PhD dolgozatok

Állandó link (URI) ehhez a kategóriához

https://hdl.handle.net/2437/2265

Az archívumban található doktori disszertációkat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár a

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 53. § (5) bekezdés c) pont

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 53A. § (1) bekezdés

387/2012. (XII.19.) Korm. a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról 14. § (1) bekezdés

illetve a Debreceni Egyetem doktori szabályzata értelmében hozza nyilvánosságra. A Művek szerzői jogáról a hatályos 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) és a Debrecen Egyetem szellemi tulajdon kezelési szabályzata rendelkezik.

Böngészés

PhD dolgozatok Tárgyszó szerinti böngészés "(upper) middle class"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    ‘How Are You Getting on with Your Forgetting?’ – Class, Gender and Memory in Golden Age Crime Fiction by Women
    Zsámba, Renáta; Bényei, Tamás; Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol-Amerikai Intézet
    Jelen értekezés célja, hogy a klasszikus angol detektívtörténet aranykorának (Golden Age) legjelentősebb képviselői közé tartozó három írónő, Margery Allingham, Dorothy L. Sayers, és Josephine Tey detektívregényeiben megvizsgálja az angolság mítoszát megidéző szimbólumok, emlékezethelyek szerepét, valamint az ebből fakadó ellentmondásokat, feszültségeket – mindezt a nosztalgia és emlékezet mechanizmusainak középpontba állításával. A dolgozat további célkitűzései közé tartozik annak bemutatása, hogy a műfaj – a klasszikus krimi – a látszólag sematikus narratív struktúra ellenére meglehetősen intenzíven reagált az 1920-1950-es évek között végbemenő kulturális és társadalmi változásokra, és meghatározó szerepet játszott a korszak emlékezetpolitikájának felülvizsgálatában. Ennek a felismerése egy szélesebb kritikai irányzatnak tulajdonítható, amely az ún. „középfajú” (middlebrow) irodalom újraolvasását kezdeményezte, melynek része a klasszikus krimi is. A middlebrow irodalom legfontosabb fókuszpontja, így az Aranykor detektívregényeié is, a középosztály válsága, szerepe, identitása a két világháború közötti időszakban. Az első világháborút követő drasztikus társadalmi és kulturális változásoknak köszönhetően a (viktoriánus) múlt újrateremtésére, egy mitikus Anglia megidézésére és az oda való visszatérésre irányuló erőteljes nosztalgikus vágyódás figyelhető meg a középfajú irodalomban, ezen belül a detektívtörténetben, mely utóbbit azonban semmiképp nem kezelhetjük homogén egységként. A dolgozat újdonság, hogy szövegközeli elemzések révén kimutatja: a három szerző a korábbi kritikai megállapításokkal ellentétben nem tette magáévá fenntartások nélkül az első világháborút megelőző világ újrateremtésére irányuló nosztalgikus vágyakozást, hanem ellentmondásos módon viszonyult a nosztalgikus attitűdökhöz és a múltra való emlékezéshez. Értekezésemben éppen ezt a kettősséget igyekszem vizsgálni a resztoratív és reflexív nosztalgia - kétosztatúsága alapján. A nosztalgia és emlékezet mechanizmusait azonban csak konkrét helyek, szimbólumok emlékezetpolitikai szerepének vizsgálata révén lehet feltárni, amihez Pierre Nora emlékezethely-fogalmára (lieux de mémoire) támaszkodom. Ez lehetővé teszi, hogy a műfajt magát is a középosztály emlékezethelyeként kezeljem, de mindezt úgy, hogy az ezzel együtt járó ellentmondásokat is következetesen is feltárjam. Vizsgálatom elsősorban arra irányul, hogy ez az emlékezetfoszlányokra épülő törékeny miliő hogyan bomlasztja fel belülről saját magát, pontosabban, hogy az egyes helyekhez, karakterekhez csatolt emlékezetpolitika mennyire bizonytalan és működésképtelen. Több regény továbbá azokat a szorongásokat és elfojtásokat is dramatizálja, melyek az emlékezet által fenntartott mesterséges környezetből erednek, és törvényszerűen előrevetítik a bűncselekmény bekövetkezését. Ez a megközelítés nemcsak arra világított rá, hogy a klasszikus krimi fontos szerepet játszott a két világháború közti időszak emlékezetpolitikájában, de azt is lehetővé tette, hogy megvizsgáljam, ezek a szerzők miként viszonyultak a nosztalgikus hangulatból táplálkozó eszképizmushoz. Ennek feltárása során azt a következtetést vontam le, hogy ezekben a szövegekben a resztoratív és a reflexív nosztalgia összecsúszik, a szerzők egyszerre tesznek kísérletet egy mitikus, idilli Anglia megidézésére és kezdik ki vagy zúzzák szét ezt az illúziót. A disszertáció azokat az emlékezethelyeket emeli ki, amelyek mindhárom szerzőnél jellemzően megjelennek. Ezek elsősorban az alábbiak: a vidéki táj vagy történelmi város, a vidéki kastély és uradalom, a viktoriánus ház vagy éppen külvárosi otthon, a hétköznapi rituálék, valamint a gentleman-detektív és a female gentleman alakja.