Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Műszaki Karon készült szakdolgozatok és diplomamukák gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék) Tárgyszó szerinti böngészés "3D nyomtatás több alapanyaggal"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető TÖBB ALAPANYAG FELHASZNÁLÁS LEHETŐSÉGEI 3D NYOMTATÁSNÁLTarnóczi, Péter; Nemes, Dániel; DE--Műszaki KarSzakdolgozatom témája a több alapanyag felhasználáslehetőségei 3D nyomtatásnál ezért feltártam milyen lehetőségek vannak, hogy egyszerre több lapanyaggal valósítsuk meg egy munkadarabot. Elsőnekis megnéztem, hogy a 3D nyomtatás milyen régről ered (több mint 40 éves) mik voltak az első feljegyzések és kinek a nevéhez fűződik ez a találmány. A továbbiakban az FDM 3D technológiával foglalkoztam amiatt fókuszáltam erre mivel majd a későbbiekben egy FDM 3D nyomtatóval lettek a próbatestek kinyomtatva. Tehát ismertettem mi is az FDM technológia és megnéztem, hogy működik egy ilyen 3D nyomtató. Ezek után részleteztem, hogy mik a legelterjedtebb nyomtatószálak az az filamentek, amelyekből a szakdolgozatom folyamán kettővel dolgoztam is. Ezek a filamentek a következők voltak: • PLA • ABS • NYLON • PC Ezeknek az anyagoknak ismertettem a tulajdonságait, illetve a nyomtatási paramétereit, hogy milyen nyomtatási hőmérsékleten van nyomtatva, a tálca hőmérséklete és hogy milyen a nyomtathatósága. Ezek után ismertettem, milyen lehetőség van arra, tehát hogy tudunk több anyagból nyomtatni, vannak ezekre direkt erre gyártott gépek, illetve egy nem erre alkalmas gépet is át lehet úgy alakítani, hogy képes legyen több anyagnyomtatására. A vizsgálatokat egy szakítógépen végeztem el, ezért mind a polimerek és fémek szakítóvizsgálatát végig jártam. Majd a próbatestet megtervezése után elvégeztem a vizsgálatokat. A mérés célja az volt, hogy kimérjem a két anyag közötti kötési erőt és összehasonlítsam a másik anyaggal. A két anyagom a PLA és az ABS volt mivel mind kettőnek hasonló a nyomtatási hőmérséklete, ezért feltételeztem, hogy viszonylag erős kötés alakul ki a kettő között és mind két anyag jól nyomtathatónak is mondható. Mindegyik próbatestből hat darab lett kinyomtatva és mérve, mivel nem mutatkozott nagy szórás a mérés folyamán, ezért nem kellett a mérések számát bővíteni. A vizsgálatot elvégezve és az adatok kiértékelése után egyértelműen kivehető hogy a PLA alapra nyomtatott ABS anyagnak a nyírófeszültsége többszöröse, mint az ABS alapra nyomtatott PLA anyagnak számszerűsítve ez előbbinek a legnagyobb nyírófeszültsége 3.97 MPa míg a másiknak a legnagyobb nyírófeszültsége 1.21 MPa, tehát a célom sikerrel járt mivel megtudtam vizsgálni a két anyag kapcsolatát és megállapítottam hogy a két próbatest anyagkombinációja közül lényegesen jobb kötést ért el az PLA-ABS-PLA próbatest.