ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozatom 6 fejezetben tárgyalja az e-Learning alkalmazásának lehetőségeit az agrárképzésekben. A bevezető fejezetben feltártam azokat a tényeket, melyek témaválasztásomat és annak aktualitását indokolják. Ezután részleteztem a célkitűzéseket, melyek meghatározták a kutatás irányát és ismertettem a kutatással kapcsolatos hipotéziseimet is. Dolgozatom második fejezetében áttekintettem a témakör nemzetközi és hazai gyakorlatának irodalmát. Az általános leírás mellett arra is törekedtem, hogy minden, a szakterületen elismert szakember gondolata, megfogalmazása, modellje is bekerüljön a dolgozatba, melyekkel együtt átfogó képet tudok alkotni az e-Learning alkalmazásának jelenlegi helyzetéről, jövőbeli trendjeiről. Bemutattam az európai és magyar e-Learning politika sajátosságait. Az információs és kommunikációs technológiák oktatásban való elterjesztésének elképzeléseiből átfogó európai e-Learning stratégia bontakozott ki, melyhez kapcsolódóan a 2000 óta napvilágot látott fontosabb akcióterveket, projekteket és együttműködési javaslatokat foglaltam össze. Kutatásom során összegyűjtöttem a különböző e-Learning megoldásokat és modelleket, melyek bemutatását, szemléltetését több ábrával is alátámasztottam. A szabványok és ajánlások az e-Learning esetében is nagyban segítenek az elektronikus oktatási keretrendszerek és elektronikus tananyagok megalkotásában, illetve felhasználásában, így a nagyobb szervezetek elfogadott és világszerte használt szabványait is ebben a fejezetben tárgyaltam. A kutatási módszertan meghatározásánál megállapítottam, hogy kérdéskör vizsgálata során elsősorban szekunder jellegű kutatást lehet végezni. A másodelemzés során a témában ez ideig megszületett publikációkat, szaktanulmányokat tekintettem át. Ezekből kiszűrtem, majd feldolgoztam kutatási témámra vonatkozó ismereteket, eredményeket. A 4. fejezetben tárgyaltam a saját vizsgálatokat, melyben először a létező oktatási keretrendszereket vizsgáltam. Funkciójuk, szolgáltatásuk alapján összehasonlítást végeztem, és ez alapján mutattam meg, hogy miért a Moodle rendszert választottuk a DE AGTC alkalmazott oktatásmenedzsment rendszerének. Az összehasonlítást saját – több, erre a célra fejlesztett alkalmazás alapján létrehozott szempontrendszer segítségével végeztem el. A választást több nemzetközi és hazai publikáció eredményei is alátámasztják. Ezek után részletesen bemutattam a kiválasztott Moodle LMS (Learning Management System, Oktatásmenedzsment rendszer) funkcióit, szolgáltatásait. A következő fejezetben bemutattam a tananyag fejlesztési módszereket és megvizsgáltam a létező „open source” (nyílt forráskódú) ingyenesen használható tananyagfejlesztő eszközöket. Az általam is használt eszközöket röviden bemutattam és jellemeztem, illetve közreadtam a kutatásom során összegyűjtött, tananyagszerkesztők által leginkább kedvelt és használt alkalmazásokat. Részleteztem az e-Learning tananyag használatának előnyeit és a tananyagfejlesztés folyamatát. Megmutattam, hogy milyen számonkérési módszereket használhatunk a Moodle alkalmazása esetén, és milyen eszközök és funkciók támogatják a hallgatók értékelését. Ezt követően a DE AGTC integrált e-Learning rendszerének fejlesztését és az abból származó eredményeket mutattam be. Ezen a projekten belül a Moodle rendszer intézményi bevezetését, a rendszer értékelését és más rendszerekkel, szolgáltatásokkal történő integrációját valósítottuk meg. Külön foglalkoztam a saját fejlesztésű, Moodle pluginnal (beépülő modullal) kiegészülő teremfoglaló rendszer bemutatásával, hatékonyságával. Bemutattam több olyan integrációt, mellyel az e-Learning szolgáltatások köre bővíthető. Ezek közül különös jelentőséggel bír a Neptun egységes tanulmányi rendszer adatbázisával létrejött integráció. Statisztikai módszerek alkalmazásával vizsgálatot végeztem a DE AGTC és BCE (Budapesti Corvinus Egyetem) hallgatói és oktatói körében az e-Learning rendszer értékelésére. Szignifikáns különbségeket találtam t-próba alkalmazásával a BCE és DE AGTC e-Learning alkalmazásának értékelésében és a hallgatói – oktatói értékelésekben. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az e-Learning rendszer szervezett keretek között történő üzemeltetése hatékonyabb, jobb minőségű e-Learning szolgáltatást eredményez. Faktoranalízissel a 27 változóból 4 faktort hoztam létre, melyekre alkalmaztam a logisztikus regressziót. Azt az eredményt kaptam, hogy a BCE felhasználói a „Szolgáltatás minőségét” több mint kétszer, a „Rendszer hatékonyságát” pedig 1,683-szor tartják fontosabbnak, mint a DE AGTC felhasználói. Gazdasági számítást végeztem a ROI mutató alkalmazásával az e-Learning bevezetésének, mint beruházásnak a megtérülésére. 3 éves időszak értékelésében az első és a második évre a ROI mutató negatív értéket mutatott, ami azt jelenti, hogy 2 év alatt nem térül meg az e-Learning rendszer bevezetésének költsége. Viszont a 3. évben a mutató pozitív értékű, azaz számításom szerint a DE AGTC e-Learning bevezetése 3 év alatt térül meg. A következő fejezetben a szaktanácsadók körében végzett vizsgálatomat mutattam be az e-Learning rendszer használatának előnyeiről, és a szaktanácsadók információtechnológia használatáról. Az Internet szerepét az új információ szerzésében 56%-uk jelentősnek ítélte. Az e-Learning rendszer előnyeinél 36%-uk az időpont független vizsgázást tartja a legfontosabbnak. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy az e-Learning bevezetését a szaktanácsadók pozitívan vették és felismerték az ezzel járó lehetőségeket, előnyöket. A 4.7-es fejezetben kitekintést tettem az európai együttműködésekre az e-Learning területén. Megvizsgáltam a létező tananyagtárházakat és egy prototípust hoztam létre az agrárgazdasági tananyagok tárolásához, melynek alapját a Nodes projekt keretein belül megvalósult, saját fejlesztésű EU-Index metaadatbázis képezi. Bemutattam, hogy Magyarországon az agrárszektorban, milyen e-Learning kezdeményezések vannak, és hogy az agrárszakigazgatás több intézményében is sikeresen alkalmazzák az e-Learning technológiát. Létrehoztam továbbá egy e-Learning kutatási-fejlesztési-alkalmazási kollaboratív modellrendszert, melynek célja, hogy az általam fejlesztett, az implementált nyílt forráskódú rendszerek és az alkalmazható ismeretbázisok kapcsolatát megvalósítsam, segítve a hallgatók oktatók, kutatók közötti együttműködéseket, tananyagtartalmak és tudásbázisok interaktív használatát a saját, a hazai társintézmények és külföldi partnerek között. SUMMARY The thesis discusses the e-Learning opportunities for the application of agro-economic professional training in six chapters. In the first introductory chapter I have explored the facts which justify my topic selection and its actuality. Then I detailed the objectives that determined the direction of my research, and discussed the research hypotheses as well. At the determing of the methodology for research I found that the examination of questions of research can be carried out mainly secondary in nature. At the secondary analysis I reviewed the publications which were born in this subject so far. From these I filtered out, and then processed the knowledge and results for my research. In the second chapter of my dissertation I reviewed the literature on topics of international and domestic practices. Besides the general description I also tried to include the thoughts, definitions and models in the thesis, with which I can write a comprehensive picture of the e-Learning application of the current situation and future trends. I presented the European and Hungarian e-Learning policy features. From the technologies of the spreading of information and communication technologies in education a comprehensive European e-Learning strategy have evolved, in connection with which I summarised the main action plans, projects and cooperation proposals published since 2000. During my research I collected the various e-Learning solutions and models that the presentation of several demonstrations in the chart also supported. The standards and recommendations for e-Learning can greatly help in creating and using frameworks and electronic materials, thus the accepted and worldwide used standards accepted by larger organizations are discussed in this chapter. In the fourth chapter I examined the existing educational frameworks. I compared them based on their functions and services and I showed them on that basis, why we chose the Moodle system for Learning Management System at University of Debrecen Centre for Agricultural and Applied Economics Sciences. The comparison was performed using my own criteria, which based on various applications developed for this purpose. The choice was confirmed by results of several national and international publications. After all I presented the functions and features of Moodle LMS (Learning Management System) in detail. The next chapter presented the methods and curriculum development and examined the existing open source tools to study material free of charge. I have presented and characterized the tools used by me briefly and published the applications collected during my research used and liked the best by the learning material editors. I detailed the benefits of using e-learning curriculum and the curriculum development process. I showed how to use Moodle checking methods, and what tools and features to support evaluation of the students. The next chapter presented the UD CAAES integrated e-Learning system development and derived results. Within this project we realized the Moodle introduction of the institutional system, the assessment of system and integration of other systems and services. I dealt separately with the showing and effectiveness of the own-developed Moodle plug in supplemented training room booking system. I presented a number of integrations by which the sphere of e-Learning services can be expended. Out of these the integration established by the database of the Neptun united education system is of high significance. I used stastistic methods to examine the evaluation of the e-Learning among the students and the lecturers of the UD CAAES and the CUB. I found significant differences between the CUB’s and the UD CAAES’s application as well as between the students’ and the lecturers’ evaluation by performing a t-test. I determined that relying on the result, that it is more effective and better in quality to operate the e-Learning system under organized circumstances. This supports my H3 hypothesis. I have created 4 factors from the 27 variables by factor analysis and I performed logistic regression on them. My result was that according to the CUB users the quality of the service is more than twice as good, while the efficiency of the system is 1,683 times as more important than according to the UD CAAES users. I used the ROI indicator to performs economical calculations about the return of the e-Learning’s application as an investment. The first two years of an examined 3-year-period had negative results, which means that the expenses of the introduction did not return withing 2 years. However, in the third year the indicator was positive, which means that accoeding to my calculations, the introduction of the e-Learning in the UD CAAES returns in 3 years. This supports my H4 hypothesis according to which the application of the e-Learning has an expense reductive effect in the long run. I was the first to examine the advantages of the e-Learning system and the use informational technology between the professional consultants. 56% of them think that the Internet’s role in the acquisition of the new knowledge is significant. 36% of them think that the most important benefit of the system is the independent testing regarding the exam appointments. The research obviously demonstrates that the consultants welcomed the introduction of the e-Learning positively and the recognized its benefits and advantages. In the chapter 4.7 I had an outlook for the European cooperation in the field of e-Learning. I examined the existing learning repositories and I created a prototype to store the agricultural curriculum, which is based on the Nodes project realized within the framework, developed by the EU constitutes meta-Index. I demonstrated the kinds of e-Learning initiatives used in the agricultural sector in Hungary, and pointed out the successful application of e-Learning technology in various institutions of the agricultural administration. I also created an e-Learning model of collaborative research, development and application that aims to realize the relationship the systems developed by me, the implemented open source systems and applied knowledge bases to helping collaborations among researchers, and interactive use of learning contents and knowledge bases between the domestic institutions and foreign partners.