Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6005)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 12 vagy 14? A büntethetőségi korhatár problematikája(2011-12-12T13:45:01Z) Szentmiklóssy-Szabó, Boglárka; Balla, Lajos; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban szándékomban áll bemutatni egy történeti áttekintést követően, az ügyészség és a bíróságok előtt folyamatban volt büntetőügyeken keresztül a büntethetőségi korhatár problematikáját. Emellett dolgozatom utolsó részében kísérletet teszek – bár a teljesség igénye nélkül – egy csokorba szedni azokat a jelenleg relevanciával bíró tanulmányokat és nézetek, melyek odáig vezettek, hogy egyre több helyen – így szakmai és politikai körökben – is felmerülhetett a Büntetőtörvénykönyv ilyen irányú módosítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 14. életévét be nem töltött tanú a büntetőeljárásbanKulcsár, Mónika; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban megpróbáltam rámutatni, hogy amennyiben nem kerülhető el a 14. életévét be nem töltött személy tanúkénti kihallgatása, mennyire fontos, hogy jogait garantáló, gyermekközpontú igazságszolgáltatással és benne olyan kihallgatást végzővel találkozzon, aki a gyermek életkori sajátosságaiból fakadó speciális ismeretekkel rendelkezik. Csak ezáltal biztosítható ugyanis, hogy a gyermek joga ne sérüljön a büntetőeljárásban, másrészt csakis a helyesen megválasztott kihallgatástaktika vezethet ahhoz, hogy a gyermektől pontos és megbízható tanúvallomás kerüljön beszerzésre. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás Magyarországon egy kiteljesedőben lévő rendszer, ami az elmúlt évek alatt a gyermekek védelmében több pozitív változást eredményezett a büntetőeljárásban. A jövőre nézve kívánatosnak tartanék egy olyan irányú jogszabály változást, ami kizárólag a bíróság (nyomozási bíró, kiküldött bíró) számára teszi lehetővé a 14. életévét be nem töltött tanú kihallgatását, valamint szélesebb körben engedi pszichológus (gyermekpszichológus) jelenlétét az eljárásban. Szervezett keretek között biztosítani kell továbbá, hogy a gyermekek kihallgatását végző bírák még kinevezésük, illetve kijelölésük előtt megszerezzék a gyermekek szakszerű kihallgatásához elengedhetetlen pszichológiai alapismereteket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 14. életévét be nem töltött tanúk védelme a büntető eljárásbanEszenyi-Degrell, Csilla Anna; Szabó, Krisztián; DE--Állam- és Jogtudományi KarA nemi bűncselekmények gyermek ellen történő elkövetése a gyermekben életét végigkísérő nyomot hagy. A rájuk kényszerített korai, ismeretlen szexualitás nagyfokú agressziót eredményez, amit a félelmük, szorongásuk legátol. A történtek nagyban rányomják a bélyeget jövőbeli szexuális és érzelmi életükre, partnerkapcsolataikra, akár lehetetlenné is tehetik a normális párkapcsolat megteremtését. Egy egész életen át elkíséri a bűncselekmény elszenvedőjét, éppen ezért fontos a kiemelt büntetőjogi védelem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1896. évi XXXIII. törvénycikk (I. Bp) kodifikációjának előzményei és alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai(2010-09-03T08:30:31Z) Tolnay, Csaba; Kardos, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA Jogtudományi Közlöny „Adalékok az új bűnvádi perrendtartás magyarázatához.” főcímmel megjelent cikksorozatának írásai alapján, a kortárs szerzők magyarázatainak, az egyes vonatkozó §-ok eltérő értelmezéseinek, a szerzők vitáinak bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom és szabadságharc értékelése a Kádár-korszakbanMarsi, Krisztina; Tóth-Matolcsi, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz 1956-os forradalom értékelése a Kádár-korszakban. Rögtön ítélő bíráskodás. Megtorlás jogszabályi háttere. A forradalmat magyar történelemben minden eddigit felülmúló megtorlás követte. Átírták az eseményeket, meghamisították a tényeket, mindezt a Kádár-rendszer legitimitása érdekében. A forradalmat ellenforradalomnak, az abban résztvevőket a nép ellenségeinek, bűnösöknek és gyilkosoknak kiáltották ki. A Kádár-korszakban a családok többsége tabuként kezelte az eseményeket még mások azonosultak az ellenforradalmi eszmékkel. 1989-ig tabu volt 1956 és az azt követő megtorlás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás időszaka(2014-04-17T09:41:48Z) Agárdi, Henrietta; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás időszaka a XX. századi magyar történelem legmeghatározóbb eseményei közé tartozik. 1848 után Magyarország ismételten a világsajtó célkeresztjébe került, sőt elmondható, hogy sokáig az ENSZ is behatóan vizsgálta a magyar kérdést. Talán ebből is adódik, hogy megannyi könyv, tanulmány és cikk látott napvilágot a témában, ugyanakkor ezek többségéről megállapítható, hogy főként a budapesti történésekkel foglalkoznak, s csak igen kis számban találkozunk olyan alkotásokkal, amelyek a vidéki eseményeket dolgozzák fel.Bár dolgozatom fő vonala a debreceni események mentén mozog, mégis elengedhetetlennek tartottam, hogy az előzmények bemutatása során foglalkozzam az 1953 és 1956 között kialakult politikai viszonyokkal, valamint Nagy Imre és Rákosi Mátyás majd másfél évig tartó hatalmi harcával. Emellett megvizsgáltam a helyi forradalom előtörténetét is, amelyen belül az értelmiségi megmozdulások fontosságára helyeztem a hangsúlyt. A következő fejezet keretében hozzá láttam a forradalom napjainak feltérképezéséhez. A helyi eseményekkel foglalkozó könyvek és az összegyűjtött fontosabb dokumentumok (határozatok, jegyzőkönyvek, a korabeli sajtó írásai) alapján megpróbáltam felállítani a történések kronológiáját, valamint behatóan foglalkoztam többek között a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány, a munkástanácsok és a diákság forradalomban vállalt szerepével. A továbbiakban arra kerestem a választ, hogy mik is voltak azok a sajátosságok, amelyek a vidéki forradalom jellegzetességéül szolgáltak. Ezek után elkezdtem feltárni a szabadságharcot követő megtorlás időszakában alkalmazott módszereket, valamint azt a folyamatot, amelynek képében a retorzió megvalósult. Így vizsgamunkám következő nagyobb szakaszában ennek mintájára igyekeztem bemutatni, hogyan is működött a megtorlás debreceni gépezete.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1979. évi 11. tvr. és az új Büntetés-végrehajtási törvény összehasonlításaAsztalos, Anett; Szabóné Szentmiklóssy, Eleonóra; DE--Állam- és Jogtudományi KarA választott témám az 1979. évi 11. számú tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról, és az új 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedése és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló jogszabályok összehasonlítása. Dolgozatom végén szükségesnek érzem tételesen kiemelni az új törvény legfontosabb újításait - a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelet létrehozása, - a panaszjog törvényi szintre emelése, (jogorvoslati eljárás) - az elítéltek reintegrációja, a reintegrációs őrizet, - önellátó és részben önfenntartó bv intézet létrehozása, Az alkotmányt, a polgári és büntető anyagi jogot is érintő kodifikáció, illetve az ezek nyomán alkotott új jogszabályok szükségessé tették a büntetés-végrehajtási szabályozás megújítását is. Az új jogszabály egységesebb, kompaktabb és összefoglalóbb elődjénél, illetve a törvényerejű rendeleti formát leváltó immár törvényi szintű szabályozás a jogalkotói eleganciára való törekvésként értékelhető. Az új szabályok a speciális prevenció elvének erősítésére irányulnak, illetve az elítéltek társadalomba való visszailleszkedését próbálják elősegíteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1989-es rendszerváltás és az új demokratikus politikai rendszer kialakulása(2013-03-19T09:37:32Z) Ragó, Tamás; Tóth-Matolcsi, László; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom a Magyarországon 1989-ben végbement, de 1990-re is átnyúló rendszerváltást, egyúttal közjogi berendezkedésünk legfontosabb változásait öleli fel. Elengedhetetlennek tartottam, hogy a rendszerváltozást meghatározó okokra és előzményekre is kiterjesszem szakdolgozatomat. Ennek érdekében négy fejezetet szenteltem Gorbacsovnak, a '89 előtti magyar külpolitikának, a magyar „gulyáskommunizmus” válságának és végül az ellenzéki mozgolódásoknak, megtoldva a lakitelki találkozó és a Kádár leváltása közötti időszakkal, utóbbi jelenti ugyanis a rendszerváltás első szakaszát. A többi tíz fejezetben viszont már érdemben tárgyalom a történéseket 1990 decemberéig, majd a közjogot érintő kérdéseket tovább folytatom egészen napjainkig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1990-es években létrehozott ad hoc törvényszékek a nemzetközi jogbanSzabó, László Máté; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; DE--Állam- és Jogtudományi KarA II. világháborút követően, a Nemzetközi Katonai Törvényszék felállításával és a háborús főbűnösök felelősségre vonásával úgy tűnt, hogy a jövőben nem lesz szükség átmeneti jellegű, ad hoc törvényszékek felállítására, ez azonban sajnos nem így történt. Az 1990-es években a volt Jugoszlávián belül kirobbant délszláv háború során, illetve az 1994-ben Ruandában elkövetett népirtásban együttesen több, mint egymillió ember vesztette életét. Tekintettel az e két esetben elkövetett súlyos bűncselekményekre, az ENSZ-nek közbe kellett lépnie, hogy „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére; a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására; valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek”. E célból hozta létre az ENSZ Biztonsági Tanácsa a jugoszláv és a ruandai ad hoc büntető törvényszéket, amelyeket e dolgozatomban kívánok bemutatni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2000/60/EK irányelv - a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén - és a közösségi részvétel(2010-02-26T09:37:17Z) Rácskai, Szilvia; Tóth, Katalin; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA Víz Keretirányelv és előírásai a társadalom bevonásáraTétel Korlátozottan hozzáférhető A 2001.09.11-i terrortámadás és annak hatásai a nemzetközi terrorizmus elleni harcra(2014-04-11T10:25:14Z) Répási, László; Papp, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarA terrorizmus életünk részévé vált, a mindennapok fontos témaköre, ezért is választottam a dolgozatom témájaként. A terrorizmus elleni harc csak akkor lehet hatásos, akkor érheti el célját, ha ismerjük történelmi „fejlődését”, fajtáit, céljait és megpróbáljuk megérteni okait. A diplomamunkámban bemutatok néhány nagyobb terrorista szervezetet. Nem lehet azonban egy terrorizmussal foglalkozó dolgozatot megírni anélkül, hogy nem szánnánk egy fejezetet a korunk egy legborzalmasabb eseményének, az Amerikai Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én bekövetkezett terrortámadásnak és annak következményeire. A dolgozatom végén – egy diákok között végzett kutatás kiértékelésével – bizonyítani fogom, hogy a terrorista cselekmények által (egy olyan országban ahol nem vagy csak nagyon kis mértékben beszélhetünk terrorveszélyről) a társadalom legifjabb polgáraiban is jelen van a félelem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2003/88/EK irányelv kialakulásának, fejlődésének és gyakorlati értelmezésének alapkérdéseiBaka, Judit; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarA munkajog eredeti célja: kiegyensúlyozza a foglalkoztatottságon belüli alapvető gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket. A legtöbb országában a foglalkoztatottság növelése a legfontosabb foglalkoztatáspolitikai cél, amely kihatással van a munkajogi jogalkotásra is. Ugyanakkor régiós tendenciává vált az a jogalkotói megoldás, mely szerint a nemzeti munkajog „rugalmassá tételével”, másként a munkavállalói jogok deregulációjával igyekeznek új munkahelyeket teremteni.Összeségében az elmúlt évtizedekben bizonyítást nyert az a feltételezés, hogy a munkajog, a szociális biztonság megteremtése, valamint a gazdasági fejlődés egymással szoros kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak, egész egyszerűen nem előremutató az a nézet, amely csak az egyikre vagy másikra építi fel a jövőjét. Élhetünk a háromlábú kisszék példájával, ahol ha bármely láb meggyengül a másik kettő ideig-óráig tudja tartani a frontot, de hosszú távon azok is meggyengülnek, végül pedig összeomlik a székünk. A munkaviszony a társadalmi stabilitás alappilére, melyben minden szereplőnek megvan a maga meghatározott szerepeTétel Korlátozottan hozzáférhető A 2008-as pénzügyi- gazdasági válság hatása a nemzetközi és hazai munkaerőpiacra, foglalkoztatásra(2010-08-27T08:38:08Z) Lázár, Zsuzsanna Júlia; Nádházy, Zsolt; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarVálasztott témám aktualitását úgy vélem felesleges hangsúlyoznom; a két éve tartó, az amerikai másodlagos jelzáloghitelezésből kiindult pénzügyi válság mostanra az egész fejlett világra kiterjedt és a világgazdaság egészére hatást gyakorolt. Gyakorlatilag egy láncreakcióként fogható fel a folyamat, aminek a világ leghatalmasabb döntéshozói és legnagyobb országai máig is az eseményeket inkább elszenvedő, semmint alakító tényezői. A fő alakító tényezők magában a rendszerben rejlenek és a válság fejlődési pályája is a pénzügyi rendszerbe volt kódolva, a döntéshozók legfeljebb tompítani tudták a hatásokat. Dolgozatomban a tágabbtól a szűkebb felé haladva először néhány mondatban az Egyesült Államokból kiindult válság okait, előzményeit taglalom. Ezt követően az Európai Unió, illetve tagállamai foglalkoztatási helyzetét mutatom be, mivel évtizedek óta az EU szinte valamennyi tagállama -köztük hazánk is- komoly kihívások előtt áll a foglalkoztatás és szociális ügyek terén. Legyen szó közösségi, tagállami vagy éppen lokális társadalmi-szociális feszültségekről, a humán erőforrás foglalkoztatásának, megélhetésének kérdése, versenyképességi feltételeinek a növelése, valamint a munkaerőpiac egyensúlyi zavarainak az enyhítése, minden bizonnyal hosszabb távon sem fog kikerülni a közvélemény és a témával bármilyen megközelítésben foglalkozó szakemberek érdeklődési köréből. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Uniónak olyan több évre előre tekintő stratégiái (pl. Lisszaboni Stratégia), amelyekben kiemelkedően fontos szerepet szántak a foglalkoztatás témakörének. Nemcsak közösségi szinten, hanem nemzeti viszonylatban is születtek olyan jövőre vonatkozó célkitűzéseket és az azokhoz kapcsolódó indikátorokat tartalmazó dokumentumok, amelyekben a munkaerő foglalkoztatási problémáit, lehetőségeit elemezték. Dolgozatom hátralévő részében pedig a recessziónak Magyarországra, a magyar foglalkoztatásra, munkanélküliségre gyakorolt hatásáról, a válságkezelő kormány cselekvési tervéről, ennek megvalósulásáról lesz szó. Különösen fontosnak tartom a munkanélküliség, foglalkoztatás górcső alá vételét, hiszen ez emberek tízezreit érinti közvetlenül, hatást gyakorolva mindennapjaikra, életükre, különösen olyan körülmények között, amelyeket a közelmúltban a nemzetközi pénzügyi válság előidézett a világban, hazánkban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2013. évi CXXII. törvény változásai a tulajdonszerzés vonatkozásábanHopkáné Mészáros, Éva; Matúz, György; DE--Állam- és Jogtudományi KarA Földforgalmi törvényben a céljainak elérése érdekében öt pontban összefoglalható eszközrendszer került kialakításra: 1.) a föld tulajdonjoga és használati jogosultsága megszerzésének feltétele annak hatóság általi engedélyezése, amely engedélyezési eljárásban – tulajdonszerzés vonatkozásában – vétójoggal szerepet kapnak a helyi gazdálkodókból álló földbizottságok; 2.) a földszerzésre jogosultak személyi köre jelentősen szűkítésre kerül az- által, hogy főszabály szerint földet csak földműves (illetve használati jogosultság esetében jogi személy vonatkozásában mezőgazdasági termelőszervezet) szerezhet, ez- által biztosítható, hogy megfelelő mezőgazdasági ismeretekkel rendelkező személyekhez kerüljön a föld, akik képesek a szakszerű mezőgazdasági termelésre; 3.) a személyes művelési kötelezettség előírásával távol tarthatóak a földek megszerzésétől azok, akik azt nem termelési, hanem spekulatív befektetési célból kívánnák megszerezni; 4.) az elővásárlási és elő-haszonbérleti jogosultsági sorrend (első helyen az állam elővásárlási jogával), biztosítani tudja, hogy a földeket első- sorban a helyi gazdálkodók tudják megszerezni, és kívülálló csak akkor juthat hozzá, ha arra a helyiek nem tartank igény, így ezáltal fokozatos birtokrendezés veheti kezdetét; 5.) a földszerzési és birtokmaximumok megakadályozzák a túlzott földkoncentrációt garantálják, hogy nem alakulnak ki a jövőben nagybirtokok, fokozatosan lehetőséget nyújtanak a lejáró haszonbérleti szerződések nyomán felszabaduló földek mások általi megszerzésére, ami bővíti a mezőgazdasági termelésből megélni kívánó személyek körét és lehetőségeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 21. századi jogviszonyok minősítése a magyar munkajogbanJeney, Péter; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom középpontjában az új típusú jogviszonyok állnak, melyek a technológia fejlődésével alakultak ki. Az Uber, az Oszkár-telekocsi, az Esportolók és a Youtuberek jogviszonyát elemzem. Kutatásom során azon kérdés megválaszolására törekedtem, hogy az említett jogviszonyok munkajogviszonynak tekinthetők-e. Munkám során igyekeztem a téma minél teljeskörűbb áttekintésére, így kutatásom során feldolgoztam különböző nemzetközi bírósági ítéleteket és forrásokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 3/2013-as Büntető jogegységi határozat jogtörténeti háttere, alkalmazása a bírói gyakorlatbanSzőnyi, Márton; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kutatómunka során a 3/2013-as jogegységi határozat jogtörténeti hátterét, érvényesülését vizsgáltam az ítélkezési gyakorlatban, kiemelten koncentrálva az emberölés elhatárolására az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől, majd három külföldi szabályozást vizsgáltam, hasonlítottam össze a hazaival. Az elhatárolás problémája már a Csemegi-kódexben is megjelent, azonban itt még nem vált szükségessé egy ide vonatkozó iránymutatás készítése. Az 1961-es Btk.-hoz kapcsolódóan jelent meg a 4. számú Irányelv, azonban ezt az indokolás szerint a társadalom védelme indokolta elsődlegesen. Hasonlóan a hatályos jogegységi határozathoz, megkülönböztette az objektív és szubjektív tényezőket, több szempont is irányadó a mai joggyakorlatban is: az eszköz, elkövetési mód, vagy éppen a motívum vizsgálata. Az elhatárolás nehézsége az 1978-as Btk. hatálybalépésével tovább mélyült az életveszélyt okozó testi sértés tényállásának megjelenése okán. Válaszolva a jogtudósok vitájára, a Legfelsőbb Bíróság elkészítette a 15. számú Irányelvet, amely már a ma is nehézséget okozó életveszélyt okozó testi sértés – emberölés kísérlete, valamint a halált okozó testi sértés és a befejezett emberölés elhatárolását tartalmazta, tehát iránymutatást adott az új, vitatott tényálláshoz. Jóval bővebben rendelkezett a 15. sz. Irányelv az objektív és szubjektív tényezőkről, különösen utóbbiakról, valamint választ adott a jogos védelemmel kapcsolatosan felmerülő egyes kérdésekre. Természetesen bizonyos elemeket átemelt a korábbi iránymutatásból, például a főbb tárgyi tényezőket. A 15. sz. Irányelv rendelkezéseinek nagy részét a Kúria az új, 2012-es Btk.-hoz kapcsolódó 3/2013-as Büntető jogegységi határozatába átemelte, jelentősebb változtatás a lőfegyverekre vonatkozó rendelkezések, a gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségének magyarázata. Meghatározta, szemben a korábbi Irányelvvel, hogy az életveszélyt okozó testi sértésnek nem állapítható meg a kísérlete, ha a testbántalmazásra irányuló szándékhoz gondatlan eredmény kapcsolódik. A minősített esetek körében fedezhetünk még fel eltérést, a jogegységi határozat értelmezi az új Btk.-val érkezett, súlyosabban minősülő eseteket, mint a védekezésre képtelen, vagy az elhárításra idős koránál, vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére történő elkövetést. A 3/2013-as BJE harmadik része az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés elhatárolását tartalmazza, a korábbi irányelv a jogos védelemre, valamint a büntetéskiszabási szempontokra vonatkozóan rendelkezett, de mint fentebb ismertettem, a jogegységi határozat az irányelv első és második részének helyébe lépett. Az imént felsoroltakon kívül azonban a 3/2013-as BJE szóról szóra tartalmazza a 15. sz. Irányelv rendelkezéseit, tehát az ahhoz kapcsolódó gyakorlat fennmaradt. A megvizsgált határozatokból kiderült, hogy a bíróságok következetesen alkalmazzák a Kúria iránymutatását, azzal összhangban álló ítéleteket hoznak. Ettől függetlenül azonban több kérdés is felmerül a hatályos szabályozással, gyakorlattal kapcsolatban, különösen a skandináv példák vizsgálatát követően. Kérdéses, hogy a testi sértés jelenlegi, két alapesetes szabályozását mi indokolta az új Btk.-ban, mikor az 1978-as Btk. egy alapesetes megoldása már bizonyított a gyakorlatban, előbbivel kapcsolatban pedig súlyos kifogások merültek fel, amelyekre a büntető jogtudomány több neves képviselője is felhívta a figyelmet. Kétségtelen, hogy az életveszélyt okozó testi sértés tényállása az egyik, - talán legfőbb – oka az iránymutatás szükségességének. Álláspontom szerint azonban nem fogadható el, hogy előbbi bűntett szerint minősül, ha az elkövető szándéka kiterjed az életveszélyre, ugyanis amennyiben az létrejön, nagyon könnyen bekövetkezhet a halálos eredmény. Nem különíthető el az életveszélyt, vagyis a halál reális lehetőségét átfogó szándék, a halál bekövetkezésére kiterjedő szándéktól. Aggályosnak tartom továbbá azt is, hogy megállapítható az életveszélyt okozó testi sértés kísérlete is, ha az eredmény elmarad, vagyis közvetett életveszély sem jön létre, ennek bizonyítása nehéz feladatot állít fel a hazai bíróságok számára. Lehetséges, hogy a megoldást a tényállás eltörlése jelentené, ahogyan azt Kőhalmi László kifejtette monográfiájában. Függetlenül attól, hogy már kikristályosodott egy egységesnek mondható bírói gyakorlat a korábbi irányelv és a hatályos BJE segítségével, az ismertetett esetek is szemléltetik, hogy nagyon vékony a határvonal a tárgyalt deliktumok között. A testi sértési cselekmény egy részcselekménnyel könnyedén átfordul emberölésbe, az életveszélyt okozó testi sértés pedig halált okozó testi sértéssé válhat valamilyen közreható ok következtében, hiába indultak gyógyulásnak a sértett sérülései, bár utóbbi esetben a büntetési tételek egyeznek. Amennyiben a jogalkotó a közeljövőben módosítaná az élet és testi épség elleni bűncselekmények szabályozását, mintával szolgálhatnak a megvizsgált országok büntető törvénykönyvei. Svédországban évszázados hagyományra tekint vissza az ölési cselekmények két törvényi tényállással történő szabályozása, nem elvetendő ez a minta, azonban itt ezek elhatárolása jelent gyakorlati problémát. A testi sértés vonatkozásában nagyon fontos, hogy nem szerepel az életveszélyt okozó testi sértés a svéd Büntető törvénykönyben, így itt nem olyan kiterjedt az elhatárolási kérdéskör, mint hazánkban, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazás feladatait. A finn Btk. ölési cselekményekre vonatkozó rendelkezései példaértékűek, szélesebb mérlegelési kört engednek a bírónak, azonban nem olyan mértékben, mint Svédországban. Ezt szemlélteti, hogy az emberölésnél a büntetési tétel felső határa nyitott, a gyilkosságnál pedig a felsorolt körülményeket határozottan kell figyelembe venni, nem taxatív felsorolást jelentenek, mint hazánkban a minősített esetek. A súlyos testi sértés tényállásánál szintén szabályozza a finn jogalkotó az életveszély okozását, azonban a súlyos testi sértéshez kapcsolódóan, amely valamivel egyszerűbb megoldás, mint az új Btk.-ban, nem szabályozza viszont a halált okozó testi sértés tényállását. Kutatásom során megvizsgáltam a norvég élet és testi épség elleni bűncselekményekre vonatkozó szabályozást is, a testi sértéssel kapcsolatban mintaként szolgálhat, hogy nem határozza meg az életveszély okozását, mint minősítő körülményt, viszont a halált igen. A hazai szabályozással kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy az nem enged teret a bírói mérlegelésnek, ugyanis a büntetési tételek meghatározásán felül köti a bírákat a középmértékes szabály is. Élet, vagy testi épség elleni bűncselekmények esetén pedig a dolgozatom tárgyát képező határozat is, amely ugyan szükséges a körülményes szabályozásból fakadóan, mégis további korlátozást jelent. Megoldást jelenthetne az ok-okozati összefüggésben álló problémákra a szabályozás megváltoztatása, ahol mintául szolgálhatnak a skandináv országok megoldásai, így könnyebbé válhat az ítélkezés, több teret engedve a bírák mérlegelésének és szaktudásának, amelyet hosszú évek, évtizedek munkája alatt fejlesztettek ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pedagógusok munkaerő-piaci helyzetének változásai az x, y generációra levetítveMolnárné Balázs, Csilla; Nádasné Rab, Henriett Enikő; DE--Állam- és Jogtudományi KarKutatásomban a pedagógusok munkarőpiaci helyzetét vizsgálom az elméleti és jogi keretek alapján kutatási összefoglalók másodelemzésével. Sokan kutattak ezen a területen, számos megközelítésből bemutatva azt. A téma áttekinthetősége, a munkaerő-piac változásainak és az oktatás problémáinak megértése érdekében megnéztem azok előzményeit és a demokratikus átalakulás következményeit. Bemutatom az oktatók szerepének történelmi átalakulásait, kapcsolatukat a mindenkori gazdasági folyamatokkal. X, Y generáció pedagógusai között végeztem felmérést. Kvalitativ módszerrel végeztem vizsgálatot. Hipotézisem, hogy az X generáció tagjai tapasztalatukkal, erős alkalmazkodó képességükkel kevésbé vagy egyáltalán nem, az Y generáció tagjai viszont tervezik a pályamódosítást, vagyis készek elhagyni a pedagóguspályát. A kevés esetszám miatt a válaszok alapján általánosításra nincs lehetőségem, de nem is ez volt a célom, hanem kutatásom saját tapasztalatú alátámasztása. A minta ebből a szempontból reprezentatív, a helyi tapasztalatokat össze tudom hasonlítani a kutatás eredményeivel, és tudom igazolni vagy cáfolni a hipotézisem. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a pedagógusok helyzetének munkaerő-piaci változásai mennyiben vezetnek a pálya módosulásához, a kiégési, pályaelhagyási folyamatokhoz, a presztízsvesztéshez. Milyen mértékben érinti ez az X illetve Y generáció tagjait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "gyengébb fél" védelme a fogyasztói szerződésekbenKulcsár, Imola; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarRohanó világunk technikai vívmányainak, digitális fejlődésének, az online kereskedelem térnyerésének köszönhetően az elmúlt 20 évben hatalmas változáson ment keresztül. Kialakult az a fajta fogyasztói társadalom, ahol az ember - legtöbbször a tudta nélkül - de napi szintű tranzakciós ügyletei lebonyolítása során automatikus fogyasztóvá válik. Folyamatos versenyben vagyunk önmagunkkal, másokkal, de ez nem csak a fogyasztók táborára, hanem az ellentáborra, vagyis a vállalkozói körre is egyaránt igaz, hiszen az általuk gyártott termékek, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások nem csak a fogyasztók megfelelő szintű kielégítésére, hanem a konkurens vállalkozásokkal folytatott versenyre, valamint a folyamatosan változó fogyasztói szokásokhoz való alkalmazkodásra is kiterjed. A fogyasztóra zúduló, szinte minden négyzetcentiméteren - a különböző platformokon keresztül - szembejövő reklámok, hirdetések az általuk hordozott üzenettel még inkább erősítik nemcsak magában a fogyasztóban a vásárlási kedvet, hanem a vállalkozásban azt a fajta versenyszellemet, mely arra irányul, hogy “Az enyém a legjobb termék!”, vagy “Én nyújtom a legjobb szolgáltatást!”, megjegyzendő sokszor a minőség rovására. Az emberben legtöbbször akkor tudatosul, hogy ő maga fogyasztó, amikor a vásárolt termékkel, vagy igénybe vett szolgáltatással probléma adódik, és megfogalmazódik benne a “Most mi tévő legyek?”; “Kihez fordulhatok?” érzése. Pont ezt a kiszolgáltatott, szorult helyzetet ismerte fel a fogyasztóvédelem, melynek értelmében - legyen szó bármilyen típusú fogyasztói szerződésről - általános, rendszerszintű védelme a fogyasztók védelme érdekében elengedhetetlen. Szakdolgozatomban a fogyasztók, mint a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekben „gyengébb félkénti” megjelenését vizsgálom a rájuk irányadó általános jogszabályok vonzatában. A dolgozat szerkezeti megjelenése tekintetében első körben magát a fogyasztó fogalmát tisztázom mind az Európai Unió, mind a magyar szabályozás tekintetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bankrendszer felépítése, szerkezete, működése valamint ennek kockázataiBogdán , Bianka; Lovas, Dóra; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom ''A bankrendszer felépítése,szerkezete, működése valamint ennek kockázatai'' címet viseli. Dolgozatom bevezető része után következik a magyar bankrendszer kialakulása, ezt követően kitértem a bankrendszer felépítésére, azon belül az egyszintű és kétszintű bankrendszerre, mindkét fajtánál kitérőt tettem a magyarországi vonatkozásra is. Ezt követő nagy témakör a dolgozatomban a Magyar Nemzeti Bank, ezen belül pedig a Magyar Nemzeti Bank felépítése, szervei ezen altémán belül maradva kitértem a Monetáris Tanácsra, a Felügyelőbizottságra, az Igazgatóságra és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsra, mint a Magyar Nemzeti Bank szervei. Szintén a Magyar Nemzeti Bank támánál maradva bemutattam a feladatait, a céljait, a Covid-19 járvány miatti léppéseket és az erre vonatkozó véleményemet. Következő egyben meghatározó téma a bankrendszer működése avagy a bankok szolgáltatásai, ezen táma keretein belül bemutatásra kerültek a bankok pénzügyi szolgáltatásainak a fajtái, a bankok kiegészítő pénzügyi szolgáltatásai és az értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatások. Következő témája a dolgozatnak a bankok működésének a kockázatai mely témán belül a kokcázatok típusait mutattam be, ezt a témát követte a kockázatkezelés bemutatása, és néhány kockázat típus kezelésének bemutatása. Vágül de nem utolsó sorban a kockázatmenedzsmentet mutattam be széles körben. Mindezeket egy záró gondolati résszel, egyfajta összegzéssel zártam, így építettem fel a dolgozatomat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A befolyásoló kérdésfeltevés a bűntetőeljárásbanVeress, Máté; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatomat a befolyásoló kérdések a büntetőeljárásból írtam. Először is szót ejtettem a befolyásolás fogalmáról illetve, hogy hol helyezkedik el a büntetőeljárás rendszerében. Majd ezt követően magáról a bizonyításról írok utánna a bírói meggyőződést tártam fel. Röviden elemeztem a tanúvallomást és a vallomások kialakulásának befolyásoló tényezőit. Majd részletesebben elemeztem a vallomás tartalmát és a kihallgatási módszereket a Be. rendszerében. A továbbbiakban magáról a befolyásolásról írok és a befolyásoló kérdésekről a tárgyaláson. Végezetül a pszichológus szakértő szerepéről taglalom.