A méhanya életkorának hatása a méhcsaládok (Apis mellifera L.) tavaszi fejlődésére, a méztermelésére és a Varroa atka (Varroa destructor) terheltségére

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A Jelölt a méhanya életkorának változása alapján vizsgálta a méhcsaládok tavaszi demográfiai felfutásának intenzitását, a serkentő etetés hatását is figyelembe véve a nemzedékváltás időpontját; az akác- és napraforgóméz mennyiségének alakulását, valamint a Varroa destructor elleni kezeléseket követő atkahullás dinamikáját. Vizsgálatait 150 méhcsaládos termelő méhészetben végezte. A kutatási időszak négy évet ölelt fel, melynek során 0, 1, 2 és 3 éves méhanyás családokat vont be a vizsgálati csoportokba. Az eredmények kiértékelése során figyelembe vette a klimatikus tényezők hatását is (relatív légnedvesség, minimum, maximum és átlagos léghőmérséklet a vizsgálati időszakban). Egy modellszámítás során vizsgálta meg, hogy méhcsalád, illetve állomány szinten mikor kedvezőbb a méhanyák cseréje. Milyen korú méhanyák esetében és milyen elfogadási arány mellett számíthat a méhész a legkisebb árbevétel-kiesésre. Eredményei alapján a következő megállapításokat tette:

  1. A tavaszi serkentő etetés hatására a méhcsaládokban a nemzedékváltás két héttel korábban jelentkezhet, azonban a méhanya életkorának méhcsalád-erősséget befolyásoló hatását a demográfiai felfutás időszakában nem enyhíti. Fokozottabb serkentés hatására (többszöri lepény és cukorszirup kijuttatása) az egykorú fedett fiasítás átlagosan 6,9–7,2 keretre terjed ki az egy- és kétéves méhanyák méhcsaládjaiban, míg a hároméves méhanyás családokban szignifikánsan kevesebb (p<0,05), átlagosan 4,5±0,6 Közép–Boczonádi keret tartalmaz fedett fiasítást.
  2. A demográfiai felfutás idején, márciusban jelentkező, szélsőségesen alacsony hőmérséklet (-15°C alatti hőmérséklet) hatására a hároméves méhanyás családokban a fedett fiasítás kevesebb mint 5 keretre koncentrálódik a nemzedékváltás időpontjában, valamint a fiasítás kiterjedése nem éri el az 1320 cm2-t.
  3. A hároméves méhanya érzékenyebben reagál a tavaszi fejlődés időszakában jelentkező hőmérsékleti ingadozásra, mint az egy- és kétéves méhanyák. Ennek következtében a méhanya életkorának előrehaladtával 10,4 kg-mal csökken a kipergethető akácméz mennyisége a méhcsaládokban. Ez a csökkent mézhozam nem csak a tavaszi fejlődés időszakában virágzó méhlegelő (akác) növényről történő hordás során jelentkezik. Későbbi méhlegelőkön (napraforgó) elérhető mézhozamban megközelítőleg 7 kg-os csökkenést eredményezhet.
  4. Míg a tavaszi fejlődés során a külső hőmérséklet közvetlenül befolyásolja a méhanya teljesítményét, addig ez a megállapítás az atkahullás dinamikájára csak közvetetten igaz. A méhanya által biztosított népesség lesz a kezelést követő atkahullás intenzitásának, ütemének meghatározó tényezője. A hároméves méhanyás családokban a Varroa atkák hullása lassabb ütemben valósul meg (rendszerint kétszeri kezelés; a második kezelés során is szignifikánsan (p<0,05) több a lehullott paraziták száma), azaz a méhcsaládok kezelésekre történő reagálása befolyásolja az atkahullás intenzitását, dinamikáját. Ez az intenzitás pedig a méhcsalád népességétől függ, melyet a méhanya fiasító képessége, valamint a klimatikus tényezők határoznak meg.
  5. Az évente végzett méhanyaváltás az akácméztermeléssel elérhető árbevételből 18,3%-os kiesést eredményez méhcsalád szinten. A két és háromévente történő méhanyaváltás között, 90%-os elfogadási arány esetén tapasztalható árbevétel-kiesés különbség mindössze 0,4% (50%-os elfogadási arány esetén 0,6%). Ezek alapján elmondható, hogy a kétévente végzett méhanya-váltás kedvező. Nem célszerű kivárni a harmadik évet, hiszen kb. 0,5%-kal számíthat magasabb árbevételre a méhész családonként, ha háromévente végzi el az anyaváltást.

In the PhD research, the age of the queen bee played a significant role in the focus of the studies in each case. The aim of the study was to evaluate the intensity of spring development of honey bee colonies, the time of population shift, the honey production (acacia and sunflower), and the extent of Varroa mite (Varroa destructor) infestation, which causes the greatest economic damage in Hungarian apiaries, based on the effect of the age of the queen bee. The other main line of the dissertation was the evaluation of the obtained results together with meteorological data (relative humidity, minimum, maximum and average temperature during the observation). The research was conducted in a professional apiary with 150 honey bee colonies. In each study year, honey bee colonies with new; one–, two– and three–year–old queen bee were included in the studies. The predoctoral fellow examined in a model calculation when the change of queen bee is more favorable at honey bee colony or apiary level. At what age of queen bee and with what acceptance rate of new queen bee can beekeepers except the lowest loss of income.

The following results were obtained:

  1. As a result of spring stimulant feeding, the population shift in bee colonies may occur two weeks earlier, however, the effect of age of queen bees on colony-strength during the period of demographic development is not mitigated. As a result of increased stimulation (application more sugar pies and sugar syrup), the contemporary covered brood covers an average 6.9–7.2 frames in honey bee colonies with one– and two–year–old queen bee, while in colonies headed by three–year–old queen bee there is an average of 4.5±0.6 frame with covered brood experienced.
  2. Due to the extremely low temperature (below -15°C) in March during the spring population growth, in honey bee colonies with three–year–old queen bee the covered brood is concentrated in less than 5 Middle–Boczonádi frames at the time of population shift and the 1320 cm2 is not achieved by contemporary covered brood.
  3. Three–year–old queen bees are more sensitive to temperature fluctuations during the spring demographic development period than one– and two–year–old queen bees. As a result, the amount of honey harvested decreases as the age of queen bees: a decrease of 10.4 kg in the amount of acacia honey in honey bee colonies. This decreased honey yield does not only occur during collecting from acacia, which blooms during the spring development period. It can also result in 7 kg/colony decrease in the honey yield available on later bee pastures (sunflowers).
  4. While during spring development the ovulation performance of queen bee is directly influenced by the outer temperature, it only indirectly affects the dynamics of mite-fallen during the treatment against external parasitic mite. The population provided by the queen bee will be a determining factor in the intensity and rate of mite-fallen following treatment. Mite death occurred at slower rate in colonies with three–year–old queen bee, (usually twice treatment; the number of fallen parasites was also significantly (p<0.05) higher during the second treatment); thus, the response of honey bee colonies to anti–mite treatments influences the intensity and dynamics of Varroa destructor mite fallen.
  5. The annual replacement of queen bee results in 18.3% decrease of sales revenue of acacia honey production at the honey bee colony level. The differences in loss of sales revenue between the two and three–year–old queen bee changes at 90% acceptance rate is only 0.4% (0.6% at 50% acceptance). Waiting for the third year is not favorable: approximately sales revenue may be 0.5% higher per honey bee colony.
Leírás
Kulcsszavak
mézelő méh, honey bee, Apis mellifera L., méhanya életkora, tavaszi demográfiai fejlődés, méztermelés, nemzedékváltás, Varroa destructor, méhanya-váltás, Apis mellifera L., age of queen bee, spring demographic development, honey production, population shift, Varroa destructor, replacement of queen bee
Forrás