Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola
(vezető: Dr. Bárány Attila)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D50
tudományágak:
- Történelemtudományok
- Néprajz és kulturális antropológiai tudományok
Doktori programok:
- Történelem
(programvezető: Dr. Papp Klára) - Néprajz
(programvezető: Dr. Bartha Elek)
Böngészés
Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "19-20. centuries"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Beksics Gusztáv pályája és politikai gondolkodása(2009-03-09T10:57:39Z) Müller, Rolf; Veliky, János; Müller, Rolf; Történelem és néprajz doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Történelem és néprajz doktori iskolaBeksics 1846. március 9-én született a Somogy megyei Gamáson, délszláv eredetű családban, ősei csak a század vége óta vallották magukat magyarnak. Az asszimiláns múlt és a vegyes lakosságú faluban töltött gyermekévek minden bizonnyal közrejátszottak személyiségfejlődésében, meghúzódhattak későbbi, magyarosítással kapcsolatos elképzelései hátországában. Az anyai ágon lévő papi rokonság, illetve a művelt tanító apa egy vidéki kistelepülés korabeli viszonyaihoz mérten nem lebecsülendő szellemi környezetet teremtett számára. Az egyházi és világi értelmiség közvetlen hatása szellemi fejlődésének fontos tényezőjévé vált, s szerepet játszott abban, hogy az elemi iskola befejeztével tovább tanulhasson. Gimnáziumi tanulmányai során alapos természettudományos oktatásban részesült (kaposvári algimnázium), majd a biztos egyházi életpálya kezdett kirajzolódni előtte (kecskeméti piarista, illetve a pécsi ciszterci rend gimnáziuma). Pécsen korán megmutatkozott tehetsége a verselésben, s ez – habár a későbbiekben az önkifejezés publicisztikai útján vált mesterré – nagyban hozzájárult egyéni stílusának kialakulásához, írásainak csak rá jellemző hangulatához. Széleskörű nyelvtudása ugyancsak nagy segítséget jelentett pályáján, tájékozottságának alapját képezte. 1866-ban megvált a papi pályától, joghallgató lett. 1868-ban tanulmányait a pesti egyetemen folytatta. A 22 éves vidéki fiú a fiatal nemzedék és a frissen bevándoroltak nagyvárosába érkezett, egy izgalmas és magyarosodó nagyvárosba. A kiegyezés lázában felpezsdülő közéletben formálódott Beksics személyisége, tájékozódása, aki a tanulás mellett igyekezett megélhetését írói hajlamainak hódolva biztosítani. Így került 1869-ben a Deák-párti Pesti Naplón keresztül az újságírás közelébe, ahol a szerkesztőségi munka során politikai állásfoglalásokkal és eszmei irányokkal találkozott, Kemény Zsigmond segédjeként a század történeti, közjogi kérdéseivel, és a korszak modernizációs programjaival ismerkedett. Igaz, az első nagy reformnemzedék több tagjánál (Széchenyi, Kossuth, Deák, Dessewffy) talált olyan gondolatokat, olyan mintákat, amelyeket saját korában alkalmazhatónak vélt, de a legélőbb szellemi hagyományt számára a centralista elképzelések nyújtották; ezek nyílt vállalásával, illetve Deák iránymutatásának elfogadásával kialakította saját elvi alapjait. Ugyancsak elvitathatatlan gondolkodásának alakulásában a korban hozzá közelebb álló, mondhatni vele egykorú generáció szerepe. E tekintetben ki kell emelnünk egy szűk körű, de politikai és kulturális kihatása miatt jellegmeghatározó csoportot, a többek között Pulszky Ágost, Arany László, Keleti Károly, Asbóth János, Toldy István nevével fémjelzett fiatal értelmiségiek körét. Ők voltak, akik megfogalmazták 1848 örökségét, illetve annak korszerűsítési vágyát. Elképzeléseiket a haladásról a korszak nagy szellemi áramlatai alakították: a romantika és a pozitivizmus szembenállása, egymásba tolulása, párhuzamos hatása sajátos ideológiai környezetet teremtett. Többségük az 1869-ben induló Reform című lap munkatársaként próbálta a polgári haladás ügyét előmozdítani, a Rákosi Jenő által toborzott szerkesztőségben (sokuk a „modern és liberális” Kávéforrás-társaságból érkezett) szerepet vállalt Beksics is. A Pesti Napló és a Reform gárdája által varázsolt kivételes szellemi pezsgés légkörében tette meg első lépéseit, életre szóló kapcsolatokat alakított ki, értelmiségi magatartásformákkal szembesültTétel Korlátozottan hozzáférhető Polgári karrierek a 19–20. századi Debrecenben(2009-03-10T10:54:55Z) Czeglédi Zoltánné; Veliky, János; Lovas, Enikő Amália; Történelem és néprajz doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Történelem és néprajz doktori iskolaA disszertáció olyan neves helyi polgárcsaládok történeti anyagát kívánja bemutatni, amelynek tagjai valamilyen szempontból, szempontokból kiemelkedő pályát futottak be. A karriertörténeti vizsgálat rengeteg oldalról vehet szemügyre egy-egy személyiséget, aki a helyi társadalom neves tagjaként volt közismert, és nem elsősorban családi háttere, származása okán. Legérdekesebbnek azok tarthatók, akik egyéni pályafutással tőkés nagypolgárrá és társadalmi vezető személyiséggé egyaránt váltak. Tehát nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi vezető személyiségek is fontosak, hiszen igazi karriert az futott be, aki mindkét szférában jelentős tevékenységet és eredményeket mutatott fel. Választott témánk a debreceni újkori polgárságban kibontakozó karrierek összehasonlító vizsgálata, amely alkalmasnak látszott bemutatni a város társadalmának életét egy-egy neves ember pályáján keresztül, és módot adott közelebb hozni a korszak emberi oldalát. A kutatás végső célja eredményeivel érzékeltetni a kiválasztott csoport tagjainak fontos, de ellentmondásoktól sem mentes szerepét a város és környezete gazdasági és társadalmi átalakulásában, polgárosodásában. Minderről a szerepről pontosabb, árnyaltabb képet a város történeti folyamataiba beillesztett mikrotörténeti vizsgálatok, illetve az ország többi piacközpontjából származó példák (így Debrecen és Nagyvárad regionális központi funkciói kettőssége) összevetése révén kaphatunk. A fejlődési folyamatok feltárását segítheti a helyi vállalkozástörténet bemutatása, mivel az egyes cégek a regionális gazdaság és társadalom fejlődési irányait képviselhetik. A személyiségek, családok kiválasztásánál a következő szempontokat vehettük irányadónak: a helyi gazdasági és/vagy társadalmi vezető réteg tagja, és közössége valamilyen életterületén központi szerepben állt. Ugyanakkor a kiemelt egyéniségek között jelentékeny különbségek mutatkozhattak: betelepedésük a városba más-más időponthoz köthető, különböző társadalmi rétegekből, nemzetiségekből és felekezetekből származtak, és ez a város egyedi gazdasági adottságaival, a Monarchia és a két világháború közötti fejlődési útjával találkozva más-más lehetőségeket vetett fel a társadalmi és gazdasági szerepvállalásra. Ezen lehetőségek megvalósult része vált az összehasonlítás alapjává. Ebből is láthatóan a disszertáció a kiválasztott személyiségek, családok gazdasági térnyerését, lehetőségeinek alakulását, a regionális gazdaságszerkezetben betöltött szerepét, pozícióik módosulásait és életútjuk folyamán elért eredményeiket kívánta vizsgálni. Elsősorban azokat az irányadó helyzetben tevékenykedő személyiségeket választottuk a kutatás tárgyául, akik közvetlenül kapcsolatban álltak a helyi, vagy a regionális társadalom gazdasági, politikai elitjével, illetve társadalmi, kulturális vezető rétegeivel. Nem foglalkoztunk mélyrehatóbban foglalkozási csoportokkal, viszont szükségesnek láttuk bemutatni a város kapitalizmus kori társadalmi fejlődésének sajátosságait, összevetve az országos és az Oszrák-Magyar Monarchián belül megfigyelt irányzatokkal. Elsősorban azokra az elemekre koncentráltunk, melyek valamilyen úton a vezető rétegekhez köthetők. A disszertáció szerkezete a bevezetést követően két elkülönülő részből áll. A bevezetésben a korszakhoz és a témához kapcsolódó társadalmi kategóriák és folyamatok fogalmait kíséreltük meghatározni, az ezekről született elképzelések bemutatásával és értékelésével. Ezt követően vázoltuk, a fentebb leírt módon, a korszak polgári társadalmának változásait. Az első nagy, már kutatásokra épülő egység időbeni fejezetekre bontva tárgyalja a debreceni tőkés polgárság kiemelkedő karriert befutó tagjainak történetét, azok történelmi körülményeit és lehetőségeit. A második rész debreceni vállalkozások (társaságok) történetét tárgyalja, amely a vállalkozások szervezettségére mutat rá. Ezek összehasonlító képet és mintát nyújthatnak a vizsgált tendenciákhoz, a siker alapvető mentális, gazdasági, szellemi-műveltségbeli és mobilitásbeli mibenlétéről és változásairól, valamint az egyéni vonások fejlődést elősegítő szerepéről. Célunk a minél átfogóbb és pontosabb kép felvázolása volt az említett csoport tevékenységéről és környezetéről, életkörülményeikről. A fenti célkitűzés kapcsán szükséges volt vizsgálni az egyes karriereket befutó személyek gazdasági és társadalmi mobilitását, tőkeszerző módszereit, majd tőkeakkumulációs lehetőségeiket és karrierjeik sajátosságait. Ez a társadalmi, politikai, gazdasági és családi kapcsolatok kiterjedtsége és körülményei miatt volt problematikus, bár a városi társadalmi közegek és körök zártsága könnyítően hatott felmérésükre. Ez egyaránt érvényes volt a gazdasági, a társadalmi és a szellemi-kulturális elit tagjaira. Alapvető volt a dolgozatban tehát az egyes személyek, családok felemelkedési folyamatának konkrét vizsgálata és ezek feldolgozása, majd más példákkal (esetleg egymással) történő összehasonlítása, hiszen mindez választ adhatott arra a kérdésre, milyen általánosítható tényezőket ragadhatunk meg történetük kapcsán, és ezek azonosíthatóak-e a mindannyiukra jellemzőnek vélt sikeres polgár mentalitásával? Felmerült nyilván az a kérdés is, hogy ez tudatos magatartásként nyilvánul-e meg, afféle stratégiaként, vagy történelmi körülmények megszabta szükségszerűség eredménye? Illetőleg a forrásokból kitűnő személyiségek egyéni sajátosságai közül mik lehettek azok, amelyek hozzájárultak lehetőségeik felismeréséhez és sikeres felhasználásához?