Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2303

Mezőgazdaságtudományi Kar

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Komlósi István)

Agrártudományi doktori tanács

D52

Doktori programok:

  • Állatitermék-előállítás
    (programvezető: Dr. Jávor András)
  • Takarmányozás, halbiológia
    (programvezető: Dr. Babinszky László)
  • Szaporodásbiológia
    (programvezető: Dr. Rátky József)
  • Genomika
    (programvezető:Dr. Kusza Szilvia)
  • Állatnemesítés - Génmegőrzés, Állatökológia
    (programvezető: Dr. Komlósi István)

Böngészés

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "age of queen bee"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A méhanya életkorának hatása a méhcsaládok (Apis mellifera L.) tavaszi fejlődésére, a méztermelésére és a Varroa atka (Varroa destructor) terheltségére
    Takács, Marianna; Oláh, János; Állattenyésztési tudományok doktori iskola
    A Jelölt a méhanya életkorának változása alapján vizsgálta a méhcsaládok tavaszi demográfiai felfutásának intenzitását, a serkentő etetés hatását is figyelembe véve a nemzedékváltás időpontját; az akác- és napraforgóméz mennyiségének alakulását, valamint a Varroa destructor elleni kezeléseket követő atkahullás dinamikáját. Vizsgálatait 150 méhcsaládos termelő méhészetben végezte. A kutatási időszak négy évet ölelt fel, melynek során 0, 1, 2 és 3 éves méhanyás családokat vont be a vizsgálati csoportokba. Az eredmények kiértékelése során figyelembe vette a klimatikus tényezők hatását is (relatív légnedvesség, minimum, maximum és átlagos léghőmérséklet a vizsgálati időszakban). Egy modellszámítás során vizsgálta meg, hogy méhcsalád, illetve állomány szinten mikor kedvezőbb a méhanyák cseréje. Milyen korú méhanyák esetében és milyen elfogadási arány mellett számíthat a méhész a legkisebb árbevétel-kiesésre. Eredményei alapján a következő megállapításokat tette: 1. A tavaszi serkentő etetés hatására a méhcsaládokban a nemzedékváltás két héttel korábban jelentkezhet, azonban a méhanya életkorának méhcsalád-erősséget befolyásoló hatását a demográfiai felfutás időszakában nem enyhíti. Fokozottabb serkentés hatására (többszöri lepény és cukorszirup kijuttatása) az egykorú fedett fiasítás átlagosan 6,9–7,2 keretre terjed ki az egy- és kétéves méhanyák méhcsaládjaiban, míg a hároméves méhanyás családokban szignifikánsan kevesebb (p<0,05), átlagosan 4,5±0,6 Közép–Boczonádi keret tartalmaz fedett fiasítást. 2. A demográfiai felfutás idején, márciusban jelentkező, szélsőségesen alacsony hőmérséklet (-15°C alatti hőmérséklet) hatására a hároméves méhanyás családokban a fedett fiasítás kevesebb mint 5 keretre koncentrálódik a nemzedékváltás időpontjában, valamint a fiasítás kiterjedése nem éri el az 1320 cm2-t. 3. A hároméves méhanya érzékenyebben reagál a tavaszi fejlődés időszakában jelentkező hőmérsékleti ingadozásra, mint az egy- és kétéves méhanyák. Ennek következtében a méhanya életkorának előrehaladtával 10,4 kg-mal csökken a kipergethető akácméz mennyisége a méhcsaládokban. Ez a csökkent mézhozam nem csak a tavaszi fejlődés időszakában virágzó méhlegelő (akác) növényről történő hordás során jelentkezik. Későbbi méhlegelőkön (napraforgó) elérhető mézhozamban megközelítőleg 7 kg-os csökkenést eredményezhet. 4. Míg a tavaszi fejlődés során a külső hőmérséklet közvetlenül befolyásolja a méhanya teljesítményét, addig ez a megállapítás az atkahullás dinamikájára csak közvetetten igaz. A méhanya által biztosított népesség lesz a kezelést követő atkahullás intenzitásának, ütemének meghatározó tényezője. A hároméves méhanyás családokban a Varroa atkák hullása lassabb ütemben valósul meg (rendszerint kétszeri kezelés; a második kezelés során is szignifikánsan (p<0,05) több a lehullott paraziták száma), azaz a méhcsaládok kezelésekre történő reagálása befolyásolja az atkahullás intenzitását, dinamikáját. Ez az intenzitás pedig a méhcsalád népességétől függ, melyet a méhanya fiasító képessége, valamint a klimatikus tényezők határoznak meg. 5. Az évente végzett méhanyaváltás az akácméztermeléssel elérhető árbevételből 18,3%-os kiesést eredményez méhcsalád szinten. A két és háromévente történő méhanyaváltás között, 90%-os elfogadási arány esetén tapasztalható árbevétel-kiesés különbség mindössze 0,4% (50%-os elfogadási arány esetén 0,6%). Ezek alapján elmondható, hogy a kétévente végzett méhanya-váltás kedvező. Nem célszerű kivárni a harmadik évet, hiszen kb. 0,5%-kal számíthat magasabb árbevételre a méhész családonként, ha háromévente végzi el az anyaváltást.