Kerpely Kálmán Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)
Agrártudományi doktori tanács
D53
tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok
Doktori programok:
- Kertészeti tudományok
(programvezető: Dr. Holb Imre) - Növénytermesztési tudományok
(programvezető: Dr. Pepó Péter) - Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Kerpely Kálmán Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "accounting"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A magyarországi zöldség- és gyümölcsfeldolgozás versenyképességének területi vizsgálataKormos, Zoltán; Harsányi, Endre; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési IntézetAz értekezésben átfogó képet adtam a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazatnak Magyarország gazdasági életében betöltött szerepéről országos és területi vonatkozásban egyaránt. Összegeztem a szakirodalom által ajánlott ágazati versenyképességi vizsgálati módszereket, eljárásokat, és kiválasztottam közülük azokat, amelyek alkalmasak a területi szempontok figyelembe vételére is. Az OCRA módszer és a vezetői számvitel eszközrendszerének felhasználásával egy mutató-rendszert állítottam fel, amelynek segítségével 2008-tól 2015-ig évenként meghatároztam a magyarországi megyék és Budapest rangsorait az OCRA mutató, a vagyoni és pénzügyi helyzet, a jövedelmezőség, a hatékonyság és ezáltal a versenyképesség szempontjából az SBS adatbázisból kinyerhető mérleg és eredmény-kimutatásokból származó adatok felhasználásával. Azonban az OCRA versenyképességi mutató (HTK) jelentős ingadozását tapasztaltam a vizsgált 2008 és 2015 közötti években, valamennyi területi egység vonatkozásában. Ezzel párhuzamosan a megyék rangsora is évről-évre jelentősen átalakult. A vezetői számvitel eszközrendszerébe tartozó mutatók többsége esetében hasonlóan hektikus változásokat lehetett tapasztalni mind a mutatók területi egységenként kiszámított értéke, mind a megyék mutatók szerinti rangsora tekintetében. Ezért idősor-elemzéssel sem az OCRA mutató, sem a vezetői számvitel általam használt mutatói esetében nem állapíthattam meg trendszerű folyamatokat az alágazat vállalkozásai versenyképességének alakulásában. A probléma enyhítésére a 2008-2015. évek alapadatait összegezve a vizsgált évek átlagaként, területi egységenként kiszámított mutatókat az alágazat legjobbjával vetettem össze. Ezt követően az OCRA versenyképességi mutató mellett a vagyoni és pénzügyi helyzet, a jövedelmezőség és a hatékonyság vizsgálatára alkalmazott 4-4 mutatóból átlagszámítással 4 mutatócsoportot képeztem. Az így kapott eredmények megcáfolták hipotézisem, és alátámasztották a szakirodalom azon állítását, amely szerint nem feltétlenül a legnagyobb árbevételű vállalkozások, ill. területi egységek (Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megye) a leginkább versenyképesek, jövedelmezők és hatékonyak, a legstabilabb vagyoni és pénzügyi helyzetűek. Az általam felállított és alkalmazott mutató-rendszer számos információval szolgál a vizsgált területeken, amely információkat rendszerbe foglalja, és jól szemlélteti. A mutató-rendszer alapján felállított sorrend jól használható a megyék és Budapest gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazatba tartozó vállalkozásainak vagyoni és pénzügyi helyzetére, jövedelmezőségére, hatékonyságára, és versenyképességére vonatkozóan. Mindezek tükrében a szakirodalommal egyetértve kijelenthetem, hogy a gazdasági szervezetek működését pénzügyi eredményesség/jövedelmezőség/hatékonyság és ezáltal versenyképesség szempontjából leképező mérleg és eredmény-kimutatások alkalmas adatforrásai a versenyképességi számításoknak. Az SBS adatbázis pedig kiválóan használható a versenyképességi számítások alapadatai forrásaként ágazati és területi szempontból egyaránt.