Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6005)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az emberölés nyomozása(2007-09-06T12:29:13Z) Pinczés, Magdolna; Bíró, Gyula; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom céljául azt tűztem ki, hogy a kapcsolódó szakirodalomról is áttekintést adva az emberölés elkövetőjének felderítése, kilétének megállapítása, és a bűncselekmény bizonyítása érdekében foganatosított rendőri cselekmények rendszerét, az egyes cselekmények célját és egymásra épülését bemutassa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkáltató felelőssége a munkahelyi balesetekért és ennek gyakorlata(2007-09-06T12:40:17Z) Juhász, Katalin; Nádas, György; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarHárom nagyobb témakört fejtek ki részletesebben: a munkavédelmi felelősség, a Munka Törvénykönyve IX. fejezete szerinti felelősség és a szabálysértési, valamint a büntetőjogi felelősségre vonás lehetséges eseteit. A munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói feladatokat vázlatosan ismertetem, különös hangsúlyt fektetve a kockázatértékelésre. A téma jellegéből következően a hangsúlyt a munkajogi felelősségre fektetem, és igyekszem részletesen bemutatni a hatályos elméletet és gyakorlatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élethez való jog a nemzetközi jog gyakorlatában(2007-09-06T13:04:57Z) Szána, Ágnes; Szemesi, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatomnak a témája az élethez való jog a nemzetközi gyakorlatban. Forrásként nemzetközi egyezményeket, könyveket és cikkeket használtam fel. Szerkezetileg két fő egységre bontottam le . Az első részben magával a konkrét joggal foglalkozom. Elemzem az alanyi és az intézményi oldalát .A második fő szerkezeti egységben az abortusz kérdését mutatom be a különböző országok joggyakorlatában. A magyar szabályozás is röviden ismertetve van. A történelmi előzményeket is ismertetem. Illetve érdekességként mellékeltem különböző statisztikai adatokat a terhességmegszakításokról, az élve születések arányáról. A dolgozatomban több külföldi esetet is feldolgoztam. Végül az összegzésben kifejtem a meglátásaimat, véleményemet a témával kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar alkotmánybíráskodás fogalma, kialakulása, szervezete és az alkotmánybíráskodás kialakult nemzeti modelljeinek jellemzői(2007-09-06T13:17:57Z) Novák, Péter József; Szabó, Miklós; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomat a Magyar Köztársaság alkotmánybíróságáról írtam, mégpedig több szempontot figyelembe véve. A dolgozat első fejezetében megpróbálok választ adni arra a kérdésre, hogy mi is az alkotmánybíráskodás, milyen kapcsolata van az alkotmánnyal és az alkotmánybírósággal. Ezen kívül nemzetközi kitekintést teszek az alkotmánybíráskodás fogalmát illetően. A dolgozat második részében azt a történeti vonalat követem, hogy milyen körülmények között jött létre Magyarországon az Alkotmánybíróság, milyen előzmények mutettak létrejöttére, hogyan alkották meg az Abtv-t és hogyan kezdte meg ez a szerv a működését a létrejöttét követően. A harmadik és egyben legnagyobb része a szakdolgozatomnak szorosan kötődik az alkotmánybíróság működéséhez. Itt arra adok kiterjesztő jellemzést, hogy mit tesz ez a szerv munkája során, milyen személyek alkothatják ennek testületét, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg ezen bírákat. Ezen kívül részletes leírásra kerül az, hogy milyen eljárások során hozza meg ez a szerv a döntései, és milyen formában határoz, végül jellemzésre kerülnek az Alkotmánybíróság hatáskörében lévő egyes hatásköri feladatok, és azokat hogyan látja el az Alkotmánybíróság. A negyedik nagyobb egységben konkrét jellemzésre kerülnek a kialakult alkotmánybírósági modellek, amelyek létrejöttek. Külön bemutatásra kerülnek a jellemzők az egyes államok alkotmánybíróságainak tevékenységei által, lebontva az egyes modellekre és államokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pénzmosás(2007-09-27T13:18:01Z) Papp, Szilvia; Elek, Balázs; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA pénzmosás mint fogalom meglehetősen új mind a nemzetközi mind a magyar szóhasználatban. Önmagában a tevékenység azonban meglehetősen régi, a pénz megjelenésével azonos korú. A manapság pénzmosásként definiált tevékenységet az emberi történelem évszázadai, évezredei alatt már sokan gyakorolták. A pénzmosás nem új dolog, ami viszont az elmúlt időszakban látványosan megváltozott, az a pénz¬mosás mértéke. A '70-es években nőtt meg ugrásszenűen a kábítószer-kereskedelem és az ebből származó óriási pénzösszegek megsokszorozták a pénzmosásba kerülő összegek nagyságát és megváltoztak a módszerek is. Noha a pénzmosás szempontjából a legnagyobb összegek a kábítószer-bűnözésből származnak, más bűncselekmények is lehetnek alapcselekmények: a zsarolás és emberrablás, emberkereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, radioaktív anyagokkal, emberi szervekkel és hormonokkal való ke¬reskedelem, pénzhamisítás, műkincslopás, csalás, orgazdaság és így tovább. A bűncselekményekből származó nagyobb összegek tisz¬tára mosására azért van szükség, mert csak így használható fel a legális gazdaságban, kereskedelemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pénzmosás szabályozása(2007-09-27T13:28:32Z) Sebők, Mihály; Elek, Balázs; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témájaként a pénzmosást választottam, mivel a szervezett bűnözés térnyerésével hazánkban is egyre súlyosabb problémaként jelenik meg a pénzmosás bűncselekménye. Magyarország korábbi társadalmi berendezkedéséből adódóan csak a 90-es években jelent meg a pénzmosás problémája. Dolgozatomban összefoglalom a pénzmosással foglalkozó nemzetközi dokumentumokat, melyek előírásait a magyar jogalkotónak is figyelembe kell vennie és beépítenie a hazai pénzmosás elleni jogszabályokba. Ezen gondolatmenetet követve először a bűncselekménnyel foglalkozó nemzetközi szerződéseket, majd a magyar szabályozást ismertetem. Kitérek a Btk. vonatkozó szakaszainak 2007-es várható módosítására, amely szintén a nemzetközi követelményeknek figyelembe vételével történik. Bár a pénzmosásra vonatkozó bírói gyakorlatról nem beszélhetünk, hiszen rendkívül kevés esetben született jogerős ítélet, a dolgozatban feldolgozom az első jogesetek egyikét. Hazánk Európai Unióba történő integrációját követően aktuális problémaként kell foglakozni a pénzmosásra vonatkozó közösségi joggal és szervezetekkel, más tagállamok bűnüldözési gyakorlatával. Részletesen ismertetem az angol, francia és holland tapasztalatokat. Majd a dolgozat végén kitérek az internet térnyerésével felmerülő új pénzmosási technikákra, melyekre a magyar jogalkotónak is fel kell készülnie.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az eutanázia büntetőjogi vetületei(2007-09-27T13:37:36Z) Augusztinyi, Szandra; Blaskó, Béla; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarNem állapítható meg az a pillanat, amikor az ember már értelmével ítélve feltalálta a „bűn” fogalmát, és ennek szabályozásaként megalkotta a bűncselekmény kategóriáját. A társadalom kezdeti időszakában ez inkább még a társadalmi együttélésből fakadó társadalom-erkölcsi parancsnak minősíthető, és kevésbé jogi szabályozásnak. Arra keressük a választ, hogy valóban elő probléma-e az eutanázia, és mi értendő e különös hangzású szó fogalma alatt napjainkban. A témáról alkotott kép teljessége érdekében szükséges, hogy áttekintsük e fogalom kialakulását, történeti fejlődését. Vitathatatlan tény, hogy a halállal kapcsolatos kérdések az emberi gondolkodás őskorától kezdve a morális, jogi és teológiai viták központi témáiként szerepeltek. A XX. század utolsó évtizedeiben új vetületben jelentkezett a „ne ölj” parancsa annak következtében, hogy az emberi életfolyamatra befolyást gyakorolni képes természettudományok és ennek függvényében az orvostudományok is áttörésszerű fejlődésnek indultak. Az ember haldoklása, halála minden kultúrában szokásokkal, jogi előírásokkal körülvett, kiemelt fontosságú esemény. Fontos annak felismerése, hogy a hálál nemcsak természeti, hanem társadalmi, vallási esemény is. A halálhoz, meghaláshoz való viszony sokat változott az egyes kultúrákban az idők folyamán. Korábban a haldoklás és a halál családi és baráti körben zajlott, azonban ez később megváltozott, és a halál szinte teljesen klinikai eseménnyé vált. Ma a legtöbben kórházi körülmények között halnak meg, többnyire hosszú lefolyású, hónapokig vagy évekig tartó szenvedéssel járó betegségben. Az orvosok mindent megtesznek a beteg életben tartása érdekében (sokszor akarata ellenére is): a túlterápia az életet mindenáron meghosszabítani akaró orvosi hozzáállás negatív következménye lett. Idegen környezetben végbemenő értelmetlen és vigasz nélküli, magányos esemény – az esetek többségében – a kórházi halál, amely a túlterápia által megfosztja a betegeket a saját halál lehetőségétől.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az emberi élethez, testi épséghez és emberi méltósághoz való jog a nemzetközi jogban különös tekintettel az emberkereskedelem emberi jogi vetületeire szakdolgozat(2007-10-03T10:02:34Z) Szilágyi, Nóra; Szemesi, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarEmberi élethez való jog… testi épség… méltósághoz való jog. Mindenki számára egyértelmű (alkotmányokban, nemzetközi dokumentumokban deklarált) alapjogok. De gondoljunk csak bele, hányféleképpen sérülhetnek, csorbulhatnak ezek. S mi van ha ez megtörténik? Kihez fordulhat a magánszemély? Hogyan érvényesítheti jogait? Kik azok, akik segítségére lehetnek ebben? Az ilyen területen dolgozó (jogvégzett) emberek felelőssége nagymértékű (mondhatnám fokozott, vagy akár korlátlan és teljes erkölcsi felelősség), hisz ők azok, akik a prevenció, vagy esetleg az érdeksérelem orvoslásában utólagosan segítséget nyújthatnak az áldozatoknak, akik sajnos gyakran saját jogaikkal sincsenek tisztában, nemhogy érdekérvényesítő képességeikkel. Ezért véleményem szerint az emberi jogok védelmével foglalkozók kötelezettsége azok minél teljesebb megvédése, orvoslása, a jog, azon belül is a nemzetközi jog, a diplomáciai vagy a konzuli védelem segítségével (s még számos olyan eszköz segítségével, amibe sajnos korlátaim révén egyelőre nem látok bele). Most pedig tekintsük át modern korunk egyik olyan problémáját, mely az emberi jogok érvényre jutásában nem éppen kedvező folyamat. Az emberkereskedelem emberi jogi vetületeit a nemzetközi egyezményeken, fórumokon, Európai Uniós szerepvállaláson keresztül, római jogi gyökereket szem előtt tartva, egészen a magyar szabályozásig szeretném bemutatni; minél teljesebb kitekintéssel annak hátterére, a jelenség minél szélesebb spektrumú körüljárásának követelményével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Helyi önkormányzatok gazdálkodása, különös tekintettel Újfehértó város Önkormányzatának gazdálkodására és gazdasági társaságokban való részvételére(2007-10-03T10:23:08Z) Hosszúné Vass, Angelika; Szabó, Anita; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témája a helyi önkormányzatok gazdálkodása. A dolgozat első részében bemutatom a helyi önkormányzati rendszer kialakulását, az önkormányzatok feladatrendszereit. Az önkormányzati autonómia elengedhetetlen feltétele az önkormányzatok gazdasági önállósága. Részletesen ismertetem az önkormányzatok tulajdonára, vagyonára vonatkozó rendelkezéseket, szabályokat. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban bemutatom a vagyontárgyak lehetséges csoportosítási módjait a különböző törvényi rendelkezések alapján, és természetesen a bevételi és kiadási oldalt. Mivel az önkormányzat nem minden – törvényben előírt - kötelező feladatát tudja ellátni önerőből, ezért azok megvalósításához társulásokban, gazdasági társaságokban kell részt vennie, hiszen csak így tudja biztosítani a közszükségletek kielégítését, a lakosság közjavakkal történő ellátását. Ennek alapján szólok az önkormányzati vállalkozásról. A dolgozatom második részében egy általam választott település -Újfehértó- önkormányzatának gazdálkodását mutatom be. Ismertetőt adok a 2000 és 2005. év közötti időszak gazdálkodásáról – kiemelve a 2005-ös évet - az önkormányzati részesedések alakulásáról, a befektetések megtérülésének valószínűségéről. Betekintést adok az elkövetkező évek (2006-2007) költségvetési koncepciójába. Rövid ismertetőt adok arról, hogy az Önkormányzat milyen Európai Uniós forrásokat pályázott meg sikeresen. Természetesen bemutatom azt, hogy ezekből az Uniós forrásokból milyen beruházás valósult meg Mindezek alapján képet formálhatunk arról, hogy mennyiben tud megfelelni Újfehértó a követelményeknek, a gyarapodó igényeknek. A konklúzióban a jövőre vonatkozó célkitűzésekkel, megvalósulásra váró feladatokkal foglalkoztam. Munkám elkészítésében a felhasznált jogszabályokon kívül, segítségemre voltak az egyes gazdasági társaságok pénzügyi beszámolói, mérlegei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szabálysértési jog elvi és gyakorlati kérdései(2007-10-03T11:55:57Z) Parti, Edina; Árva, Zsuzsanna; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA szabálysértési jog egy rendkívül heterogén joganyag, amely a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényen és a hozzákapcsolódó 218/1999 (XII. 28.) Kormány rendeleten kívül számos jogszabályt magába foglal. Dolgozatom témájának azért választottam, mert szeretnék e bonyolult joganyagba betekintést nyerni. Szabálysértésekkel az élet minden területén találkozhatunk, jelen vannak szinte valamennyi életviszonyunkban, ezért úgy gondolom, egy leendő jogász számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a szabálysértési joggal kapcsolatos fogalmakkal, a szabálysértési eljárás lefolytatásával, az eljárás során felmerült problémákkal. Az alábbiakban szeretném röviden összefoglalni a dolgozatom szerkezetét, és azt, hogy miért került sor éppen ezeknek a témáknak a kiemelésére. A dolgozat három részből áll, amelyek közül az első, a történeti áttekintés. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert szerintem a szabálysértésekkel kapcsolatos problémák e joganyag történeti fejlődéséből, a büntetőjogi és közigazgatási jogi kétarcúságából fakadnak. A magyar jogfejlődést megelőzően dióhéjban ismertetem a francia, angol, német és osztrák közigazgatási büntetőjogi fejlődést. Hazánk tekintetében a mezei rendőrségről szóló 1840. évi IX. törvénycikktől kezdve, az 1879. évi XL. törvénycikken (Kbtk), és a 63/1997 (XII. 12.) AB határozaton át, egészen a ma hatályban levő 1999. évi LXIX. törvényig kerül bemutatásra ez a jogterület. A dolgozat megírása során nemcsak a jogalkalmazás során felmerült problémák felvetése a célom, ahogy ez a címből következik, hanem a szabálysértési jog megismerése, az alapfogalmak tisztázása, ezért kerül a második részben a törvény alapvető rendelkezéseinek bővebb kifejtésére sor. Maga a szabálysértési eljárás a dolgozat központi témája, ugyanis az eljárás során derülnek ki a jogalkotás esetleges hézagai, problémái, amelyekre az eljárási szabályok ismertetése mellett próbálok rávilágítani. Az erről szóló harmadik részt megpróbálom úgy felépíteni, hogy érthető és világos legyen, hogyan zajlik le ez az eljárás. Ennek a célnak az elérése érdekében nem követem minden tekintetben, a törvényben meghatározott struktúrát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkáltató és munkavállaló kártérítési felelőssége(2007-10-03T12:15:04Z) Végh, Csilla; Nádházy, Zsolt; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA munkajog olyan jogterület, amelynek ismerete mindenki számára szükséges, a mindennapi életet megkönnyíti és jelentőséggel bír. A mindennapi életben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a más jogát megsértjük, s a másiknak kárt okozunk. Ekkor van lehetőség arra hogy a károsult a jogát megvédje, és akár kártérítési pert kezdeményezzen. Ha a munkaviszonnyal összefüggésben a munkáltató a munkavállalónak, vagy fordítva kárt okoz, akkor áll fel a munkáltatói illetve a munkavállalói kártérítési felelősség, amely a polgárjogi felelőségtől annyiban különbözik, hogy míg ha a mindennapi életben egymásnak kárt okozunk akkor azt egyenrangú félként tesszük, ugyanakkor a munkaviszony egy jellemzően alá-fölé rendeltségi viszony, és mint azt később látni fogjuk ezen alapvető különbség miatt nagyban eltér a két felelősségi forma egymástól. A munkavállaló a munkáltató érdekében és az ő utasításai szerint cselekszik, de mint minden jogiszonyban itt is személyek állnak egymással szemben, és egymásnak kárt okozhatnak. Kárt okozhat a munkáltató a munkavállalónak és fordítva, mindez fokozott jelentősséggel bír, ha a károsodás a munkaviszonnyal összefüggésben történik. A dolgozatomban elsősorban arra szertnék kitérni, hogy ezen, alá-fölé rendeltségi helyzetet, a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetét, illetve, magát azt, hogy a munkavállaló a munkáltató utasításai alapján jár el, illetve érdekében cselekszik a hatályos jogunk mennyire tudja a munkavállaló javára fordítani vagyis magát azt, hogy a munkavállaló mennyire tudja érvényesíteni kártérítési igényét a munkáltatóval szemben és ezt fordítva. Ennek érdekében rövid történeti bevezetéssel megvilágítom, hogy hogyan alakult ki a felelősség intézménye, majd a polgárjogi felelősségre térek ki, összehasonlítva a munkajogi felelősséggel, majd részletezem a munkavállalói és végül a munkáltatói kártérítési felelősséget, kitérve, hogy milyen felelősséggel tartozik a munkáltató, a munkáltatói felelősség különös nemeire, illetve a munkavállaló szándékos és gondatlan károkozására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nemzetközi szerződések a magyar jogban(2007-10-03T12:22:22Z) Nagy, Ildikó; Szemesi, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarValamennyi jogágban alapvetően fontos a jogforrások ismerete, így a nemzetközi jogban is. Nem született olyan nemzetközi egyezmény, amely a nemzetközi jog forrásait tartalmazná, csupán hallgatólagos konszenzus alakult ki az államok között. Mégis találunk utalást az Egyesült Nemzetek Alapokmánya mellékletének a 38. cikkében, amelyből egyértelműen elkülöníthetjük az elsődleges és a másodlagos jogforrásokat. Az előbbihez sorolhatóak a nemzetközi egyezmények és a szokásjog, az utóbbihoz az általános jogelvek, a bírói döntések és a nemzetközi jogtudósok megállapításai. Ahogy a fentebb említett cikk fogalmaz, a Nemzetközi Bíróság az eljárása során ezeket a jogforrásokat alkalmazza, de léteznek Statútumon kívüli jogforrások is, tehát az előbb említett megkülönböztetés nem taxatív jellegű. Mivel dolgozatom alapvetően az elsődleges jogforrások sorába tartozó nemzetközi egyezményekkel foglalkozik, fontosnak tartom elkülöníteni a szintén ebbe a csoportba sorolt szokásjogtól. Amíg a nemzetközi szokásjog az államok gyakorlatából fejlődött ki, addig a nemzetközi szerződések az egyezményben részes nemzetközi jogalanyokat kötő megállapodások formájában jönnek létre. A szokásjog kialakulásánál egyetlen állam befolyása sem lehet döntő jelentőségű, lényeges, hogy több állam meghatározott módon járjon el abban a tudatban, hogy eljárásuk a joggal összhangban van. A másik oldalon lévő egyezmények tekintetében viszont, az érintett államok olyan új jogot alkotnak, amely kötelezi őket, tekintet nélkül az államok korábbi vagy aktuális gyakorlatára. Összességében pedig megállapítható, hogy a végrehajtó hatalom befolyása jóval nagyobb a szerződésekkel kapcsolatban, mint a szokásjog vonatkozásában. Ennek kézenfekvő indoka a szokásjog hallgatólagos kialakulásában van, bár létrejötte felfogható döntések eredményeként is: míg az írott nemzetközi jogi normák a központi szervek közös, együttes, addig az íratlan normák, e szervek külön, de egymásra tekintettel hozott döntéseinek eredményei. A szokásjog vizsgálata során érdemes megemlíteni a Nemzetközi Bíróság megállapítását, amelyet egy 1950-es ítéletében találhatunk meg. A menedékjoggal kapcsolatos Haya de la Torre ügyben Kolumbia és Peru között merült fel vita és Kolumbia érveinek alátámasztásául többek között „az általános amerikai nemzetközi jogot” említette, mint a latin-amerikai államokra vonatkozó regionális szokásjogot. Ezzel kapcsolatban a Bíróság a következőt hangsúlyozta ki: „Annak a félnek, aki az ilyen jellegű szokásra hivatkozik, bizonyítania kell, hogy ez a szokás oly módon jött létre, hogy az a másik félre nézve kötelezővé vált.” A nemzetközi egyezmények megalkotása tekinthető egyfajta tudatos, a hagyományos belső jogi megoldáshoz leginkább közelítő jogalkotásnak. Szerepét mutatja az is, hogy a nemzetközi joganyag jelentős részét teszi ki, az új szabályok bevezetésének legegyszerűbb módja és a jogfejlesztésben is jelentős a szerepe. Dolgozatomban a nemzetközi szerződések jelentőségének alátámasztásaként vizsgálom a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát, az erre vonatkozó hazai és külföldi elméletet és gyakorlatot, majd az Alkotmány ide kapcsolódó 7.§ (1) bekezdését elemzem. Több alkotmánybírósági határozat és törvényjavaslat említése és vizsgálata után pedig rátérek a hatályos szabályozásra, a 2005. évi L. törvényre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomozás(2007-10-03T12:55:11Z) Sándor, Beatrix; Bíró, Gyula; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom témája: A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása, melyet aktualitása miatt választottam. A kábítószer napjainkban igen jelentős problémaként van jelen, amely megoldásra vár. Az előszóban röviden összefoglaltam, hogy milyen társadalmi rétegeket érint a kábítószer, de összességében mindenkire hatással van. Ennek következtében törekednünk kell a visszaszorítására. Bevezetőmben az alapfogalmakat és a kábítószerfajtákat tisztáztam, melyek feltétlenül szükségesek a téma elemzéséhez. Az ópiátok és a stimuláns kábítószerek a legveszélyesebb, míg a hallucinogének kevésbé károsak, de sokkal nagyobb számban használják őket. A következő fejezetem a büntetőjogi résszel foglalkozik, vagyis a visszaélés kábítószerrel (Btk. 282.-283.§) elnevezésű bűncselekmény törvényi tényállását fejtem ki. A Btk. ezen szakaszai részletesen kifejtik a beszerző-szállító , forgalmazási és bűnsegédi-bűnpártolói jellegű magatartásokat, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személy illetve a kábítószerfüggő személy által elkövetett magatartásokat és azok következményeit, továbbá azokat az eseteket melyek során az elkövető nem büntethető. A kábítószer-kereskedelem szoros kapcsolatban van más bűncselekményekkel is, mint a kábítószer-maffia, pénzmosás, terrorizmus. A kábítószer szállítása során különböző övezetek és útvonalak alakultak ki. A központi témám a nyomozás, melynek során meghatározom annak fogalmát, típusait, ezen belül a titkos információgyűjtést, a fedett nyomozó intézményét. Ezután a nyomozás folyamatának levezetése és a kriminalisztika nyomozás során való alkalmazása következik. A bizonyítás című fejezet a gyakorlati módszereket tartalmazza. Dolgozatomat magyarországi és azon belül Hajdú-Bihar megyei elemzéssel folytatom, mely rendőrségi adatokra épül. Ezt egy rövid külföldi kitekintés követi. Az utolsó fejezet általános összegzést tartalmaz. A szakdolgozatom végén négy melléklet található.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntető perrendtartásról szóló 1896. évi xxxiii. tc. (bp.) előzményei és alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai(2007-10-03T13:06:21Z) Kállai, József; Szabó, Krisztián; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarTöbb mint száz év eltelt az 1896. évi XXXIII. tc. hatálybalépése óta, és habár a közbeékelődő szocialista rendszer jogalkotási termékei miatt nem beszélhetünk igazi folytonosságról büntetőeljárásunkban, a mai Büntetőeljárási törvényt vizsgálva ezt mégis nehezen hihető. Ennek oka, hogy a Bp. a maga korában egyedülállóan – még az akkori nyugat-európai szabályozást is megszégyenítően – modern intézményekkel élt, amelyek ilyenformán javarészt alkotói a mai törvénykönyvünknek is. De megtalálhatóak benne mára már kevésbé ismert, elfeledett vagy éppen csak nálunk ma már nem alkalmazott jogintézmények is. Az előzőekre példa a vádtanács, a vizsgálati fogság, a semmisségi panasz, illetve a jogorvoslat a jogegység érdekében, utóbbiakra az esküdtbíráskodás, a vizsgálóbíró és (szerencsére) a halálbüntetés. Szakdolgozatomban éppen ezért a Bp. történetén, szerkezetén és alapelvein túl a mai büntetőeljárásunk által ismeretlen intézményekről is részletesebben írok, s ahol a törvényszövegtől jelentősen eltért, ott megpróbálok kitérni ezek gyakorlati megvalósulására is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mediáció lehetőségei a büntetőeljárásban(2007-10-03T13:14:02Z) Német, Nóra Nedda; Pápai-Tarr, Ágnes; Kardos, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz elmúlt évszázadok jogfejlődésének eredményeként a büntetőeljárás középpontjába a terhelt és az általa elkövetett bűncselekményért való büntetés került. A sértett viszont szinte egyáltalán nem játszik szerepet, így az őt ért kár helyreállítása sem, a lelki sérelmek orvoslása pedig még annyira sem hangsúlyos. Pedig néhány évszázaddal ezelőtt az egyes büntetőügyekben a sértett is központi szerepet játszott, esetenként ő képviselte a vádat is. Ezek közül ma már csak az utóbbi igaz: a büntetőeljárásban szűk lehetőség van arra, hogy a sértett vádlóként lépjen fel. Viszont központi szerepnek korántsem nevezhető az, hogy a sértettet egyszerű tanúként hallgatják ki. A felvilágosodás idején alakultak ki a büntetőeljárások terheltjeinek jogai, a törvény előtti egyenlőség alapelve, valamint az, hogy erőteljes állami beavatkozás és igényérvényesítés jellemzi a büntetőeljárást. Így ennek a korszaknak - fontos és szükséges újításai mellett - hátrányos hatása, hogy a sértett háttérbe szorult, és nagyrészt elveszítette érdekeinek érvényesítési lehetőségeit. A XX. század második felében új tudományos irányzatok alakultak ki a kriminológiában, így például a viktimológia, mely a sértettet, a bűncselekmény áldozatát helyezi a középpontba. Így a sértett mostani helye, szerepe a büntetőeljárásban kérdéses lett, felmerült az elkövető és sértett közötti emberi kapcsolat rendezése is, és igény keletkezett az ezekkel kapcsolatos reformokra. A sértetten kívül az eredeti állapot helyreállításának kérdése is felmerült, a kár jóvátételével kapcsolatos irányzatok , megoldások, javaslatok is napvilágot láttak. Nemzetközi szinten is születtek a fenti témákkal foglalkozó egyezmények, ajánlások, okmányok. Ilyenek például az ENSZ 1983-as „Az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről”, és az 1985-ös „A bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapvető elveiről” szóló egyezmények; az Európa Tanács 1985-ben kiadott „Az áldozatok büntetőjogi és eljárásjogi helyzetéről” , valamint az 1999-es „A büntetőügyekben történő mediációról” szóló ajánlásai . Az Európai Unió Tanácsa pedig kerethatározatot bocsátott ki 2001-ben „A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról” címmel, melynek végrehajtását a tagállamoknak 2006-ban lehetővé kellett tenniük belső jogszabályok létrehozásával. 2006 végén Magyarországon is megszületett a szabályozás alapjául szolgáló külön törvény. Problémákat okoz a bíróságok, nyomozó hatóságok túlterheltsége, az ügyek nagy száma, elhúzódása; továbbá a szabadságvesztés büntetések végrehajtására szolgáló börtönhelyek szűkössége, és mindezek magas költségei. A fenti problémáknak egyik jó megoldása lehet a közvetítői eljárás bevezetése a büntetőeljárásba, amely eljárásnak fogalmát, történetét, jellemzőit, formáit, szabályozását, és a vele kapcsolatban megfogalmazódott kételyeket fogom részletezni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete európában nemzetközi jogi szempontból(2007-10-03T13:24:43Z) Lakatos, Olivér; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban, az Európában élő kisebbségeken belül, a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő legfontosabb nemzetközi jogi rendelkezéseket tárgyalom. Munkám első részében a kisebbségekről írok általános megközelítésben, majd a kisebbségvédelem kérdéseit tárgyalom az ENSZ keretein belül, majd az egyes kisebbségvédelmi mechanizmusokat tekintem át. Az un. klasszikus kisebbségvédelem időszakának kifejtését követően, a fontosabb európai nemzetközi jogi kérdésekről írok. Az Európában élő nemzeti kisebbségek közül, a dél-tiroli kisebbségek helyzetét tekintem át, az etnikai kisebbségek közül, az Európában élő roma etnikum helyzetét, részletesebben, a Romániában élő roma etnikum helyzetétTétel Korlátozottan hozzáférhető Elmélet és gyakorlat a helyi adókkal kapcsolatban(2007-11-19T09:48:11Z) Nagy, Tamás; Horváth M., Tamás; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a helyi adók elméleti megítélésének és a gyakorlati tapasztalatoknak a párhuzamba állításával igyekszik átfogó képet festeni a helyi adózás és az önkormányzatiság fogalma közötti kapcsolatról. A történeti fejlődésen és a modern demokratikus államok gyakorlatán keresztül először is a helyi adózás fogalmai kerülnek megfogalmazásra. Ezek közül kiemelendőek az önkormányzatok bevételi struktúrái, a helyi adózás alapelvei, modelljei és a helyi adók típusai. A különböző elméletek párhuzamba állításával a helyi adózásra vonatkozó általános szabályok és folyamatok kerülnek megfogalmazásra. A hivatkozott adatok megvizsgálásával megfigyelhető az is, hogy ezen elméletek a gyakorlatot abban az esetben is jelentősen befolyásolják, ha a képviselő testületek figyelmen kívül hagyják őket. Ezt követően az elméleti kérdések megvilágításában kerül ismertetésre a magyar jogfejlődés és a jelenlegi hazai szabályozás is. A történeti rész kezdőpontja a rendszerváltás. Ettől kedve kerül bemutatásra a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény megalkotása, majd ezt követően az adott keretek kitöltésére vonatkozó gyakorlat alakulása. Ebben az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységének bemutatásán túl ismertetésre kerül a megyei közigazgatási hivatalok, a bíróságok és az Alkotmánybíróság gyakorlata is. A helyi adók általános szabályai (helyi adók alanyai, bevezetése, az adó alóli törvényi mentességek) után a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény struktúráját követve elemzem az egyes helyi adónemeket. Bemutatásra kerül az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, a vállalkozók kommunális adója és a hely iparűzési adó, különös tekintettel a bennük rejlő lehetőségek elemzésére. A helyi adókkal kapcsolatos tényállítások alátámasztására és az elméletek igazolására egy közepes lakosságszámú település, Nádudvar Város Önkormányzatának helyi adórendeleteinek és zárszámadásainak számadatait használom fel. A folyamatok értelmezésének elősegítése végett az adatokat grafikonok szemléltetik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közbeszerzési eljárás lebonyolítása az önkormányzatok szemszögéből(2007-11-19T10:05:14Z) Szabolcsi, Petra; Fézer, Tamás; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA közbeszerzési jog egy rendkívül izgalmas területet próbál többé-kevésbé sikerrel szabályozni, mégpedig azt a részét, ahol a közjogi szereplők – állam, önkormányzatok stb.- magánjogi szerződéseket kívánnak kötni egyes szükségleteik kielégítésére. Tehát itt állami megrendelésekről van szó, amelyeket a piac bármely szereplője szívesen lát, hiszen az állam alapvetően biztos fizetőnek tekinthető. Sajnos fontos tényező az is, hogy a beszerzéseket intéző személyek nem a saját pénzükről döntenek, és nem azzal gazdálkodnak ezért általában a piacon elérhetőnél kedvezőbb feltételek mellett köthetőek a szerződések, sokszor puhák a korlátok. Másrészt az adófizetők pénzéről van szó, így annak elköltésében különösen szerepet kell játsszon a nyilvánosság, az ésszerűség, a költséghatékonyság és az ellenőrizhetőség. Logikus tehát, hogy amióta létezik állam, azóta létezik valamiféle közbeszerzés, ha nem is ezt a fogalmat használták, és nem is azt a fogalmat értették alatta, mint ma. Minden kornak és társadalmi berendezkedésnek megvoltak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása mellett szerzett be a mindenkori központi hatalom. Természetesen már az ókori görögök éltek a közbeszerzés adta lehetőségekkel, amely a történelem folyamán végig nyomon követhető, azonban egészen a múlt századig a szóbeli forma volt érvényben. Az első írásbeli szabályozásokat olyan elvek hozták létre, amelyek ma újra nagyon életszerűek. Tulajdonképpen a hazai ipar és a nemzeti piac védelme volt az, ami az írásbeli versenytárgyalások rendszerét életre hívta. Talán nem véletlen, hogy a XIX. század végén a kor nagy beruházásaihoz kapcsolódik az első szabályozás, mégpedig a vasútépítésekhez. Ehhez azonban kellett egy olyan miniszter, mint Baross Gábor, aki a forradalmi újítást véghez merte vinni a Monarchia keretein belül. Ezzel a lépéssel a nemzeti iparvállalatok helyzetbe kerültek még az osztrák vállalatokkal szemben is. Ez még azonban nem szolgálta tudatosan a fenti cél elérését, de megindított egy folyamatot, amely pár év alatt jelentős hazai fejlődést eredményezett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az utazási szerződés(2007-11-19T10:28:22Z) Farkas, Lilla; Csécsy, Andrea; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA nyár az utazás időszaka. Utazunk, hogy megismerjünk más kultúrákat, szokásokat, vidékeket és embereket. Ezen kívül az utazást szabályozó jogszabályok alapján ebbe a körbe tartoznak a hivatalos, üzleti és tanulmányutak is. Némi rosszindulattal mondhatjuk, hogy ősszel pedig eljön a reklamálás ideje. Egy utazás a megannyi élményen, kalandon kívül sajnos sokszor csalódást, elégedetlenséget is hoz. Ez a szervezés hiányosságaira, a szervezők felkészületlenségére és hozzá nem értésére vezethető vissza. A legfontosabb mindig az, hogy az utas elégedett legyen, és biztonságban érezze magát. Ennek egyik alappillére - bármennyire meglepő is - az utazási vállalkozó jogi biztonsága! Egy utazási szerződés keretében nyújtott szolgáltatás különleges jelleggel bír: jelentős pénzösszegek kerülnek kifizetésre előre egy bizalmi jogviszony alapján, de a szolgáltatásnyújtásra csak egy későbbi időpontban, gyakran nem is abban az államban kerül sor, ahol a "fogyasztó" állandó lakóhelye van. A szabályozásnak ki kell(ene) elégítenie bizonyos minimum követelményeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy az előrefizetésből eredő bizonytalanságot egyensúlyozzák. A nemzetközi utazási és idegenforgalmi jogásztársadalomban jelenleg még folyik a vita arról, hogy kell-e különbséget tenni az "utazási jog" és a "turizmusjog" között. A jog szempontjából különbözik-e egymástól az utazó és a turista? Ez elsősorban szociológiai kérdés, hiszen mind a turista, mind az utazó valahonnan valahová tart, járműveket, szállásokat, szolgáltatásokat vesz igénybe. Mindezek használatának jogi feltételei és a rendelkezésre bocsátás elégtelenségének jogkövetkezményei általában azonosak. A turista és az utazó közti különbség az utazás céljában, az ahhoz való érzelmi viszonyulásban van. Így - véleményem szerint - az, hogy adott esetben a fogyasztót utasnak vagy turistának nevezzük, nem bír jogi relevanciával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közjogi és alkotmányviták a dualizmus korában(2007-11-19T10:57:02Z) Nagy, Márton Gábor; Wiener, György; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban elsősorban azt a kérdést vizsgálom, hogy a kiegyezés következtében, mely részlegesen visszaállítja az 1848. évi törvényhozás vívmányait és teret nyit a parlamentáris fejlődésnek, hogyan változik meg az alkotmányosság fogalma a magyar közjogi gondolkodás keretei között. Két jogászprofesszor, Nagy Ernő és Concha Győző vitája két eltérő szemléletmódot állít egymással szembe. A Nyugat-Európában meghonosodott jogpozitivizmus és a sajátos magyar elemekkel átszőtt ezeréves történeti alkotmány eszméje ütköznek a vita során. A dolgozat első fejezete az angolszász, a frankofon-latin, valamint a német területek jog- és alkotmánytörténeti sajátosságait foglalja össze. E fejezet célja, hogy felvázolja azokat az eszméket, melyek a magyar közjogi gondolkodást is áthatják, s melyekre a két jogászprofesszor is hivatkozik a vita során. A második fejezet a 19. századi magyar jogelmélet, állambölcselet jellegzetes vonásait tartalmazza. A szentkorona-tan tartalmának Hajnik Imre általi kibontása, mely Concha Győző elméletében is központi szerepet fog betölteni. A harmadik fejezet Nagy Ernő munkásságát foglalja össze, különös tekintettel az 1887-ben megjelent Magyarország közjoga című munkájára. Az általa képviselt újszerű alkotmánytani szemlélet bemutatása. A negyedik fejezet a mű megjelenésének pozitív visszhangjait mutatja be Schvarcz Gyula recenziójának ismertetése útján. Az ötödik fejezet pedig Concha Győző bírálatát tartalmazza, mely a szentkorona-tan szellemében intéz támadást Nagy Ernő elmélete ellen. Bemutatásra kerül, hogy a vita miért eredményezte szükségszerűen Nagy Ernő nézeteinek fokozatos visszaszorulását és tankönyvének átdolgozását az új kiadások során. A szentkorona-tan „hivatalossá válása”, mely 1945-ig megkérdőjelezhetetlen eleme a magyar közjogi gondolkodásnak.