A tanulmány a két világháború közötti cseh fotográfiára fókuszál a média és technika szemszögéből. A fotózás jelentős szerepet játszott a 1920-as és 1930-as években a modern kultúra kialakításában az újfajta tömegtájékoztatás, az iparosítás, a megváltozott szabadidő és kulturális kapcsolatok révén. A tanulmány tehát a fotóművészetre mint gondolkodást befolyásoló tényezőre összpontosít. A tanulmányban fontos cél, hogy az eszmék fordított áramlását mutassa be, tehát azon dimenziók felől közelítsen a fotográfiához, amelyeket maga a fotóművészet ragad meg.