Munkánkban arra tettünk kísérletet, hogy a pályán dolgozó pedagógusok személyiségprofilját elemezzük, valamint a kompetencia alapú oktatás és a kiégés rizikófaktorai közötti összefüggéseket feltárjuk. A vizsgálat célja volt feltárni azokat az összefüggéseket és ellentmondásokat, amelyek a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges személyiségfedezet és a kiégésben szerepet játszó személyiségprofil között megjelennek.

A vizsgálat hipotézisei

1. Feltettük, hogy a kompetencia alapú oktatás Tanári Képesítési és Képzési Követelménye (15/2006/IV.3 OM rendelet) kimutathatóan több személyiség-elvárást tartalmaz, mint a korábbi tanári képesítésről szóló rendelet (111/1997. Kormányrendelet).
2. Feltettük, hogy a mintában szereplő vizsgálati személyek körében kimutatható olyan csoport, amelynek a személyiségállapota nem harmonizál a rendelet személyiségelvárásával.
3. Feltettük, hogy azok a pedagógusok, akik megfelelnek a személyiség-elvárásoknak, mentálhigiénés szempontból kedvezőtlenebb képet mutatnak, veszélyeztetettebbek a kiégés szempontjából, mint azok a szakemberek, akik személyiségükben távolabb helyezkednek el, mint el az előírtakban rögzített.
4. Feltettük, hogy a kompetencia program alapján dolgozó pedagógusok személyiségállapota közelebb áll a rendelet által előírt tulajdonságokhoz, így mentálhigiénés szempontból ők a legveszélyeztetettebbek.

A vizsgálati minta bemutatása A vizsgálatban N=560 pedagógus vett részt.

A vizsgálat módszerei:  Atlas.ti tartalomelemző szoftver  Big Five személyiségvizsgáló kérdőív  Maslach: Burnout Inventory, a kiégés mérésére szolgáló eljárás  Davis: Interpersonal Reactivity Index, az empátia mérésére kidolgozott eljárás  A Rotter-féle kontrollhely skála, mely a kontrollhely megállapítására használatos eljárás

Összegzés Összefoglalóan elmondható, hogy az országos standardhoz képest igen magas megfelelési igény volt jellemző a vizsgálati mintára. Elmondható, hogy a minta egy jól azonosítható csoportja nem felel meg a Képesítési és Kimeneti Követelményekben megfogalmazottaknak, de aktív és a pályán dolgozik. A kompetencia program alapján dolgozó pedagógusok minden kategóriában közelebb állnak az elvárt személyiségállapothoz. Három fő és öt alskálán pedig szignifikáns a különbség a nem kompetencia alapú programmal dolgozókkal összehasonlítva. Az életkor előre haladtával három főfaktorban (nyitottság, barátságosság, érzelmi stabilitás) egyértelmű növekedés látható, amely szerint tendenciózus az idősebb pedagógusok jobb mentálhigiénés állapota, a legfiatalabb korosztály pedig az energia és lelkiismeretesség főfaktorokban jobb. Az empátiás törődés faktorban elért közepes és magas eredménye azt mutatja, hogy a másokkal való törődés, mint aktivitás kiváltódik, és képesek az egocentrikus viselkedés háttérbe szorítására. Kevésbé jellemző rájuk az énre irányuló empátiás válasz, a segítségnyújtás visszautasításának vállalása. Mindezt külső kontroll attitűd kíséri. A vizsgált pedagógusok több mint egyharmada erősen konzervatív, tradicionalista, az új dolgokat, az eltérő kultúrájú embereket kevéssé értő személyiség A kompetencia alapú oktatásban dolgozók a hagyományos oktatásban résztvevőkhöz képest extrovertáltabbak, jobban szeretik és igénylik a társaságot, az emberi kapcsolatokat. A kompetencia alapon oktató pedagógusok kiégéssel kapcsolatos veszélyeztetettsége magas, így mindezekre a képzésnek reagálnia lehet.

The present work is an attempt to analyze the personality profile of practicing teachers and to reveal possible interconnections between competence based education and burnout risk factors. Specifically, the study aims to reveal any interconnections and expose any contradictions between the personality coverage apparently required by competence based education and elements of a teacher’s personality profile which may contribute to burnout.

Hypotheses on which the study is based

1. We hypothesize that the Teacher Education and Qualification Requirements (Decree no. 15/2006/IV.3, issued by the Ministry of Education) contains a richer and more specific structure of personality expectations than the previous decree on teacher education (Government Decree no. 111/1997.).
2. We hypothesize that one can identify a group within the sample of teachers involved in the study, whose personality profiles are not consistent with the personality requirements laid down in the decree.
3. We hypothesize that educators that meet the personality requirements in question present a less favorable picture from a mental hygienic perspective, and are, therefore, more threatened with burnout than teachers whose personality profiles are farther away from what is apparently required by the decree.
4. We hypothesize that the personality states of teachers who work in competence based educational context are more consistent with personality requirements laid down in the decree, and thus they are the more endangered population of teachers from a mental hygienic perspective.

The study sample A total of N=560 educators participated in the study.

Study methods:  Atlas.ti content analysis software  Big Five personality study questionnaire  Maslach: Burnout Inventory, a device for measuring burnout  Davis: Interpersonal Reactivity Index, a device for measuring empathy  Rotter’s Locus of Control Scale, which serves to identify loci of control

Summary By way of an overall description, teachers in the study sample appear to be characterized by an outstandingly high desire to meet expectations, as compared to the national average. A decidedly identifiable subset of the sample, active and currently employed as teachers, appears to fail to meet the requirements laid down in the Teacher Education and Qualification Decree. Teachers who work in competence based educational contexts better approximate the required personality state in all categories. On three major scales and five subscales, they differ significantly from teachers working in conventional education. With an increase in the teachers’ age, a marked increase is noticed in three main factors (openness, affability, and emotional stability), indicating a superior state of mental hygiene in more experienced teachers. In contrast, representatives of the younger generation excel in the main factors of energy and conscientiousness. High and average results in the empathy factor indicate that teachers are able to suppress egocentric behaviors and are ready to actively respond to the needs of others. They appear to feel uncomfortable about the idea of openly refusing to offer help and their empathic responses are not self-oriented. All this is accompanied by an externally controlled attitude. Over a third of the participants are markedly conservative traditionalists, with little understanding of new developments or people from cultures at variance with their own. Teachers working in competence based educational environments are more extroverted, feel better in the company of others, and have more interest in establishing interpersonal relationships than their counterparts in conventional educational contexts. As teachers working in competence based educational programs are more highly exposed to burnout, competence based teacher education may, and perhaps must, respond to this.