Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Műszaki Karon készült szakdolgozatok és diplomamukák gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék) Tárgyszó szerinti böngészés "aerodinamika"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Magnus-hatás bemutatása és alkalmazásaBartha, Szilárd; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki KarA dolgozatomban a Magnus-hatás tanulmányozásával foglalkoztam és segítségével arra a kérdésre kerestem a választ, hogy: tudnak-e szárnyak nélkül repülni a repülők? Ezt a kérdést egy csapat középiskolás lány segítségével a Watch (Women at Tech) projekt keretein belül vizsgáltam és fejlesztettünk egy demonstrátort az Agóra Tudományos Élményközpontban. A kutatás részeként végeztem szimulációkat az Ansys Discovery szoftverben, ahol forgástesten keresztül tanulmányoztam a Magnus-hatást, az áramlási képeket, illetve a létrejövő erőket úgy, hogy rendre változtattam a fordulatszám, illetve a szélsebesség értékeit. Meghatároztam így az emelési tényezőt, meg a Reynolds-számot több esetben, amelyekből levontam a személyes tapasztalataim alapján a következtetéseket, majd a gyakorlatban is alkalmaztam a fejlesztésre való törekvéssel. Két berendezést terveztem, melyek méreteit az Agóra belterülete szabta meg. A nagy demonstrátor végleges kialakítása még egyeztetés alatt áll, azonban a kicsinyített mobil szerkezeten is látványosra sikerült a jelenség demonstrálása. A tervezés során a legfőbb szempontok a látványosság és biztonság szem előtt tartása volt. Szerkezetét Bosch profilok, és kötőelemek segítségével terveztem meg, amelyre háttérnek valós repülőgép oldalfalakat fogtam fel. A falak előtt található az ügyességi pálya a szögben beállított profilokkal és kocsiplatformokkal, azokra ragasztva egy-egy hungarocell forgástestet, így végezve el a jelenség demonstrálását. Elemzéseket végeztem „make-or-buy” kérdésben, ahol a berendezés három részét vizsgáltam, valós szubjektív értékeléssel meghatároztam a tárgyalt rész előnyösebb kivitelezését a beszerzési- és gyártási költség, illetve a szerelési idő függvényében. A három említett rész a tartószerkezet, a demonstrátor rész, és a projekthez tartozó, de nem a Magnus-hatáshoz köthető repülőgép szimulátor szerkezete. Végezetül gyártási optimalizációra adtam javaslatokat és következtetéseket vontam le a végeredményre való tekintettel. Egyedigyártást a kocsiplatformok kialakításánál alkalmaztam, melyre 3D nyomtatás volt az ideális technológia. A Magnus-hatás demonstrátor kifejlesztésének és a vele végzett kísérleteknek köszönhetően be tudtam bizonyítani, hogy lehetséges a repülés szárnyak nélkül. Kimutattam, hogy a hatékonyság növelése (felhajtó erő) milyen geometriai elhelyezések, pozíciók kialakításával lehet eredményes. A szimuláció során számolt értékek igazolták a próbateszteken felmerülő kérdést az instabil állapotra.Tétel Szabadon hozzáférhető SK61 Bulldog repülőgéptípus aerodinamikai elemzése és fejlesztési lehetőségének vizsgálataKányási, Bence; Kostyák, Attila; DE--Műszaki KarA szakdolgozat részletezi több, SK61 típusú repülőgéphez illeszkedő szárnygeometria tervezése, elemzése során követett összes folyamatot. Célja az, hogy bemutassa, hogy a különböző konfigurációk hogyan befolyásolják a repülőgép általános teljesítményét. A szakirodalom áttekintés után, a dolgozat a repülőgép rövid bemutatásával és a fejlesztési lehetőségek ismertetésével foglalkozik. A három fejlesztési lehetőség közül a dolgozat a wingletekkel foglalkozik részletesebben. Ezen ismertetők után a repülőgép részletesebb bemutatása következik. A bemutatás során a repülőgép sebesség tartományai, a különböző konfigurációinak súlya és az aerodinamikai tulajdonságai kerülnek előtérbe. Az ellenállás-tényező és a felhajtóerő-tényező gyártási paramétereinek bemutatását követően a szakdolgozat a repülőgép 3D modelljének megalkotásával foglalkozik. A modellek megszerkesztése Creo Parametric tervezői szoftverben történt. A 3D térbe helyezésnél külön dokumentum készül a teljes modellről és a szárnyakról a pontosabb mérési eredmények érdekében. Ezt követően megtörténik az áramlástani modell megalkotása és az áramlásdinamikai elemzés a szárny modelljéről. Ezen folyamatok ANSYS Fluent szoftverben készültek. Az elemzést követően megtörténik a különböző winglet változatok tervezése és 3D modelljeinek megalkotása. A modellek elkészítése után megtörténik a szárnyvégi geometriák felhelyezése az eredeti modellre. Ezt követően minden egyes winglet változattal rendelkező modellről aerodinamikai elemzés készül. Összesen 15 módosított szárnyvég modellje készült el és azok szimulációja ment végbe. Az elemzést a kapott eredmények tanulmányozása követi. A tanulmányozás során megtörténik a különböző szárnyvégi geometriák általános teljesítményének a vizsgálata. A különböző konfigurációk alkalmazásával sor kerül a repülőgép teljes légellenállásának, felhajtóerejének, illetve az elemelkedési sebesség változásának a számítására. A legjobban teljesítő módosított szárnyvéggel, a repülőgép ellenállás és felhajtóerő aránya 2,02%-kal javult, ami azt eredményezi, hogy a repülőgép felszállása közben a gurulási úthossz lecsökken, illetve a repülőgép hamarabb éri el a biztonságos 15 méteres magasságot. Ahhoz, hogy pontosabb eredmények születhessenek szükség lett volna validációs eljárásokra. Ilyen vizsgálat például a szélcsatornás teszt. Mivel ezen eljárások nem történtek meg így nem lehet biztosra tudni, hogy a módosított szárnyszerkezetek a valós körülmények között is hasonló teljesítmény változást biztosítanak.