Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2312

Általános Orvostudományi Kar

Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tósaki Árpád)

Orvostudományi doktori tanács

D45

Doktori program:

  • Mikrobiológia
    (programvezető: Dr. Gergely Lajos)
  • Farmakológia
    (programvezető: Dr. Tósaki Árpád)

Böngészés

Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "A-498"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az angiogenezis markerek és a miRNS-ek kapcsolatának tanulmányozása vesetumoros betegek mintáin, valamint az angiogenezis útvonalakkal kapcsolatos terápiás célpontok keresése a humán CAKI-2 és az A-498 vesedaganat sejtvonalakon végzett in vitro vizsgálatok segítségével
    (2024) Király, József; Szabó, Zsuzsanna; Király, József; Gyógyszertudományok doktori iskola; Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék
    Munkánk során a vesetumorok kialakulásában szerepet játszó egyes epigenetikai faktorok (miRNS-ek) expressziós mintázatát vizsgálatuk a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján vesetumorral diagnosztizált betegek mintáin. A hsa-miR-15b, a hsa-miR-99b valamint a hsa-miR-181a expressziós szintjeit vizsgálva nemcsak azt figyeltük meg, hogy a tumoros szövetminták szignifikánsan alacsonyabb szinten expresszálják az említett miRNS-eket, hanem azt is, hogy ezen miRNS-ek expressziójának mértéke összefügg a tumoros minták patológiai grádusával. Számos miRNS kapcsolódik az RCC tumorképződésében részt vevő molekuláris jelátviteli útvonalak szabályozásához, mely miRNS-ek alapot szolgáltathatnak az RCC terápiájához, mivel képesek kiegyensúlyozni a pro- és antiangiogén folyamatokat, és képesek szabályozni az angiogenezis egyes lépéseit. A hsa-miR-15b, a hsa-miR-99b és a hsa-miR-181a angiogenezisben potenciálisan szerepet vállaló célmolekuláit in silico adatbáziselemzéssel azonosítottuk. A célpontok expressziós szintjeit qRT-PCR-al vizsgálva megfigyeltük az ANG, a VEGF és a HIF-1α emelkedését a tumoros mintákban, továbbá a VEGF receptorai közül a VEGFR-1 és a VEGFR-3 is növekedett expressziót mutatott. Megállapítottuk továbbá, hogy a VEGF és a HIF-1α erősebb expressziót mutat a daganatos szövetekben a patológiai grádus előrehaladásával. A mátrix metalloproteinázok és inhibitorai közül az MMP-9/MMP-2 és TIMP-1/TIMP-2 ko-expresszióját figyeltük meg, melyek szerepet játszhatnak a tumorok vaszkularizálásában. A metasztatikus vesedaganatok terápiáját érintően vizsgáltuk egy természetes hatóanyag, a shikonin sejtproliferációra és apoptózisra kifejtett hatását humán vesedaganat sejtvonalakon. A shikonin a már terápiában alkalmazott sunitinibhez hasonlóan tirozin-kináz inhibitorként fejti ki hatását, és mint az a vizsgálatainkból kiderült, a sunitinibbel ellentétben jóval alacsonyabb koncentrációban is hatásos. Az apoptózisra kifejtett hatását a PI3K/AKT és MAPK útvonalak szabályozásán keresztül fejti ki, az extracelluláris mátrix fehérjék (CXCR4, MMP-2/-9, E-kadherin) expressziójának csökkentése révén pedig gátolja a sejtek invázióját. Megfigyelésünk szerint a shikonin kezelés eredményesen csökkenti egyes multidrog transzporterek expresszióját, ezáltal jelentős szerepe lehet a kialakult gyógyszer-rezisztencia ellen. Remélhetőleg eredményeink a jövőben jelentősen hozzájárulnak az vesedaganatok korai diagnózisának felállításához, a szükséges biomarkerek vagy akár angiogén markerek időben történő azonosításához, továbbá az in vitro kísérleteink alapján eredményes hatóanyagnak bizonyult shikonin fontos szerepet kaphat a jövőben elsősorban kombinált-, de akár monoterápiás alkalmazásként is.