Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 513)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kúpsugaras CT vizsgálatok során keletkező műtermékek(2014-06-21T15:12:48Z) Hermann, Csaba; Angyal, János; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Sohajda, Szabolcs; Jenei, Ágnes; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati TanszékA CBCT készülékek térhódítása a maxillofaciális diagnosztikában 1998-ban indult el és napjainkban is tart. A 3 dimenziós tájékozódási lehetőség és kiváló geometriai pontosság miatt egyre szélesebb körben alkalmazzák. Egyre nagyobbak a felvételek minőségével kapcsolatos elvárások, ezért témaválasztásom a CBCT felvételek során keletkező műtermékek és azok csökkentési lehetőségeinek bemutatására esett. A dolgozat a CBCT készülékek általános bemutatása, előnyös és hátrányos tulajdonságai, valamint indikációinak ismertetése után a készülékek sugárterheléséről is szót ejt. Az ALARA elv értelmében fontos az indikációnak megfelelő alkalmazás, hiszen a hagyományos fogászati képalkotó eljárásokhoz képest valamivel nagyobb sugárterhelést jelentenek, de messze elmaradnak a konvencionális, orvosi CT sugárterhelésétől. A diagnosztikus értékük viszont ez utóbbival vethető össze. Ezt követően kerülnek bemutatásra a felvételeken tapasztalható műtermékek, melyek a diplomamunka fő témáját képezik. E képhibák és torzulások rontják a felvételek minőségét és elfedhetik a diagnosztikus szempontból fontos információt. A műtermékek elsősorban azért alakulnak ki, mert a készülékek detektorrendszere nem, vagy csak részben képes megfelelni a rekonstrukciós algoritmus által szabott szigorú követelményeknek. A műtermékek 4 fő csoportba sorolhatók: • fizikai tényezőkön alapuló (sugárkeményedés, vagy fotonszórás miatt kialakuló) • pácienstől függő (bemozdulás) • készüléktől függő • kúp geometriájú sugárnyalábból adódó műtermékek Legnagyobb jelentősége talán a sugárkeményedés következtében kialakuló műtermékeknek van, melyek esősorban fém objektumok (fémkerámia fogpótlások, implantátumok) torzulásaként, illetve sötét-világos csíkozódás formájában jelennek meg ezen objektumok környezetében. Fontos szempont a műtermékek csökkentése a rekonstruált felvételeken. Lehetőség van hardveres és szoftveres csökkentési megoldásokra a gyártók részéről. (A hardveres megoldások már részben elérték határaikat, részben pedig további fejlesztéseik jelentősen megnövelnék a készülék árát.) Ígéretesebbek a szoftveresek, melyek újabb az rekonstrukciós algoritmusok kifejlesztését képezik. Klinikailag pedig fontos, hogy a felvételt készítő személyzet ismerje a megfelelő felvétel készítéséhez szükséges paramétereket, készülék beállításokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A diódalézer alkalmazása a fogorvosi gyakorlatban(2014-06-21T15:14:44Z) Baráth, Zsuzsanna; Varga, István; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Máthé, Levente; Erdélyi, Zoltán; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi KarA diódalézer alkalmazásának bemutatása a fogorvosi gyakorlatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kompozit csapok és klinikai alkalmazsuk(2014-06-21T15:17:34Z) Holp, Balázs Zsolt; Radics, Tünde; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Szép, János; Körtvélyesi, Andor; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani TanszékTörténeti áttekintés: A célunk endodontiai kezelés során a mikroorganizmusok számának lecsökkentése vagy teljes eliminálása a gyökércsatornából, emellett a későbbi restauráció feltételeinek megteremtése. Napjainkban a páciensek igénye az, hogy úgy állítsák helyre a sérült fogat, hogy az esztétikailag kifogástalan legyen, egy fiatalos, megnyerő mosolyt biztosítson. Ennek az eléréséhez azonban nem volt megfelelő a fém csapok használata, mivel áttűnnek a kompozit felépítményeken és a kerámia koronákon. Ezen okból fejlesztették ki az 1990-es években a szénszállal erősített csapokat, melyek esztétikai tulajdonságai folyamatos fejlesztéseken estek át a mai modern változatukig. 1.1. A kompozitcsapok összetétele • Mátrix: Epoxy-gyanta, módosított epoxy-gyanta, UDMA, Bis-GMA, silicon dioxide, metakrilát, polyészter, vinylészter • Rostos állomány: carbon rost, quarz, üveg rost, polyetilén 1.2. Csapok csoportosítása A gyári csapokat csoportosíthatjuk többféleképpen: • aktív gyökércsavarok/passzív stiftek • alakjuk szerint: parallel/kúpos/vegyes konicitású csapok • passzív csapok anyaguk alapján: fémek (rozsdamentes acél, nemesfém ötvözet, titán); kerámiák (zirconia, aluminiumoxid); kompozit Fő alkalmazási területük (az elvégzett kísérletek után) a frontfogak területére korlátozódik, mivel a premolárisok esetén már többször tapasztaltak töréseket. Fényáteresztő képességük miatt ügyelnünk kell a megfelelő színű csap és ragasztócement kiválasztására a helyes esztétikai eredmény eléréséhez. A fényáteresztő képességük pedig ragasztáskor fontos kritérium lehet a felhasznált ragasztócement függvényében, mert nagy mértékben befolyásolja a polimerizáció fokát és a csapok rögzülését. Rostos csap és csonkfelépítésre használt anyag: A csap behelyezésének a célja az, hogy megtartsa a csonkfelépítő anyagot, ami pedig a ráhelyezett koronát tartja. A csonkfelépítő anyag általános alakját és elhelyezkedését a készítésük során alakítják ki. Az előregyártott csapokat a restaurációs anyagokkal együtt használják, amit a csap becementezése után alakítanak ki. Ez tetszés szerint lehet amalgám, kompozit gyanta vagy GI cement. Bondozás, bondozás a gyökércsatornában, bond szakítószilárdsága: Ez egy három lépésből álló folyamat, amely lehetővé teszi a hidrofób restaurációra alkalmas anyagok nedves dentinhez rögzülését. Savat helyeznek elsőként a dentin felszínére, majd lemossák azt. Ez eltávolítja a smear-layert, demineralizálja a dentin felszíni részét és szabaddá teszi a kollagén mátrixot. A bondban, amelyet a demineralizált dentin felszínére viszünk fel, egy gyantaszerű anyag van egyesítve, egy olyan illékony oldószeres vivőközeggel, mint az alkohol vagy az aceton. Ezután a vivőanyag penetrál a nedves dentin felszínén és bejuttatja a gyantás összetevőt a kollagén mátrixba és a dentin tubulusokba. A dentint levegővel leszárítjuk, a vivőanyag elpárologtatása céljából, amely a gyantás összetevőt maga után hagyja. Ezt az anyagot nevezzük primernek. Következő lépésben egy töltetlen vagy kis töltésű gyanta anyagot alkalmazunk a dentin felszínen, majd megvilágítjuk azt. Ez az anyag adhezívként ismeretes. Kopolimerizál a kollagén mátrixban már jelen levő gyantával, mintegy beleragadva a dentin felszínébe, ezáltal egy hidrofób felületet biztosítva a kopolimerizációnak a hidrofób helyreállításhoz használt anyag számára. Ezt a gyantával infiltrált kollagén mátrixot együttesen hibrid rétegnek nevezzük. Ezáltal a retenció fő része az intertubuláris dentinben található kollagén mátrix mikromechanikai kötődéséből származik. Bondozás során a bondanyagot egy applikátor segítségével visszük fel a dentin felszínére. Problémát jelent azonban a bondozás élettartama, mivel megfelelő előkezelés hiányában romlik annak minősége. Erre a célra különféle anyagokat alkalmaztak a bond minőségének javítása céljából: • CHX- nem volt igazán hatásos, mert vízben gazdag rétegek maradhattak vissza amik elősegítették az adhezív réteg degradálódását. • Nátrium-etoxidos savazás-csap felszínén mikrorések keletkeznek, amik rontják az adhéziót egylépéses technika esetén, a szilán kétlépéses önsavazó adhezívvel történő kezelése viszont növeli a kémiai retenciót a kompozitoknál, a savazott csapok körül minimális nanorések létrejöttével. Retenció: Célunk a megfelelő retenció kialakításával elérni egy vertikális tehermentesítés feltételének megteremtését. A retenciót befolyásolja: a gyökér geometriája, kúpossága; a csap hossza, amit a gyökér hosszának függvényében változtathatunk; a csap átmérője, ami a gyökér átmérőjétől függ; a csap felülete és a preparálás geometriája. Fontos ezeken a tulajdonságokon kívül a megfelelő ragasztócement kiválasztása és az, hogy a csap aktív vagy passzív funkciót tölt-e be. Szorítópánt effektus: Szorítópánt effektust fejt ki az olyan pótlás, mely 360˚-ban körülöleli a fogat és legalább 1,5-2 mm-el apicalisabban helyezkedik el, mint a csapos fogmű-dentin határ. Szorítópánt kialakítását a fogak hosszú távú túlélésénél kulcsfontosságúnak tartják csapok használatakor. Gondoskodik az ellenállásról és fokozza az élettartamot. Már vertikálisan 1 mm-es szorítópánt kialakítása megkétszerezheti a fog töréssel szembeni ellenállását ugyanolyan szorítópánt nélküli csonkhoz képest. Ragasztócementek: A leggyakoribb ragasztócement a cink-foszfát cement, gyantával megerősített GI cement, GI cement. A gyantával megerősített cementeket tartják a legmegfelelőbbnek, mivel ezek, növelik a retenciót és szivárgásuk is csupán kis mértékű, emellett jobbnak bizonyultak statikai terheléses és hőváltozásos kísérletek során is. A csapokat ön-, vagy kettős kötésű cementekkel ajánlatos beragasztani a megfelelő kötődés eléréséhez. A cementet a csappal együtt helyezzük be az előkészített csatornába. Tekintettel kell lennünk azonban arra, hogy az eugenol tartalmú sealerek gátolják ezen anyagok polimerizációját, de ezt a megfelelő mosással és tisztítással kiküszöbölhetjük. Az átöblítő folyadék kiválasztásakor nem szabad elfelejtenünk, hogy a NaOCl negatívan befolyásolja a dentinhez történő adhéziót. A IV. generációs adhezív rendszerek jobb adhéziót biztosítanak a gyökérdentinhez, mint az újabb, V. generációs típusuk. Az önkötő gyantával megerősített cement nagyobb bonderősséget biztosít, ha a smear-layert eltávolítjuk a dentin felszínéről a csap becementezése előtt. Csap és csatornafal felületi megmunkálása: 1.1. Fizikai megmunkálás - homokfúvás 1.2. Kémiai megmunkálás - hidrogén-peroxidos felületi kezelés /+/ metilén-kloriddal történő kezelés/-/ klórhexidines és/vagy etanolos előkezelés /+/ foszforsavas maratása a dentinnek /+/ Tömőanyag hatása a rostos csapokra: Az el nem vékonyított csatornák bizonyultak a legellenállóbbnak, mivel szerkezetük intaktabb volt, mint bármiféle helyreállítás után. Az apicalis és a középső régióban kisebb sűrűségben helyezkednek el gyanta kitüremkedések, mint a koronális harmadban. A csatornai elhelyezkedés a gyanta morfológiáját és a fényáteresztő képességet érinti leginkább a bondozási határfelületen. Hajlítási modulusuk, törési ellenállás: Rostos csapok klinikumban elért sikereit rugalmas modulusuknak tulajdonítják. Fémcsapokkal helyreállított kisőrlő fogakhoz képest a rostos csapok kisebb káros erőhatást generálnak a határfelületek között és törés is ritkábban következik be a gyökér anyagában, mivel a mag és a csap törési mutatója magasabb. Törés főleg a felső harmadban jön létre, a csapok cseréje könyebb feladat a fogorvos számára. A kémiailag kötődő csonkfelépítő anyagok bondrendszerekkel együttes használata eredményezi a legmagasabb törési ellenállást, így lehet elérni a kompozittal történő helyreállítás csúcsát a klinikumban. Rostos csapok eltávolítása: Előnyös, ha a csap eltávolítása gyors folyamat, kis mértékű traumával jár a fog számára, és ismételten csap helyezhető a csatornába eltávolítás után. Szerkezetükből adódóan a rostok vezetik a fúrót, így nem okoznak jelentősebb károsodást a csatorna szerkezetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Helyi érzéstelenítők a fogorvosi gyakorlatban(2014-06-21T15:20:00Z) Mercz, Gyöngyi; Cseppentő, Ágnes; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Gyógyszerésztudományi Kar::Klinikai Farmakológiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarGyógyszeres és nem gyógyszeres helyi érzéstelenítési technikák rövid ismertetése, alkalmazási területei, indikációi, kivitelezése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Károsodott fiatal maradófogak esztétikai ellátása(2014-06-21T15:22:23Z) Végső, Barbara; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum; DE--Fogorvostudományi Kar; Kovalecz, Gabriella; Nemes, Judit; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi CentrumDiplomamunkám célja, hogy szakirodalom tanulmányozása révén összegyűjtsem a maradó frontfogak károsodását okozó tényezőket, megismerjem a frontfogak koronai részének helyreállítási lehetőségeit, külön figyelmet szentelve a legmodernebb és legesztétikusabb módszereknek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyökértömés 1X1(2014-06-21T15:25:59Z) Molnár, Tímea; Juhász, Alexander; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kelentey, Barna; Bágyi, Kinga; Martos, RenátaKorszerű gyökértömési technikák bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Homeopátia a fogászatban(2014-06-21T15:28:25Z) Zombor, Judit; Kelentey, Barna; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Juhász, Alexander; Szűcs, Péter; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati TanszékA homeopátia, mint alternatív medicina, fogászati kezelést kiegészítő alkalmazási lehetőségei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A héjkerámiák készítésének elmélete és gyakorlata(2014-06-21T15:29:56Z) Balogh, Borbála; Radics, Tünde; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Flóra-Nagy, Emese; Kalas, AttilaAz esztétikus fogászat egyik hazánkban kevésbé elterjedt pótlási formája a héjkerámia. A héjkerámia tulajdonképpen egy részleges vesztibuláris korona. Finom, esztétikus leplezés. Indirekt technikával, két ülésben készül. Számtalan előnnyel rendelkezik, hiszen minimál invazív preparálási technikával végezzük a csonkelőkészítést. A külföldi irodalom szerint három preparálási technikát különítünk el, a hagyományos, a „slice” és a „window” technikát. A héjkerámia készítésének indikációi között számos fejlődési anomália megtalálható, amelyek a fogak előnytelen elszíneződésével vagy alakjával járnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Katasztrófa- és igazságügyi fogászat(2014-06-21T15:31:38Z) Holoda, Nóra; Kelentey, Barna; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Erdélyi, Zoltán; Szűcs, Péter; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi KarNapjainkban, ha a fogakról, fogazatról hallanak, olvasnak az emberek, általában a rágás, táplálkozás, esetlegesen a mosoly és az esztétika jut először az eszükbe. Azonban, a táplálkozási szervrendszer ezen része, más szempontból is kiemelkedő fontosságú lehet. Segít a fonációban (hangképzésben), a mai modern világban pedig bizonyítékként szolgálhat olyan bűnesetek vagy katasztrófák áldozatainak az azonosításában, amikor már a hozzátartozók is elvesztették hitüket abban, hogy a rokonaikat valamikor is megtalálják élve vagy halva. Az említett témakörrel az igazságügyi fogorvostan foglalkozik. Az igazságügyi fogorvostan, a fogorvostudománynak olyan speciális ága, amely az igazságügyi orvostan egyik részét képviseli. Tulajdonképpen egy nyomozás a fogászat aspektusából, amelynek során a szakemberek a fogászati bizonyítékokat elemzik, az elhunytak személyazonosításának érdekében. A fogászat ezen területe fontos szerepet játszik az igazságszolgáltatási rendszerben. A fogazat alapján végzett azonosításhoz természetesen megfelelő fogászati nyilvántartásra van szükség. A törvényszéki fogászati azonosítás sikere attól függ, hogy a halál bekövetkezése előtti (ante mortem) fogászati adatok rögzítése mennyire pontos és könnyen elérhető. Az azonosítási folyamat során, az összes létező halál előtti fogászati információt össze kell hasonlítani a halál után (post mortem) fennmaradt/fellelt fogászati adatokkal. Egy laikus könnyen gondolkodóba eshet, hogy sok esetben, miért éppen a fog az egyetlen lehetőség az elhunyt azonosítására. A magyarázat abban rejlik, hogy az emberi test legkeményebb és egyben legtartósabb része, maga a fog. Ebből adódik, hogy a fogak, de gyakran a készített pótlások is olyan ellenállóak, hogy nemcsak a rothadásos folyamatok, de a kémiai, fizikai behatások, így az égés sem tud benne, számottevő kárt okozni. A zománc keménysége és ellenálló képessége olyan mértékű, hogy még 2000 °C fok feletti hőmérsékletet is kibír, ami azt jelenti, hogy a fog azonosítása hasznosnak bizonyul repülőgép katasztrófákban vagy erdőtüzek esetén is. Ezen túlmenően, a fogazat annyira egyedi, akár az ujjlenyomat. Nincs két egyforma fogazattal rendelkező személy. Ma már olyan technikák is elérhetőek, amelyekkel az elhunyt egyén DNS-e vizsgálható. Örökítő anyagot lágyszövetekből könnyen ki lehet vonni, a nyál ugyancsak kiváló DNS forrás. Ha erre nincs lehetőség, akkor a kemény szövetbe (dentin) zárt fogbél által derülhet fény az igazságra, de a pulpaszöveten kívül a dentin, a cement és a csont is tartalmazhat kellő mennyiségű DNS-t.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Retenció az ortodonciában(2014-06-21T15:34:25Z) Rázsi, Abigél Katalin; Bistey, Tamás; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum; DE--Fogorvostudományi Kar; Dr. Török, Judit; Dr. Korányi, Mariann; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi CentrumAz elmúlt években egyre nő azon publikációk száma, amelyek a fogszabályozó kezelés eredményeinek megőrzéséről szólnak. A retencióhoz való hozzáállás és az elfogadott módszerek, protokollok – az aktuális publikációk alapján – változóban vannak. Az újabb módszerek, mint például a mélyhúzott lemez alkalmazása, kezdik háttérbe szorítani a bevált régi készülékeket, mint például a Hawley-készüléket. Mindemellett a kiegészítő módszerek is egyre jobban terjednek, reméljük, Magyarországon is egyre több erre a területre specializálódott logopédus vagy orofacialis gyógytornász fog dolgozni és segíti majd a szakorvosok munkáját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogászati félelem, -szorongás ,-fájdalom és enyhítésének módjai(2014-06-21T15:35:33Z) Szentpéteri, Diána; Molnár, Péter; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Alberth, Márta; Csörsz, Ilona; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi IntézetA fogászati félelem, -fájdalom,- szorongás kezelési lehetőségei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sebegyesítési lehetőségek és azok fogászati, szájsebészeti vonatkozásai(2014-06-21T15:37:32Z) Ferkó, Róbert; Klárik, Zoltán; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet::Sebészeti M?téttani Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Gebri, Enikő; Lukács, Levente; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Arc- Állcsont- és Szájsebészeti TanszékRövid áttekintés a sebegyesítés elméleti és gyakorlati kivitelezéséről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Endokrin betegségek és malabszorpció fogászati vonatkozásai gyermekkorban(2014-06-21T15:39:21Z) Dávid, Attila; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Nemes, Judit; Gyurcsó, Marianna; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási TanszékAz endokrin betegségek és a malabszorpció gyermekfogászati jelentőségét az adja, hogy ezek a kórképek meglehetősen gyakran járnak szájüregi elváltozásokkal, és ezeknek az elváltozásoknak a felismerése egyrészt segítheti az alapbetegség diagnosztizálását, másrészt a fogorvos számára fontos tudni, hogy a meglévő alapbetegség esetén milyen fogászati, szájüregi elváltozásokra számíthat, illetve a betegség mennyiben befolyásolja a fogászati kezelést.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ajak-és szájpadhasadékos gyermekek primer állcsont-orthopédiai kezelése(2014-06-21T15:41:24Z) Deák, Anikó; Török, Judit; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Bistey, Tamás; Vitályos, Géza; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási TanszékA hasadékos rendellenességgel született gyermekek ellátása az orvostudomány még ma is kihívásokat jelentő tárgyköre. Az elmúlt évtizedekben, évszázadokban jelentős fejlődésen mentek át a különböző sebészi és orthodonciai kezelési módszerek. A multidiszciplináris ellátásnak köszönhetően ma már az időben elkezdett kezeléssorozat eredményeként az ilyen típusú fejlődési rendellenességgel született gyermekek életminőségében jelentős javulás hozható létre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hipnózis alkalmazhatósága a fogorvosi gyakorlatban(2014-06-21T15:43:53Z) Dér, Gabriella; Molnár, Péter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Fogorvostudományi Kar; Csörsz, Ilona; Kökényesi, ViktorÖsszességében elmondható, a fogorvosi rendelő az a hely, ahol szinte mindenki fél vagy szorong. A félelem oka a potenciálisan bekövetkező, a beteg számára sokszor kontrol-lálhatatlannak érzett fájdalom. A hipnózis kiválóan alkalmas arra, hogy csökkentse vagy akár teljesen megszüntesse a fájdalom érzetet. A fogászati praxisban alkalmazása külö-nösen előnyös lehetőségeket rejt magában, mint fájdalomcsillapító eljárás. A beteg számára a kezelés fájdalommentessé tehető, ez segít a betegnek a fogászati ke-zeléssel kapcsolatos félelmek és szorongások leküzdésében. Ezáltal a fájdalom emocio-nális komponense kiiktatódik, így csökkentve a fájdalmat. Különösen fontos lehet egy olyan módszer keresése Magyarországon, amely a fogászati ellátás során alkalmas a félelem, és a szorongás megszüntetésére. A téma jelentőségét fontossá teszi az a tény, hogy a magyar lakosság körében a fogászati félelem értéke fel-tűnően magasabb a nyugat- európai és az észak- amerikai adatokhoz képest. [26, 210-211p.] Ha a WHO által készített magyarországi DMF-T ( caries prevalenciájának nem-zetközileg is elfogadott mérőszáma, a 12 éves gyerekek maradó fogait vizsgálva ) adata-it megvizsgáljuk, megállapítható, hogy a 36 európai ország közül a 29. helyen állunk, mellyel nem büszkélkedhetünk. [24, 210-211p.] Ha a beteg félelem és szorongás érzete a fogászati kezelésekkel szemben megszűnik - amely köszönhető a kezelés fájdalommentességének - akkor elérhetjük azt, hogy a páci-ens rendszeresen ellátogat a fogorvoshoz. Így az időben elvégzett fogorvosi kezeléssel megszakadna az ördögi kör. Egyértelműen kijelenthető, hogy a hipnózis nagyszerű gyakorlati alkalmazási területe lehet a fogászat. A hipnózis egy rendkívül hasznos, a mindennapi fogászati gyakorlatba jól beilleszthető módszer. A hipnózis megfelelő módon, és megfelelő betegen alkalmaz-va, a fogorvos szakmai tudásának és készségeinek kiváló kiegészítője lehetTétel Korlátozottan hozzáférhető A fogászatban leggyakrabban használt CAD/CAM rendszerek áttekintése(2014-06-21T15:49:39Z) Boros, Gábor Bendegúz; Bistey, Tamás; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Kalas, Attila; Szepesi, Márta; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani TanszékA CAD/CAM rendszerek fogászati célú térhódítása az 1980-as évektől kezdődően napjainkban is tart. A számítástechnika nagymértékű fejlődésének és a felhasználható anyagok széles palettájának köszönhetően egyre elterjedtebbek a mindennapi gyakorlatban. A fejlesztéseknek és az ipari mértékű termelésnek köszönhetően az áruk jelentős mértékben csökkent a korábbi évekhez képest. Így a fémkerámia pótlásokkal szemben reális alternatívaként lehet számolni velük. Napjainkban egyre több páciens és fogorvos tart igényt a magasabb esztétikai végeredményt nyújtó fogpótlásokra. A dolgozat bemutatja a legismertebb CAD/CAM rendszerek általános felépítését és működését, valamint előnyeit és hátrányait. Részletesen ismerteti a CEREC, a PROCERA, a LAVA, továbbá az EVEREST rendszerek előállítási módszerei közötti eltéréseket. A továbbiakban hangsúlyozza a vállas preparálás fontosságát ezen pótlások készítése során. Mindezek mellett bemutatja a felhasználható anyagokat, azok főbb jellemzőit, illetve előállítási módjukat. Részletesen foglalkozik a szilikát- és oxidkerámiák, valamint a titán tulajdonságaival és felhasználhatóságával. A feldolgozott tanulmányok a széli záródás fontosságát vizsgálták a pótlások hosszú távú tartósságára való tekintettel. Összehasonlították a különböző CAD/CAM rendszerekkel készült pótlások széli illeszkedését. Vizsgálták az eltérő szkennelési és frézelési eljárások hatását az illeszkedés pontosságára. A tudományos cikkek vizsgálatai megállapítják, hogy mindegyik CAD/CAM rendszerrel előállított pótlás a pontosság szempontjából megfelel a klinikailag elfogadott 120 um-es értéknek. Az optimális végeredmény eléréséhez ugyanakkor még mindig nagyfokú emberi szaktudás szükséges, mindezek ellenére is nagy eltérések mutatkoznak az elkészült fogpótlások minőségében. A fogorvosok a klinikailag megkívánt preparációs formát nem mindig tudják megfelelően kialakítani. A digitális vizsgálómódszerek elterjedése, a jövőben nagyban hozzájárulhatna a preparálási hibák feltárásához még a rendelőben, a lenyomatkészítése előtt. A fejlesztéseknek a standardizálás és a reprodukálhatóság javításának irányában kellene haladnia és ez által tovább csökkentenie az emberi befolyásoló tényező hatását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A caries incipiens (macula cretosa) diagnosztikája és kezelési lehetőségei(2014-06-21T15:50:51Z) Budavári, Zsófia; Nemes, Judit; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, László; Sohajda, SzabolcsA dolgozat bemutatja a caries incipiens, azaz a macula cretosa legfontosabb jellemzőit, kialakulásának folyamatát, felismerését és az ellene való küzdelem legfontosabb mérföldköveit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A temporomandibuláris ízület rendellenességei és azok rehabilitációi(2014-06-21T15:55:15Z) Molnár, Anita; Angyal, János; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Dr. Szabó, Adrienne; Dr. Boda, Róbert; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarA diplomamunka megírásának célja az volt, hogy egy átfogó képet kapjunk a temporomandibuláris ízület betegségeiről, azok diagnosztikájáról, klasszifikációjáról, etiológiájáról, és a rehabilitációs lehetőségekről. Megpróbáltam rávilágítani, hogy a kiterjesztett anamnézis felvétel és az általános fizikális vizsgálatok mellett mekkora jelentőséggel bírnak az egyéb diagnosztikai vizsgálatok pl. elektromiográfia, axiográfia, melyeket egyre gyakrabban végeznek a hétköznapi fogorvosi gyakorlatban is. Napjainkban is folynak a kutatások a biomarkerek fontosságáról, és a jövőbelei diagnosztizálást nagyban megkönnyítheti, ha ezek az eredmények bizonyítást nyernek. A TMI diszfunkció etiológiája aktívan kutatott terület, de vannak még ismeretlen szegmensei, melyek felfedezésével áttörő eredményeket érhetünk el ezen a területen. A Fázis 1 kezelések során nagy szerepe van a gyógytornász kollégáknak, valamint a beteg együttműködésének és szorgalmának is. Ebben a szakaszban kap nagy szerepet a farmakoterápia. A Fázis 2 kezelések ellentmondásos eleme az okklúziós sínterápia, mely olykor többet árt, mint használ. Ha a két kezelési csoport egyike sem éri el a kívánt eredményt, akkor a fogszabályozás vagy a szájsebészet felé fordulhatunk. Az ízület alternatív kezelési módja a kinesio tape ragasztásos technika, valamint az őssejt terápia, melyek a jövőben áttörő eredményeket hozhatnak a diszfunkciók sikeres rehabilitációjában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekkori arcduzzanatok differenciál diagnosztikája(2014-06-21T15:57:06Z) Molnár, Zsombor; Nemes, Judit; DE--Fogorvostudományi Kar; Török, Judit; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarA leggyakoribb, fogorvosi szempontból is fontos gyermekkorban előforduló,arcduzzanattal manifesztálódó kórképek összefoglalója.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fájdalomcsillapítás a fogászati gyakorlatban(2014-06-21T16:00:42Z) Kertész, Gábor István; Cseppentő, Ágnes; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Fogorvostudományi Kar; Szentmiklósi, József András; Mogyorósi, RichárdKertész Gábor István Fájdalomcsillapítás a fogászati gyakorlatban Összefoglalás Az emberek többsége már legalább egyszer biztosan átélte a fogfájás kellemetlenségeit. Ezen fájdalom csillapításának módszerei a történelem során rengeteget fejlődtek. A fájdalomcsillapítás történhet farmakológiai és nem farmakológiai úton. A fájdalomcsillapítás módszerei közül a nyugati medicina leginkább a gyógyszeres kezelést preferálja. Ebbe a csoportba tartoznak a fogászatban is gyakran alkalmazott nem szteroid gyulladásgátlók és non-opioid analgetikumok. Az NSAID-ot széles körben alkalmazzák a fogorvosi gyakorlatban fájdalomcsillapításra és duzzanat kezelésére. Hatásmechanizmusuk a ciklooxigenáz, és ezen keresztül a prosztaglandinok szintézisének gátlása. Kitűnő fájdalomcsillapító hatásukat beárnyékolják mellékhatásaik, melyek közé tartozik a hányinger, emésztési zavarok, GIT fekélyek, agranulocitózis, aplastikus anaemia és vesekárosodás. Gyógyszerinterakciók tekintetében számos vérnyomáscsökkentő szer (főleg ACE-gátlók, béta-blokkolók, diuretikumok) jöhetnek szóba, melyek hatását az NSAID-k csökkentik. A helyi érzéstelenítés egy másik lehetséges eljárás, aminek a segítségével a fájdalominger tovaterjedését, és ezáltal a fájdalomélmény kialakulását akadályozzuk meg átmenetileg. Még ugyanennél a csoportnál maradva említést tehetünk a bódításról és az általános érzéstelenítésről (altatás) is. Nem farmakológiai lehetőségek is ismertek. Léteznek különböző viselkedést módosító technikák. A hipnózis, az akupunktúra, az elektromos anesztézia (TENS) és egyéb alternatív módszer is választható lehetséges terápiaként. Ezek még nem terjedtek el széles körben, de a betegek igénye, valamint a folyamatosan, dinamikusan fejlődő, az alternatív megoldásoktól el nem zárkózó orvostudomány előbb-utóbb a gyógyszeres kezeléssel egyenértékűvé emelheti ezeket a módszereket.