Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2312

Általános Orvostudományi Kar

Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tósaki Árpád)

Orvostudományi doktori tanács

D45

Doktori program:

  • Mikrobiológia
    (programvezető: Dr. Gergely Lajos)
  • Farmakológia
    (programvezető: Dr. Tósaki Árpád)

Böngészés

Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "Acinetobacter baumannii"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az antibiotikum fogyasztás és a rezisztenciamechanizmusok epidemiológiájának kapcsolata nem fermentáló nozokomiális kórokozók esetében
    (2015) Mózes, Julianna; Kardos, Gábor; Gyógyszertudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Orvosi Mikrobiológiai Intézet
    A tanulmány során a Debreceni Egyetem Klinikai Központ klinikáiról származó P. aeruginosa és A. baumannii izolátumok molekuláris epidemiológiai jellemzésére került sor, melyben vizsgáltuk az antibiotikum fogyás és a klónok antibiotikum rezisztenciája közötti összefüggést, valamint a rezisztenciamechanizmusoknak a genetikai hátterét. Pulzáló mezejű gél elektroforézissel P. aeruginosa esetében három, A. baumannii esetében pedig hat fő rokonsági csoportot különítettünk el. A fő rokonsági csoportba tartozó izolátumok ugyan hosszú ideig perzisztáltak, azonban járványt nem okoztak a vizsgált intenzív osztályokon. A karbapenem illetve aminoglikozid rezisztencia nemcsak egyetlen klónhoz volt köthető. Az A. baumannii izolátumok esetében a karbapenem rezisztencia hátterében a blaoxa23-like gén hordozása állt, míg a P. aeruginosa esetében az amikacin rezisztencia az aac(6’)-Ib gén megszerzésének volt tulajdonítható. Az aminoglikozid rezisztencia szoros kapcsolatot mutatott az integronhordozással, mivel integronok variábilis régiójában valamilyen β-laktámmal vagy aminoglikoziddal szemben rezisztenciát biztosító gént azonosítottunk. A karbapenem rezisztens A. baumannii terjedése egyértelmű kapcsolatban állt az ertapenem illetve meropenem fogyással, viszont nem volt összefüggésbe hozható az imipenem fogyásával. Az Idegklinika Intenzív Terápiás Osztályán - ahol a karbapenem fogyasztás szignifikánsan alacsonyabb volt a többi klinikához képest és ertapenemet szinte egyáltalán nem alkalmaztak - az A. baumannii izolátumok nagy része karbapenem érzékeny volt. Az aminoglikozid rezisztens P. aeruginosa izolátumoknak az aránya viszont az amikacin fogyással korrelált, melyet a Tüdőklinika Intenzív Terápiás Osztályán alkalmaztak igen gyakran. Eredményeink alapján, az antibiotikum rezisztencia és a klonalitás közötti kapcsolat az aminoglikozidok illetve a karbapenemek felhasználásnak szerepére utaltak a sikeres klónok fennmaradásában és/vagy terjedésében. A kedvezőtlen járványtani helyzet megoldásában több szerepet kellene kapnia az antibiotikum felhasználás optimalizálásának.