Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Műszaki Karon készült szakdolgozatok és diplomamukák gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék) Tárgyszó szerinti böngészés "atomenergia"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Atomerőműi kondenzátor működésének vizsgálataSzodrai, Ferenc; Kuthy, Árpád; DE--Műszaki KarA szakdolgozatomban ismertettem az energiatermelés néhány módját, a szélturbinás, napelemes és atomerőműves termelést. Mivel ez a három fő forrás várható, hogy a jövőben preferált opció lesz. A dolgozatom fókuszában az atomerőmű egyik lényeges eleme a kondenzátor áll. Ezért ismertettem az atomerőmű főbb felépítését és működését. Majd kiemeltem a hűtés lényeget. A hűtéssel szoros kapcsolatban van a gőzturbina, ami az energiatermelést végzi, így ismertettem a fontosabb paramétereit. Az atomerőmű hűtése két módon oldható meg, léghűtéssel vagy vízhűtéssel. ez azt jelöli, hogy az atomerőmű kondenzátora hova tudja a hőt átadni a működése során. Első körben a léghűtés módját vizsgáltam meg, itt két fő típus van. Az egyik a szabadáramú hűtőtorony mely segédenergia nélkül egy magas tornyon képes átáramoltatni a levegőt rajta és a kényszeráramoltatásút amikor a légmozgást ventilátorral biztosítják. Második körben pedig a vízhűtéses megoldást, melynek lényege a folyóvízből kivett vizet felmelegítve juttatjuk vissza. A léghűtés esetben megvizsgáltam mekkora lég mennyiséget kell biztosítani az év leg kritikusabb idején. A számítás hoz Paks meteorológiai adatait használtam fel. A folyóvizeshűtés esetében meghatároztam a hűtő víz mennyiséget. majd következtetést tettem az alkalmazandó szivattyúk mennyiségére. Ismerve a két hűtési mód térfogat nyomás és teljesítményadatait, továbbá a szakirodalmak alapján összehasonlítottam a két módszert. A szivattyú működése közben bizonyos vízszint mellett örvény alakulhat ki. Hogy ennek a lehetőséget kizárjam, ANSYS CFX szimulációs programmal leellenőriztem. A szimulációs eredmények pozitív értéket adtak. Tehát várhatóan örvény nem fog keletkezni. Viszont mivel idő függő szimulációt futtatam, kiderült, hogy a kezdeti gyors indítás közben kialakulhat lég beszívás a víz kivételi műben, ezért vigyázni kell, hogy az indítás során csak lassan adjuk szivattyúra a terhelést. Megvizsgáltam annak az esetnek az életszerűséget, hogyha rövid ideig a turbinát leállítanánk és a nem felhasznált hőt a kondenzátoron vethetnénk ki. A számításaim alapján 2400MW és 1400 MW között folyamatos szabályozással tetszőlegesen értékére lehet állítani a termelést. A kondenzátoron történő disszipálással pedig lepés szerűén 700 MW és 0 MW termelés állítható be. A módszer előnye, hogy reaktor leállítása nélkül rövid időre készenléti állapotba hozható, ami kedvezhet a szél turbinás vagy napelemes erőműveknek.