Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/164846

Böngészés

Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar) Tárgyszó szerinti böngészés "akciós potenciál időtartam"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az oxidatív stressz növeli a kamrai akciós potenciál időtartam rövid távú variabilitását
    Heiner, Marica Mónika; Szentandrássy, Norbert; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fagyas, Miklós; Szántó, Gábor Tibor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar
    A szívbetegségek legtöbbjét az oxido-reduktív egyensúly oxidatív irányú eltolódása kíséri a szívizomsejtek számára jelentős oxidatív stresszt okozva. Ezt a legkülönbözőbb civilizációs betegségek, mint például a metabolikus szindróma, a diabetes mellitus, a túlsúly, a magas vérnyomás és a dohányzás válthatják ki. Oxidatív stressz esetén gyakrabban kell szívritmuszavarok megjelenésével számolni. Kutya és nyúl állatmodelleken végzett vizsgálatok bizonyították, hogy az akciós potenciál (AP) időtartam rövidtávú variabilitásának növekedése gyakran megelőzi szívritmuszavarok kialakulását. Ezért célunk az oxido-reduktív egyensúly akciós potenciál időtartam (APD) rövidtávú variabilitására (SV) kifejtett hatásának vizsgálata volt. AP méréseinket kutyaszív bal kamrájából enzimatikusan izolált sejteken végeztük konvencionális mikroelektróda technikával 37 °C-on. Minden esetben 50 egymást követő AP-t regisztráltunk majd meghatároztuk az időtartamuk rövidtávú variabilitását. Az oxidáló környezet modellezésére 10 μM hidrogén-peroxidot (H2O2) alkalmaztunk, míg a redukáló koktél 1-1-1 mM DL-dithiothreitolból, L-glutationból és L-aszkorbinsavból állt. H2O2 jelenlétében az idő előrehaladtával mind az APD, mind az SV értéke növekedett, (kontroll: APD 214±8 ms, SV 2,6±0,2 ms; H2O2 a 9. percben: APD 265±10 ms, SV 9,5±1,4 ms; P<0,001, n=10). Az SV növekedése az APD növekedésétől várható mértéknél nagyobb volt, relatív SV növekedést létrehozva. Később, jellemzően 10-15 perccel a szer perfundálását követően, korai utódepolarizációk (EAD) alakultak ki. Ilyenkor az SV értéke extrém mértékben nőtt, azonban a méréseink első 9 percében tapasztalt SV emelkedés nem áll összefüggésben az EAD-ok kialakulásával. A redukáló koktéllal történő előkezelés meggátolta a H2O2 által kiváltott relatív SV növekedést, valamint az EAD-ok kialakulását. Az eredmények tekintetében kijelenthetjük, hogy az oxidatív stressz miatt létrejött relatív SV növekedés hozzájárulhat a szívritmuszavarok kialakulásához. A redukáló környezet alkalmazása csökkentette a relatív SV-t, megakadályozva ezzel a káros oxidatív hatásokat. A redukáló környezet ezen előnyös tulajdonságát szívritmuszavarok kockázatának csökkentésében használhatnánk ki.