Könyvfejezetek

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/406846

Böngészés

Könyvfejezetek Tárgyszó szerinti böngészés "community learning"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    PublikációKorlátozottan hozzáférhető
    A közösségi tanulás kihívásai két németországi interszektorális oktatási projektben
    (2026) Sitku, Krisztina
    A tanulmány az InnoVET CLOU és a CoVE SEED példáján vizsgálja a német szakképzés–felsőoktatás–vállalatok együttműködéseinek akadályait, és a közösségi tanulás minőségét a többszintű határátlépés modellje alapján (Akkerman & Bruining, 2016). A kétesetes, feltáró-összehasonlító esettanulmány félig strukturált szakértői interjúkra és dokumentumelemzésre épül, kevert, és elméletvezérelt tematikus elemzéssel. Az eredmények szerint közös akadályt jelentenek az eltérő érdekek és szemléletek, az ipar tudásigényéhez való igazodás, továbbá a fogalomhasználati, szabályozási és kapacitásbeli korlátok. A közösségi tanulás intézményi és személyközi dimenziókban ragadható meg: az InnoVET CLOU az átalakítás, a CoVE SEED a koordináció mechanizmusával működik. Az eredmények bővítik a német szakirodalmat, támogatják a tanuló közösséggé válást, és tanulságokkal szolgálnak a hazai okleveles technikusképzés számára.
  • Nincs kép
    PublikációKorlátozottan hozzáférhető
    Közösség és tanulás a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramban a Nyíregyházi Egyetemen
    (2026) Nyilas, Orsolya; Hollósi, Hajnalka
    A Nyíregyházi Egyetem az első négy egyetem egyikeként kapcsolódott be a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramba, 2019 szeptemberében. A programban – bár egyetemi, formális keretek között zajlik – hangsúlyossá válik az informális és a közösségi tanulás egyaránt. Már az alapozó TM1 kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék azokat az elméleteket és jógyakorlatokat, amelyek informális módokon valósulnak majd meg az általános iskolás tanulók mentorálásában. A tanulási folyamat rövid időn belül valódi közösségi tanulást eredményez. Az elmúlt 5 év alatt 10 félévben képeztünk mentorokat, akik közül sokan bekapcsolódtak a programba, és mentoráltak/mentorálnak több-kevesebb ideig. Önkitöltős kérdőív alkalmazásával azt vizsgáltuk, hogy a mentori szerepvállalás, a hátrányos helyzetű diákok mentorálása milyen hatással van az egyetemistákra. Három aspektust helyeztünk előtérbe: a hallgatók tapasztalatait, azaz a célok és a tapasztalatok összevetését, a mentorálás és a sikeresség értelmezését, és a felmerülő dilemmák és a kérdések megfogalmazását. A program sikeresnek mondható, a felkészítő kurzus teljesíti azt az igényt, hogy bármely szakos hallgató képes legyen átlátni a mentori feladat komplexitását, az önmagában meglévő pozitív elemeket és a kihívásokat egyaránt.