Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "alkotmánybíróság"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálataZsugyó, Virág; Tóth, Gábora Attila; Zsugyó, Virág; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz alkotmányellenes alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata1 az elmúlt években került a nemzetközi és a hazai jogtudományi diskurzus fókuszába. Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata a közelmúltig partikulárisnak tűnt, de az elmúlt évtizedben egyre több országban merült fel annak lehetősége. A bíróságok Indiában 1951-ben, Franciaországban 1962-ben, Törökországban és Németországban 1970-ben már foglalkoztak az alkotmánymódosítások alkotmányosságával, azonban a 2000-es évektől kezdve egyre több országban és egyre több esetben kellett a bíróságoknak alkotmánymódosítások alkotmányellenességéről dönteniük. Hazánkban a nagyszámú és tartalmában is jelentős alkotmánymódosítások elfogadása miatt került középpontba a kérdés. Első ütemben 2010-2011-ben az Alkotmányt tizenkétszer módosította az Országgyűlés, majd a 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény módosításai is hamar napirendre kerültek, és mára az eredeti szöveg körülbelül húsz százaléka megváltozott a hét alaptörvény-módosítás következtében. Könnyen belátható, hogy az alkotmány módosítása esszenciális kérdés. Az alkotmány olyan politikai és jogi dokumentum, amely meghatározza a legfőbb állami döntéshozó szerveket, valamint az egyének és az állam jogi viszonyának alapjait. Körülírja a közös ügyek intézésének módját, kifejezi a közösség tagjai számára elfogadható értékeket. Azaz az alkotmány meghatározza az alapokat, a kereteket. Ha az alkotmány rendelkezései változnak, az kihatással lehet például az alapvető jogokra vagy a közhatalom-gyakorlás módjára. Az alkotmány módosítása akkor okozhat problémát, ha túl gyakori, az alkotmányszöveg folytonosan változik, így nincs stabil alkotmányos szerkezet. A módosítással szemben minőségi kifogás is megfogalmazódhat, amiért az nem illeszkedik az alkotmány egységes rendszerébe, illetve értelmezéssel feloldhatatlan ellentétben áll a többi rendelkezéssel. Az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos hasonló nehézségek miatt felmerül az igény a módosítások ellenőrzésére. A dolgozat célja ennek megfelelően az, hogy bemutassa az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának gyakorlatát és emellett egy olyan fogalmi keretet javasoljon, amely alkalmas lehet arra, hogy a komplex elméleti kérdéseket felvető felülvizsgálat igazolásához és a magyar alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának elemzéséhez is hozzájáruljon. Unconstitutional constitutional amendments and the judicial review of constitutional amendments9 have come to the center of attention in international and Hungarian legal scholarship in recent years. Until recently the judicial review of constitutional amendments has appeared to be particular but in the past decade this opportunity has presented itself in an increasing number of countries. Courts already discussed the constitutionality of constitutional amendments in India in 1951, in France in 1962, as well as in Turkey and Germany in 1970. Since 2000, however, courts have had to make decisions concerning the unconstitutional nature of constitutional amendments in more and more countries and cases. This issue came to the fore in Hungary due to the ratification of a large number and substantively significant constitutional amendments. In the first stage, during 2010 and 2011 the Parliament amended the Constitution twelve times,10 which was quickly followed by the modifications of the Fundamental Law accepted in April 2011. As of today, around twenty percent of the original text has been modified due to the seven amendments to the Fundamental Law. Thus it is easy to see that the amendment of the constitution is an essential issue. The constitution is a political and legal document that specifies the major decision-making bodies of the state and defines the basis of the legal relationship between the people and the state. It describes the means of administering common affairs and expresses the values accepted by members of the community. Therefore, the constitution establishes both a foundation and a framework. If stipulations of the constitution change, it may affect, for example, fundamental rights or how public authority is exercised. The amendment of the constitution may cause problems if it occurs too often, the text of the constitution changes continuously, and thus there is no stable constitutional structure. Quality objections may also be formulated against an amendment if it does not fit the overall, consolidated system of the constitution or there is an irresolvable conflict with the other stipulations that cannot be remedied by means of interpretation. Due to similar difficulties related to constitutional amendments, there is a need articulated for their review. There are numerous examples when competent courts review constitutional amendments; at the same time, it appears to be logical theoretically as well that the institution deciding on the constitutionality of legislation shall also examine the constitutional amendments. The hypothesis of this dissertation is that in constitutional democracies courts may make decisions about the constitutionality of constitutional amendments. In line with this, the objective of the dissertation is to introduce the practice of the judicial review of constitutional amendments and at the same time suggest a conceptual framework that may also be suitable for justifying such a form of review that raises complex theoretical questions and analyzing the relevant practice of the Hungarian Constitutional Court.Tétel Szabadon hozzáférhető A közszereplők bírálatának szabadsága – Kölcsönhatás az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok közöttBalogh, Éva; Tóth, Gábor Attila; Balogh, Éva; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA dolgozat kiindulópontja az, hogy napjainkban az alkotmányjogi gondolkodás részévé vált a többszintű alkotmányosság. A nemzeti alkotmányos rendszerek több, az államok által kialakított jogrendszerekbe illeszkednek, és egymással sokféle módon kapcsolatba kerülnek. Az egyes nemzeti és nemzetközi szervek között horizontális és vertikális kommunikáció valósul meg. Horizontális kommunikáció esetén a nemzeti szervek, illetve tisztviselők – így például a kormányzat vagy annak tagjai, bizonyos szabályozó szervek és személyek, a bíróságok, az alkotmánybíróságok – lépnek kapcsolatba külföldi megfelelőikkel formális vagy informális keretek között. Vertikális kommunikáció valósul meg a nemzetközi szervezetek intézményei és a nemzetközi szervezet tagállamainak intézményei között. Ezek a kommunikációs hálózatok egymással is összekapcsolódnak. Mindennek sok célja lehet, így például az információcsere, a harmonizáció, a hasonló problémákra való megoldás keresése és így tovább.1 Ezeknek a folyamatoknak kiemelkedő jelentősége van a demokrácia, a jogállamiság megvalósulása, és az emberi jogok védelme kapcsán. Ennek a kommunikációnak a része az alapjogi bíráskodást végző nemzetközi bíróságok, és a nemzeti alkotmánybíróságok gyakorlatában kimutatható párbeszéd, így a dolgozat témáját képező Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok közötti kölcsönhatás is. Európában az Európa Tanács által létrehozott rendszer a legrégebbi, regionális szinten leghatékonyabb emberi jogokat védő mechanizmus. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a nemzeti alkotmánybíróságok esetjoga közötti párbeszéd hozzájárul a közös alapokon nyugvó európai emberi jogi gondolkodás alakulásához és fejlődéséhez. The starting point of the dissertation is that recently multilevel constitutionalism has become part of constitutional thinking. The national constitutional systems are each part of several legal systems created by states and connect with each other on several levels. Horizontal and vertical communication networks exist between the national and international institutions. Horizontal communication means that institutions and officials at the national level – such as the government and its members, regulators, courts, constitutional courts – communicate with their foreign counterparts in a formal or informal way. Vertical communication occurs between institutions of international organizations and the institutions of their member states. These networks are also interlinked with each other. This could have several aims, such as exchanging information, harmonisation, seeking solutions to similar problems and so on.1 These processes are significant in favour of democracy, the rule of law and human rights protection. The dialogue between the practice of international human rights courts and the case–law of the national constitutional courts is part of this multilevel communication, and likewise the interaction between the European Court of Human Rights and the national constitutional courts, which is the subject of the dissertation. The system created by the Council of Europe is the oldest and the most effective regional mechanism in Europe regarding human rights protection. The dialogue between the case–law of the European Court of Human Rights and the constitutional courts contributes to the evolution and development of the European human rights approach based on common foundations.