi átalakulásának, annak eredményességének vizsgálatára vállalkoztam, több oldalról górcső alá vettem a cseh rezsimváltás sajátosságait, hasonlóságokat és különbségeket kerestem Magyarország rendszerváltozást követő, Európai Unióba vezető útjával. Mint az ismeretes a szocialista örökséget levetkőzve mindkét állam egy időben indult el a piacgazdaság és a demokrácia által kikövezet rögös úton, mely során gazdaságpolitikai célrendszerük mindvégig fontos tényezője volt az uniós tagság elérése. A múlt és a jelen összevetésével, figyelemmel kísértem milyen nagy fejlődésen mentek keresztül, míg a központosított tervgazdálkodás örökségét levetkőzve működőképes piacgazdasággá és az Európai Unió tagjává váltak.Tétel Szabadon hozzáférhető Distribution Types of Lichens in Hungary That Indicate Changing Environmental Conditions(2022) Farkas, Edit; Varga, Nóra; Veres, Katalin; Matus, Gábor; Sinigla, Mónika; Lőkös, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető Foszfolipid ellenes antitestek az atherothrombosis egyes klinikai megnyilvánulásaibanVeres, Katalin; Soltész, Pál; DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- III. sz. Belgyógyászati Klinika; Klinikai orvostudományok doktori iskolaA disszertációban célul tűztük ki, hogy 1986-1999 közötti időszakban felismerésre került és gondozásba vett 138 primer antifoszfolipid szindrómás beteg retrospektív követéses vizsgálatát elvégezzük. Ezt követően 2000-től prospektív klinikai vizsgálatokat indítottunk akut coronaria szindróma, stabil coronaria betegség és perifériás obliteratív érbetegség esetén az atherothrombosis klinikai megnyilvánulásaiban kutatva a foszfolipid ellenes antitesteket. Az említett periódusban több, az antifoszfolipid szindrómával összefüggő, életveszélyben lévő beteg gyógykezelésében vehettem részt, melyek közül egy nőbeteg esetén mutatom be, akinél primer antifoszfolipid szindróma és HELLP szindróma társulása okozott egy súlyos klinikai állapotot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyógyszerkibocsátó sztentek és ballonok vizsgálata in-stent restenosisbanOláh, István Zsigmond; Szűk, Tibor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fülöp, László; Veres, Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet C épületNapjainkban az ISzB (iszkémiás szívbetegség) az egyik vezető halálok a világon. Az intervenciós kardiológiai módszerek megjelenése, bár óriási fejlődést hozott a koszorúér betegségben szenvedők számára, új megoldandó problémák is felmerültek. Ezek közül a legjelentősebb primer BMS (bevonat nélküli fém sztent) vagy DES (gyógyszerkibocsátó sztent) kezelést követően kialakuló ISR (sztenten belüli visszaszűkülés). A jelenség kezelésére az intervenciós kardiológiai módszerek közé tartozó DES beültetés és a DCB-vel (gyógyszerrel bevont ballonnal) történő tágítás alkalmazható. A téma irodalmi áttekintésén túl összehasonlítottuk a DES-ek, illetve a DCB-k hatékonyságát ISR kezelésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kritikus végtagischaemiás betegeink klinikai adatainak elemzéseVáradi, Eszter; Veres, Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rázsó, Katalin; Martis, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti IntézetA perifériás artériás betegség (PAD) elnevezés elsősorban az alsóvégtagi erek szűkületére, illetve elzáródására vonatkozik, mely a világ lakosságának mintegy 12%-át érinti. A kritikus végtagischaemia (CLI) ennek legsúlyosabb formája. Definíció szerint ebbe a csoportba tartozik minden beteg, akinek nyugalmi fájdalma, fekélye vagy gangraenája objektíven igazolható artériás elzáródásra vezethető vissza, mely legalább 14 napja fennáll. A PAD a generalizált atherosclerosis egyik megjelenési formája, ennek következtében fokozott a cardio- és cerebrovascularis betegségek rizikója is. Az alsóvégtagi artériás betegség felosztása különböző szempontok szerint történhet, mint a laesio anatómiai helye, a szűkület súlyossága, multiplicitása, a tünetek súlyossága. A csoportosítás jelentősége a megfelelő kezelési mód kiválasztásában, illetve a betegség kimenetelének becslésében áll. A leggyakrabban használt a Rutherford és a Fontaine klasszifikáció, melyek a dysbasiás távolság, a nyugalmi fájdalom és a fekélyek alapján osztályoznak. A TASC II osztályozás alapja a szűkület anatómiai elhelyezkedése és súlyossága, illetve az interventio kimenetele. A WIfI score a fekély, infekció és ischaemia pontozása által becsüli meg a végtag veszélyeztetettségét, az amputáció rizikóját. A betegség legjellegzetesebb tünete a terhelésre jelentkező alsóvégtagi fájdalom, claudicatio intermittens, mely tipikus esetben azonos távolság megtétele után jelentkezik. Kritikus végtagischaemia esetében azonban már nyugalomban is jelentkezik fájdalom. A másik fontos kórjelző az elhúzódó sebgyógyulás, vagy súlyosabb esetben a spontán jelentkező fekélyek, gangraenák. Perifériás érbetegségben diagnosztikus a boka-kar index mérése, amennyiben ez az érték 0,9 alatti, felállítható a PAD diagnózisa. Amennyiben egy tervezett beavatkozás előtt további információkra van szükség a ki és beáramlási pálya állapotáról angiográfia végzendő, mellyel a pontos anatómiai viszonyok ábrázolhatók. A PAD egyik legjelentősebb rizikótényezője a diabetes mellitus, mely nemcsak a nagy erek átjárhatóságát rontja, de egyidejűleg károsítja a microcirculatiot is. A kor előrehaladtával is jelentősen nő a perifériás érbetegség kockázata, ezenfelül gyakoribbak a társuló betegségek is, mint a hypertonia, mely szintén nagymértékben növeli a betegség előfordulásának valószínűségét. Jelentős kockázatnövekedéssel jár még a dohányzás, a hyperlipidaemia, valamint a hyperhomocysteinaemia. A jelenkor öregedő társadalmában a diabetes és a hypertonia prevalenciája is egyre növekszik, ami hosszútávon maga után vonja a PAD, ezen belül is a CLI incidenciájának és prevalenciájának növekedését. Éppen ezért a terápiában elsődleges a rizikófaktorok kezelése. A perifériás érbetegek statin kezelése hyperlipidaemia fennállása nélkül is ajánlott, annak pleiotrop plakkstabilizáló hatása miatt. Szintén ajánlott minden beteg thrombocyta aggregáció gátló kezelése, mely a cardiovascularis rizikót csökkenti. A claudicatios tünetek enyhítésére használt szerek a naftidrofuryl és a cilostazol, melyek a microcirculatio javítása révén javítják a végtag vérellátását. A perifériás artériás betegség oki terápiáját a revascularisatio jelenti. Ez lehet percutan interventio, valamint sebészi revascularisatio, illetve hybrid műtét, mely ezek kombinációját jelenti. Ugyanakkor nagyon gyakran nincs már lehetőség a végtag keringésének helyreállítására, ilyenkor kerül sor amputációra. Az általunk vizsgált betegcsoport a 2010 és 2015 között a Belgyógyászati Intézet C épületében megjelent kritikus végtagischaeamiás betegekből állt. A 303 beteg átlagéletkora 69,5 év volt és a betegek közel fele szenvedett a CLI-n kívül valamilyen cardio-, illetve cerebrovascularis betegségben. Az invazív beavatkozások közül gyakoribbak voltak a revascularisatios műtétek, a többlépcsős szűkületeknek megfelelően, ugyanakkor a leggyakoribb beavatkozás az amputáció volt, melyen a betegek 26%-a esett át. Halálozás tekintetében a nemzetközi irodalomban találthoz képest alacsonyabb számot kaptunk (19%), azonban csak a MedSol rendszerben dokumentált adatok álltak rendelkezésünkre. Rizikófaktorok szerinti bontásban a diabeteses betegek között szignifikánsan több volt a hypertoniás, valamint nagyobb volt a cardiovascularis betegségben szenvedők száma, mint a nem diabeteses csoportban. Ugyanakkor a nem diabeteses betegeink között azt találtuk, hogy szignifikánsan gyakoribb volt a dohányzás, valamint nagyobb volt közöttük a revascularisatios műtétek száma, ami feltehetően a diabetes okozta distalis végtagérintettségnek köszönhető, mely korlátozza a műtétek kivitelezhetőségét. A dohányzók esetében az átlagéletkor majd 10 évvel volt alacsonyabb a nem dohányzókhoz képest, valamint gyakoribb volt a férfiak között. Szignifikáns különbséget találtunk a dohányzók és nem dohányzók között a revascularisatios műtétek számában, ami gyakoribb volt a dohányosok között. Ez feltehetően a fiatalabb átlagéletkornak, a jobb általános állapotnak és a kevesebb társbetegségnek köszönhető. A hypertoniások között szintén szignifikánsan több férfi volt, mint nő, illetve sokkal nagyobb számban találtunk cardio- és cerebrovascularis megbetegedéseket, valamint megelőző alsóvégtagi érintettséget. Ezen adatok jó jelzői a generalizált atherosclerosis jelenlétének. Terápiás szempontból az antikoagulálásban mutatkozott szignifikáns különbség a két csoport között, ami feltehetően a hypertoniához társuló egyéb cardiovascularis betegségeknek köszönhető, mint a pitvarfibrillatio vagy a cardiomyopathia. A fentiekből is kitűnik, hogy egy igen gyakori és súlyos betegséggel állunk szemben, mely ennek ellenére aluldiagnosztizált. A korai diagnózissal lehetőség nyílna a betegség progressziójának lassítására, valamint a generalizált atherosclerosis miatt társuló cardio- és cerebrovascularis megbetegedések és halálozás rizikójának csökkentésére.Tétel Szabadon hozzáférhető Megoldatlan terápia: komplex kezelés Buerger-kór esetén(2008) Szomják, Edit; Dér, Henrietta; Kerekes, György; Veres, Katalin; Dezső, Balázs; Takács, István; Tóth, Judit; Péter, Mózes; Soltész, PálTétel Korlátozottan hozzáférhető New oral anticoagulant in patientswith atrial fibrillationUluel, Kaan Tansu; Kun, Csaba; Department of cardiology and cardiac surgery; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kolozsvári, Rudolf; Veres, Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetThe thesis include new treatment methods of atrial fibrillation patients. Includes daily usage doses, risk factors, side effects, metabolism of drugs, comperission of new and old method of treatments.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nosocomialis infekciók a DE KK Belgyógyászati Intézet C épületének Intenzív OsztályánThamó, Kinga; Veres, Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kerekes, György; Vitális, Eszter; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Infektológiai Kihelyezett TanszékBevezetés: Diplomamunkám témája a nosocomialis infekciók, ezen belül is elsősorban a belgyógyászati intenzív osztályokon előforduló kórházi fertőzéseket okozó baktériumokkal foglalkozom. A nosocomialis fertőzések kiemelt egészségügyi problémát jelentenek. Meghosszabbítják a kórházi tartózkodást, jelentősen megdrágítják az ellátást, veszélyeztetik a kezelés sikerességét, a betegség kimenetelét, jelentősen növelve a morbiditást és a mortalitást. Betegek és módszerek: Vizsgálatom során 2007 és 2017 közötti időszakban, a DE KK Belgyógyászati Intézet C épületének Intenzív Osztályán kezelt betegek mikrobiológiai tenyésztési eredményeinek elemzését végeztem el. Az adatgyűjtés retrospektív módon, a MedSol rendszeren keresztül történt. A vizsgált időszak alatt összesen 417 betegből 1107 mintavétel történt. A leggyakoribb nosocomialis infekciók a véráramfertőzés, pneumonia, húgyúti fertőzés és sebfertőzés. Vizsgálatom tárgyát, így legfőképpen ezen infekciók igazolását szolgáló mintatípusok képezték. Eredmények és Megbeszélés: A mintákat kiértékelve elmondhatjuk, hogy eredményeink legtöbb esetben a szakirodalomban közölt eredményekkel megegyeztek. Látható volt, hogy kórokozók széles spektruma képes nosocomialis infekciókat kiváltani. Eredményeinket összesítve a Gram-negatív kórokozók (56%) aránya jelentősen meghaladta a Gram pozitív kórokozókét (32%). Legjelentősebb Gram-negatív baktériumok az Enterobacteriaceae család tagjai voltak (41%), ezeket követte a Pseudomonas aeruginosa (30%) és Acinetobacter spp. (27%). A Gram-pozitív kórokozók legfontosabb képviselői a Staphylococcus aureus (38%), a koaguláz-negatív staphylococcusok (29%) és az Enterococcus spp. (31%) voltak. Candida fajok szintén magas arányban (12%) kerültek izolálásra. Multirezisztens kórokozók tekintetében osztályunkon methicillin-rezisztens S. aureus (MRSA), multirezisztens A. baumanii (MACI), multirezisztens P. aeruginosa (MPAE), ESBL-termelő Klebsiella és E. coli törzsek fordultak elő, illetve egy esetben találtunk vancomycin-rezisztens Enterococcus faecium-ot. Az összes multirezisztens törzs közül a MACI (45%) és MRSA (31%) törzsek száma volt a legkiemelkedőbb. A vizsgált 11 év alatt megfigyelhető volt a multirezisztens kórokozók spektrumának megváltozása. Míg a vizsgált időszak első felében az MRSA törzsek voltak a domináns multirezisztens kórokozók, addig a második felében megjelentek MACI és MPAE izolátumok, melyek aránya meghaladta az MRSA törzsekét. Mindez jelzi a növekvő számban megjelenő multirezisztens törzsek előfordulását, mely napjainkban az egyik legfontosabb közegészségügyi problémává nőtte ki magát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Terápiás apheresis indikáció, kezelési szám és kezelési módok a hazai terápiás gyakorlatbanLobmayer, Fanni; Soltész, Pál; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Boczán, Judit; Veres, Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetA terápiás apheresis technikákat széleskörűen alkalmazzák sok betegség kezelésében. Munkámban összefoglalom a különböző modalitások működési elvét, az eljárás módját, továbbá taglalom az American Society for Apheresis (ASFA) ajánlásait a terápiás apheresisekre vonatkozóan. Ismertetem a magyarországi apheresis központokat, illetve a hazánkban végzett kezelési számokat a 2013 és 2017 közötti időszakban. Kitérek az új terápiás modalitások és indikációk megjelenésére is hazánkban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A zsidóság társadalmi helyzetének kialakulása , története Magyarországon(2010-02-24T09:11:29Z) Veres, Katalin; Mojzesné Székely, Katalin; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika Tanszék