Napjainkra az elektronikus tanulás eszközei a pedagógiai gyakorlat megkerülhetetlen elemeivé váltak, jelentőségük a jövőben nem csak növekedni fog, hanem bizonyos esetekben a hagyományos pedagógiai módszerek helyettesítőjévé is válhatnak. Értekezésünk célja a felsőoktatásban tanuló, már az ún. netgenerációhoz tartozó fiatalok tapasztalatainak, attitűdjeinek vizsgálata, ezáltal szilárd empirikus alapokat nyújtani az elektronikus tanulási környezetek optimalizálásához. Az értekezés elméleti fejezeteiben áttekintettük a témakör alapfogalmait, a technológiai hátteret (különös tekintettel a web 2.0 jelenségére), a tanulás modern értelmezéseit (pl. informális tanulás, konnektivizmus), és a vizsgált minta generációs aspektusait. A vizsgálati populációt a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési karának BA szintű képzésében résztvevő hallgatói jelentették, három szakon (óvodapedagógia, szociálpedagógia, andragógia) és két tagozaton (nappali, levelező), amelyet kiegészítettünk egy oktatói vizsgálattal is. Három módszert ötvöztünk a vizsgálatsorozatunkban. Kérdőívvel vizsgáltuk a hallgatókat, összesen 363 főt. Webmining eszközeivel elemeztük a kollégiumban lakó hallgatók internethasználatát 4 héten keresztül (1 hét vizsgaidőszak, 3 hét szorgalmi időszak), illetve az oktatókat is kérdőív segítségével vizsgáltuk (N=20). A hallgatói kérdőív 70 kérdést tartalmazott, amely hat fő témát járt körül: demográfiai alapadatok; előzetes informatikai tapasztalatok, tanulmányok; általános számítógép-használat (internet nélkül); általános célú internethasználat; tanulmányi célú internethasználat; tapasztalatok és attitűdök az elektronikus (elsősorban internetalapú) tanulási környezetek iránt. Az oktatói kérdőív 40 kérdésből állt, a következő fő témákat vizsgálva: az oktató általános számítógép-, és internethasználata; a számítógép és az internet szerepe az oktatói és tudományos munkájában; elektronikus környezetekkel, keretrendszerekkel és távoktatással kapcsolatos tapasztalatok és attitűdök; hallgatókkal kapcsolatos tapasztalatok, érzések feltérképezése. A hallgatói vizsgálatok 2010. január és március közötti időszakában zajlottak, az oktatói vizsgálat 2010 szeptemberében. Vizsgálatunkkal a következő fontosabb megállapításokat sikerült igazolnunk:

1. Az internethasználat ma már –a felsőoktatásba bekerült fiatal felnőttek, mint speciális csoport számára – egyéni döntés kérdése. Szinte mindenki rendelkezik számítógéppel, amelyhez internetkapcsolat is tartozik. Az internethasználat időtartamát nem befolyásolják a hagyományos szociológiai háttérváltozók (pl. nem, életkor, anyagi helyzet), de bizonyos oldalak használatában életkori sajátosságok megfigyelhetők.
2. A hallgatók döntő többsége kapcsolattartásra, szórakozásra használja a világhálót. A web 2.0 alkalmazások csak szűk köre ismert számukra, néhány alkalmazásban kimerül az internettel kapcsolatos tájékozottságuk.
3. A hallgatók elismerik az internetben rejlő tanulási lehetőségeket, de valójában alig használják tanulásra a világhálót. Ezért a tanulmányi eredményességgel lényegében nem áll kapcsolatban az internethasználatuk.
4. Nincs tapasztalatuk az hálózatalapú tanulásban, az internetet pedig alapvetően szórakozásnak tartják, ezért az elektronikus tanulási formák irányában erősen elutasítóak. Nyoma sincs a netgenerációról feltételezhető nyitottságnak.
5. Az oktatók internethasználata munkacentrikus, kevesebb szórakozást, kötetlen kapcsolattartást engednek meg maguknak, mint a hallgatók.
6. Alapvetően bizalmatlanok az interneten is megtalálható szakanyagok irányában, kivéve, ha azt érezhetik, hogy teljesen ellenőrzésük alatt tartják. Ugyanakkor az elektronikus tanulási formák irányában valamivel nyitottabbak, mint a hallgatók.
7. Feltűnő, hogy az oktatók alacsony önbizalommal tekintenek önmagukra az informatika világa kapcsán, úgy érzik, hogy a hallgatók messze előttük járnak.

Vizsgálatunk egyik legfontosabb eredménye a felsőoktatási praxis számára, hogy a webalapú képzések iránti fogadókészség problematikus a hallgatók és az oktatók irányából is. Ezek azonban jól eliminálhatók a kompetenciaérzés fokozásával. A vizsgálatunk szerint az iskolai, formális informatika-oktatásnak továbbra is nagy szerepe van a hallgatók életében, azonban a hagyományos, web előtti felfogásmóddal (irodai alkalmazások túldimenzionálása) szakítani kell: sokkal nagyobb teret kell engedni az internettel kapcsolatos ismereteknek. Világossá vált az is, hogy szükség van a felsőoktatásba bekerülő hallgatók további, folyamatos monitorozására, az „emberi tényező” pontos ismerete nélkül nem alakítható ki hatékony elektronikus tanulási környezet.

Today the instruments of electronic learning have become essential factors of pedagogical practice, their importance will not only increase in the future but in certain cases they might substitute the traditional pedagogical methods as well. The aim of our Thesis is the examination of the attitude and experience of higher education young people belonging to the so called net generation and thus providing solid empirical basis to the optimization of the electronic learning environments. In the theoretical introduction we examine the basic principles of the topic, the technological background (focusing on web 2.0), the modern interpretations of learning (eg.: informal learning, connectivism) and the generation aspects of the examined assay. The examined population was the Bachelor students of the Faculty of Child and Adult Education of the University of Debrecen on three mayors (Nursery School Teaching, Socialpedagogy, Andragogy) and on two different courses (correspondence and regular), which was completed with a research among teachers. We used three different methods in our sequence of analysis. We made a survey with altogether 363 students. We analyzed the internet use of students living in the dormitory with webmining methods for four weeks (1-week-long examination season, 3-week-long study period)as well as we examined the teachers (N=20) with a questionnaire. The students’ questionnaire contains 70 questions in 6 major topics: demographic data; previous IT experiences, studies; general computer use (without internet); internet use for general purposes; internet use for study purposes; experiences and attitude towards electronic (mainly internet-based) learning environments. The teachers’ questionnaire contains 40 questions focusing on the following topics: general computer and internet use; the importance of computers and internet in teaching and research; experiences and attitude towards electronic environments, frameworks, distance learning; mapping experiences and attitudes related to students. The students’ survey was completed between January and March 2010 and the teachers’ survey in September 2010.

With our research we made the following conclusions:

1. Today internet use of young people as a special group studying in higher education is an individual decision. Almost everyone owes a computer with internet access. The period of internet usage is not influenced by traditional sociological background variables (eg.: sex, age, financial background) but the use of certain websites is characterized by certain features related to age.
2. The vast majority of students use the web for contacting people and entertainment. Only a narrow segment of web 2.0 applications is well-known for them and their internet orientation is restricted to only a few applications.
3. The students are aware of the learning potentials of the internet but actually they hardly use the web for studying so there is no essential connection between learning achievement and internet use.
4. The students have no experience in network-based learning and they consider the internet as entertainment so they have a definitely negative attitude towards electronic learning methods. The features of an open-minded netgeneration cannot be traced.
5. The teachers’ internet use is mainly focused on work, they give less attention to entertainment and informal contact keeping.
6. Basically they distrust the professional materials on the internet except for those which can be controlled by them. Otherwise they are more open-minded related to the electronic learning forms.
7. It is remarkable that teachers lack confidence in IT, they feel that the students are miles ahead of them. The major achievement of our research for higher education is that the approval of web-based courses is problematic among teachers and students as well. However these negative attitudes can be eliminated by increasing the sense of competence. According to our research formal IT teaching at school has still an important role in students’ life. However instead of the traditional pre-web approach (focusing too much on office application) the internet related knowledge must be put into highlight. It became clear that the students’ continuous monitoring is important as an effective electronic learning environment cannot be developed without the knowledge of „human factor”.