Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "alapjogok"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Alapjogok ütközése a bírósági gyakorlatban - az alkotmánybíróságok szerepe az alapjogi konfliktusok feloldásában(2013-07-26T06:42:12Z) Kovács, Ágnes; Bencze, Mátyás; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Az értekezés az alapjogi mérlegelés legalapvetőbb fogalmi kérdéseit, a helyes mérlegelés feltételeit, és ezek előkérdéseként az alkotmánybíráskodás legitimitásának problémáját érinti. A globális alkotmányosság egyik fontos fejleménye az alkotmánybíráskodás általános elterjedése, amely a bíróságok politikai szerepének megnövekedését eredményezte. Az alkotmányos felülvizsgálat jogával felruházott bírói fórumok egyre nagyobb részt vállalnak a közösségi cselekvések alakításában, a bíróságok alapjogi érvelése ezért meghatározó befolyást gyakorol a politikai döntéshozatalra. Ez a jelenség indokolttá teszi azt a kérdésfeltevést, hogy mennyiben igazolható egy alkotmányos demokráciában az a gyakorlat, amely a törvényhozás eljárása helyett az alkotmánybíróságok érvelésére bízza az alkotmányos rendelkezések tartalmát érintő nézeteltérések, és ily módon az alapjogok közötti ütközések végső megoldását.The dissertation addresses the fundamental conceptual problems of constitutional balancing, the conditions for sound balancing and as a preliminary question, the issue of the legitimacy of judicial review. The proliferation of constitutional courts is considered a central element of global constitutionalism and it has resulted in the expansion of the political role of the judiciary. Courts vested with the power of judicial review play an increasing part in making collective decisions and thus the constitutional reasoning of the courts has an important influence on policy formation. This phenomenon leads to the question of whether entrusting courts instead of legislatures with the final authority over settling disagreements about the content of constitutional provisions and resolving conflicts of fundamental rights can be justified in constitutional democracies.Tétel Szabadon hozzáférhető A közszereplők bírálatának szabadsága – Kölcsönhatás az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok közöttBalogh, Éva; Tóth, Gábor Attila; Balogh, Éva; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA dolgozat kiindulópontja az, hogy napjainkban az alkotmányjogi gondolkodás részévé vált a többszintű alkotmányosság. A nemzeti alkotmányos rendszerek több, az államok által kialakított jogrendszerekbe illeszkednek, és egymással sokféle módon kapcsolatba kerülnek. Az egyes nemzeti és nemzetközi szervek között horizontális és vertikális kommunikáció valósul meg. Horizontális kommunikáció esetén a nemzeti szervek, illetve tisztviselők – így például a kormányzat vagy annak tagjai, bizonyos szabályozó szervek és személyek, a bíróságok, az alkotmánybíróságok – lépnek kapcsolatba külföldi megfelelőikkel formális vagy informális keretek között. Vertikális kommunikáció valósul meg a nemzetközi szervezetek intézményei és a nemzetközi szervezet tagállamainak intézményei között. Ezek a kommunikációs hálózatok egymással is összekapcsolódnak. Mindennek sok célja lehet, így például az információcsere, a harmonizáció, a hasonló problémákra való megoldás keresése és így tovább.1 Ezeknek a folyamatoknak kiemelkedő jelentősége van a demokrácia, a jogállamiság megvalósulása, és az emberi jogok védelme kapcsán. Ennek a kommunikációnak a része az alapjogi bíráskodást végző nemzetközi bíróságok, és a nemzeti alkotmánybíróságok gyakorlatában kimutatható párbeszéd, így a dolgozat témáját képező Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok közötti kölcsönhatás is. Európában az Európa Tanács által létrehozott rendszer a legrégebbi, regionális szinten leghatékonyabb emberi jogokat védő mechanizmus. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a nemzeti alkotmánybíróságok esetjoga közötti párbeszéd hozzájárul a közös alapokon nyugvó európai emberi jogi gondolkodás alakulásához és fejlődéséhez. The starting point of the dissertation is that recently multilevel constitutionalism has become part of constitutional thinking. The national constitutional systems are each part of several legal systems created by states and connect with each other on several levels. Horizontal and vertical communication networks exist between the national and international institutions. Horizontal communication means that institutions and officials at the national level – such as the government and its members, regulators, courts, constitutional courts – communicate with their foreign counterparts in a formal or informal way. Vertical communication occurs between institutions of international organizations and the institutions of their member states. These networks are also interlinked with each other. This could have several aims, such as exchanging information, harmonisation, seeking solutions to similar problems and so on.1 These processes are significant in favour of democracy, the rule of law and human rights protection. The dialogue between the practice of international human rights courts and the case–law of the national constitutional courts is part of this multilevel communication, and likewise the interaction between the European Court of Human Rights and the national constitutional courts, which is the subject of the dissertation. The system created by the Council of Europe is the oldest and the most effective regional mechanism in Europe regarding human rights protection. The dialogue between the case–law of the European Court of Human Rights and the constitutional courts contributes to the evolution and development of the European human rights approach based on common foundations.