Egészségtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2313

Általános Orvostudományi Kar

Egészségtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Harangi Mariann)

Orvostudományi doktori tanács

D46

Doktori programok:

  • Megelőző orvostan és népegészségtan
    (programvezető: Dr. Ádány Róza)
  • Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja
    (programvezető: Dr. Paragh György)

Böngészés

Egészségtudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "ACE I/D polimorfizmus"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Characterization of the Hungarian Reference DNA Biobank.
    Fiatal, Szilvia; Ádány, Róza; Egészségtudományok doktori iskola; DE--OEC--Népegészségügyi Kar -- Megelőző Orvostani Intézet; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --
    Translation of results of genetic studies into meaningful actions in order to improve health and prevent diseases depends on scientific information from medical and public health studies. Most of the genetic epidemiology studies have compared genotypes of patients in a clinical case series with those of a non-diseased sample of control subjects, so they provide little basis - if any - for risk estimation at population level. In order to characterize the role of disease-specific susceptibility gene variants in the Hungarian population, it is important to know the prevalence of risk alleles in the general population, i.e. genetic epidemiological studies require population-based DNA biobank collected according to well-defined selection criteria. Recently, based on the infrastructure of General Practitioners’ Morbidity Sentinel Stations Program many epidemiological studies have been performed and in the framework of these studies the Reference DNA Biobank representative for the Hungarian population by age, gender and geographical distribution could be developed. The Hungarian Reference DNA Biobank – presently consists of 4267 samples – has provided population control samples for several national as well as international genetic epidemiological studies. In the Hungarian population recently a cross sectional study was performed based on GPMSSP to define the prevalence of metabolic syndrome in the Hungarian adult population (20-69 years) as well as to estimate the frequency of ACE I/D and AGT M235T gene polymorphisms and define whether any association exists between metabolic syndrome and these gene polymorphisms in Hungarians. MS was defined according to the latest diagnostic criteria proposed by the International Diabetes Federation. The study population (n = 1762) representing the age and sex distribution of the general Hungarian population were recruited from the GPMSSP. The overall allele frequencies in the representative sample were 0.51 and 0.49 for AGT allele M235 and allele 235T, 0.47 and 0.53 for ACE allele I and allele D, respectively, similar to those published in the literature for Caucasians. The frequency of DD genotype (31.36% vs. 25.42%, p = 0.006) and the frequency of D allele (0.56 vs. 0.51, p = 0.006) were significantly higher in the group of patients with metabolic syndrome than in the group free from the syndrome. No relationship was found with any of the separate metabolic components and ACE genotypes, but in case of patients in whom central obesity was combined with elevated TG and low HDL-cholesterol level significant association was shown (p = 0.024 and p = 0.022), which suggests that ACE I/D polymorphism is likely to be involved in lipid metabolism. A genetikai vizsgálatok eredményeinek felhasználása a lakosság egészségének javítása és betegségek prevenciója céljából nagymértékben függ a medikális és népegészségügyi diszciplínák tudományos eredményeitől. Miután egy betegségre hajlamosító gén azonosításra került megfelelően kivitelezett epidemiológiai vizsgálatok szükségesek azért, hogy az adott génvariáns populációs hatása kvantifikálható legyen valamint, hogy lehetővé váljon az adott génvariáns hatását potenciálisan módosító környezeti kockázati tényező(k) azonosítása illetve azok hatásának mérése. A genetikai epidemiológiai vizsgálatokban, a legtöbb esetben az esetcsoportok az adott betegségben nem szenvedő kontroll csoportok jellemző adataival kerülnek összehasonlításra, mely elemzés a populációs járulékos kockázat becslésére nem alkalmas. Ahhoz, hogy becsülni lehessen egy betegségre hajlamosító gén jelentőségét ismerni kell a kockázati allél prevalenciáját a magyar lakosság körében, amelyhez meghatározott kritériumok alapján kialakított, a magyar lakosságra reprezentatív DNS biobankra van szükség. A közelmúltban, a HMAP infrastruktúrájára építve számos epidemiológiai vizsgálat kivitelezésére került sor, melyek keretében lehetővé vált a magyar lakosságra kor, nem és geográfiai eloszlás szempontjából reprezentatív Magyar Referencia DNS Biobank kialakítása. A biobank, mely jelenleg 4267 DNS mintát tartalmaz, számos hazai és nemzetközi vizsgálat számára bocsátott rendelkezésre populációs kontroll mintacsoportot. A HMAP-ra alapozva nemrégiben egy keresztmetszeti vizsgálat végrehajtására is sor került a magyar felnőtt (20-69 év) lakosság körében, melynek célja a metabolikus szindróma prevalenciájának, az ACE I/D és AGT M235T génpolimorfizmusok gyakoriságának becslése volt, valamint annak tisztázása, hogy van e bármilyen kapcsolat a metabolikus szindróma és a fenti polimorfizmusok között. A metabolikus szindróma az IDF által javasolt diagnosztikus kritérium rendszernek megfelelően került definiálásra. A keresztmetszeti vizsgálat kohorsza (n = 1762), mely a HMAP populációból került kiválasztásra jól reprezentálja a magyar lakosság kor- és nem-szerinti eloszlását. Az allélfrekvencia a teljes vizsgálati populációban 0,51 és 0,49 volt az AGT M235 és 235T, illetve 0,47 és 0,53 volt az ACE I és D allélok esetén. Ezen értékek hasonlóak a kaukázusi népcsoport szakirodalomban is fellelhető adataihoz. A D allél és a DD genotípus szignifikánsan gyakrabban fordul elő a metabolikus szindrómában szenvedő csoportban, mint a metabolikus szindrómától mentes csoportban (0,56 vs 0,51, p = 0,006, illetve 31,36% vs. 25,42%, p = 0,006). Az AGT M235T polimorfizmus genotípus megoszlása a vizsgálati csoportokban a kontrollhoz viszonyítva nem mutatott eltérést. Azon betegek körében, akik esetében a centrális típusú elhízás emelkedett triglicerid és csökkent HDL koleszterol szinttel kombinálva fordult elő az ACE genotípussal szignifikáns összefüggés volt detektálható (p = 0.024 and p = 0.022), mely alapján feltételezhető, hogy az ACE I/D génpolimorfizmus involvált lehet a lipid metabolizmusban is.