Laki Kálmán Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2311

Általános Orvostudományi Kar

Laki Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Balla József)

Orvostudományi doktori tanács

D43

tudományágak:
- elméleti orvostudományok
- klinikai orvostudományok

Doktori programok:

  • Trombózis, hemosztázis és vaszkuláris biológia
    (programvezető: Dr. Muszbek László)
  • Hematológia
    (programvezető: Dr. Kiss Csongor)
  • Kardiovaszkuláris megbetegedések
    (programvezető: Dr. Édes István)

Böngészés

Laki Kálmán Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "2-es típusú diabetes mellitus"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Platelet Activation Markers: In Vitro Experiments and Studies in Prothrombotic Disorders
    (2009) Nagy, Béla; Kappelmayer, János; Laki Kálmán doktori iskola; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar -- Klinikai Biokémia és Molekuláris Patológia Intézet
    Cardiovascular and cerebrovascular diseases are still the leading cause of death in the developed world. Activated platelets are fundamentally involved in the pathomechanism of thrombotic complications in these diseases. That is why the investigation of activated platelets has become more obvious in the daily routine. Our primary goal was to detect increased platelet activation in time that occurs often in acute or chronic vascular disorders or induced by invasive therapeutic intervention in such states. In this present study, we found that in type 2 DM and obese patients, platelet and soluble P-selectin levels were significantly elevated compared to the findings in healthy controls, but the most studied P-selectin gene polymorphism (Thr715Pro) did not affect plasma soluble P-selectin values in the patient groups. In DM patients divided into different subgroups according to several demographical variables, the levels of soluble P-selectin still did not vary notably according to their genotype for this polymorphism. In patients with stable angina, significantly increased levels of PMPs, platelet P-selectin and platelet-monocyte aggregates were measured compared to angina patients underwent catheterization alone. However, soluble P-selectin levels did not show marked difference between the two study groups. Thus, the measurement of PMP levels can be considered as an early sensitive activation marker to detect platelet activity right after invasive cardiological interventions. In vitro, FXIII-A2 was not expressed from its intracellular localization on washed platelets activated by TRAP. Thus, surface-bound FXIII on stimulated whole blood platelets is of plasma origin. The presence of γA/γ’ fibrinogen significantly potentiated the binding of purified FXIII-A2B2 on stimulated washed platelets, but no FXIII-A positivity was seen without this type of fibrinogen or with fibrinogen having γA-chain only. Accordingly, plasma FXIII is unable to bind directly to the activated platelet surface, and significant binding of non-active FXIII occurs only when GPIIb/IIIa receptor-bound fibrinogen with γ’-chain is present. Analysis of FXIII binding to platelets may be an additional sensitive activation marker in the future. ----- A kardio- és cerebrovaszkuláris betegségeket napjaikban is vezető halálokként tartjuk számon a fejlett országokban. Az aktíválódott vérlemezkék alapvető szerepet játszanak az ezekben a betegségekben bekövetkező trombotikus komplikációk pathomechanizmusában. Ezért van olyan nagy jelentősége az ilyen vérlemezkék kimutatásának a napi rutindiagnosztikában. Vizsgálataink során a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegekben, illetve túlsúlyos egyénekben a vérlemezkék felszíni P-szelektin, valamint annak szolubilis formájának mennyiségét szignifikánsan emelkedettnek találtuk szemben az egészséges kontroll személyekben mért értékekkel. A legvizsgáltabb P-szelektin gén polimorfizmus (Thr715Pro) egyik betegcsoportban sem befolyásolta szignifikánsan a szolubilis P-szelektin plazma szintjét. A cukorbetegek esetén a különböző betegparaméterek alapján kialakított alcsoportokban a szolubilis P-szelektin szintje - a genotípus alapján - továbbra sem különbözött jelentős mértékben. Stabil anginában szenvedő betegekben szignifikánsan megemelkedett volt a vérlemezke-eredetű mikropartikulák mennyisége, a thrombocyta felszíni P-szelektin és a vérlemezke-monocyta aggregátumok aránya ellentétben olyan, szintén anginás betegekkel, akik “csak” diagnosztikai katéterezésen estek át. Ugyanakkor a szolubilis P-szelektin mérése jelentős különbséget nem mutatott a két betegcsoport között. Ezek alapján a thrombocyta-eredetű mikropartikulák vizsgálata egy érzékeny korai vérlemezke aktivációs markernek tekinthető az invazív kardiológiai beavatkozásokkor aktíválódott vérlemezkék vizsgálatára. In vitro kísérleteinkben, a thrombocyták intracelluláris részében lévő FXIII-A2 nem expresszálódott a TRAP agonistával aktivált mosott thrombocytákon. A teljes vérben vizsgált aktivált vérlemezkékhez kötődő FXIII ezek alapján plazma eredetű. A γA/γ’ láncú fibrinogén jelenléte szignifikánsan növelte a tisztított FXIII-A2B2 kötődését az aktívált mosott vérlemezkék fekszínén, de a FXIII-A pozitivitás nem volt mérhető ennek a fibrinogénnek a hiányában, vagy olyan fibrinogénnel, aminek csak γA lánca van. Ez alapján úgy tűnik, hogy a plazma eredetű nem aktivált FXIII nem képes közvetlenül kötődni az aktív vérlemezkékhez, és jelentős FXIII kötődés csak a GPIIb/IIIa receptorhoz kötődő fibrinogén γ’-láncán keresztül lehetséges. A FXIII kötődésének vizsgálata egy újabb thrombocyta aktivációs marker lehetőségét vetheti fel a későbbiekre.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The role of certain traditional plants (Trigonella foenum-graecum L. and Equisetum arvense L.), in the prophylaxis and management of obesity, type 2 diabetes mellitus, and diabetic cardiomyopathy
    (2024) Badale, Andrea; Kiss, Rita; Cismas-Pruteanu, Andrea; Laki Kálmán doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
    According to the WHO, obesity is positioned among the most widespread diseases in the whole world. The development of diabetes and CVD, as a result of uncontrollable weight gain, with repercussions on the increase in mortality, determined medical researches to find effective treatment in the prevention and treatment of obesity and implicitly its complications. Our study aimed to delve into novel mechanisms of action and assess the therapeutic impact on insulin sensitivity in induced obesity and diabetes mellitus. We focused on two plant extracts renowned for their antidiabetic, adiposity-reducing, and cardioprotective properties: Fenugreek seeds (Trigonella foenum-graecum L.) and Horsetail extract (Equisetum arvense L.). We used diet induced obese rats to investigate the effects of chronic oral treatment with fenugreek seeds and diosgenin on insulin sensitivity and weight gain. The obesity was induced by feeding the rats with HFD and 5% sucrose solution, for six weeks. For evaluate the effects on insulin sensitivity and weight gain, the rats were also treated with different doses of diosgenin or fenugreek seeds, 1, 10 and 50 mg/kg of Diosgenin or 0.6 g/kg Fenugreek seeds, mixed into the chow. After six weeks, we measured the following metabolic parameters: body weight, food and water intake, WAT weight, and insulin sensitivity. Chronic administration of fenugreek resulted in increased body weight gain induced by a diet rich in fats and sugars. Additionally, abdominal adiposity and calorie intake were elevated in the fenugreek-treated group compared to both control and diet-induced obesity control animals. Despite its adverse effects on body weight, abdominal fat, and energy intake, fenugreek treatment did not adversely affect insulin sensitivity in peripheral tissues. Our results revealed that in high-calorie diet model, a lower dose of diosgenin, in conjunction with fenugreek, may heighten the risk of obesity. These findings warrant consideration, particularly for patients utilizing fenugreek as a dietary supplement to regulate blood glucose levels, either alone or combined with specific antidiabetic therapies. Although existing scientific reports suggest the fenugreek possesses insulin-sensitizing properties, our study failed to replicate this effect, possibly due to the relatively low dose utilized. We conclude that diosgenin in isolation does not lead to notable increases in body weight or fat accumulation. However, it likely interacts synergistically with other compounds present in fenugreek seeds. Further investigation is necessary to elucidate the mechanisms and roles of the active constituents involved. In our continued investigation into the effects of bioactive compounds from plant extracts on metabolic parameters such as body weight gain, WAT, and insulin sensitivity, we observed promising outcomes with Equisetum arvense L. extract. Our study involved five groups of male Wistar rats: a healthy control group, a diabetic control group, and three groups treated with varying doses of Equisetum arvense L. extract (50, 100, or 200 mg/kg) over a six-week period. Throughout the experiment, we assessed blood glucose levels, glucose tolerance, insulin sensitivity, SIRT1 levels, and other parameters relevant to diabetes and cardiomyopathy. Our findings revealed that Equisetum arvense L. extract induced moderate beneficial changes in blood glucose levels and elevated SIRT1 levels in cardiomyocytes. Moreover, administration of the 100 mg/kg dose notably improved insulin sensitivity. Interestingly, the extract did not significantly affect body weight, adiposity, or heart weight index. Based on our study findings, we conclude that Equisetum arvense L. extract shows promise as a supportive therapy, given its favourable impact on IR and blood glucose levels. Furthermore, its potential in averting diabetic cardiomyopathy could contribute to reduced morbidity in diabetes. However, further investigations are warranted to unravel the exact mechanisms of action of Equisetum extract and its effects across various organs.