Eddigi tanulmányaim alapján úgy gondolom, hogy két olyan kutatási terület is létezik a két világháború közötti korszakra vonatkozóan, melynek feltárásában még jócskán akad szakmai feladat. Az egyik: a korszakra vonatkozó sajtótermékek és média elemzése. A másik: azon, különféle - a kor szóhasználatában társadalmi – szervezetek tevékenységének feltárása, melyek különböző mértékben és a korszak folyamán eltérő hangsúlyokkal és célok mentén, de befolyásolták, befolyásolhatták az aktuális kormányzati politikát. Ilyen szervezetnek tekinthetjük a Magyar Külügyi Társaságot is. Ebből az alapállásból fogalmaztam meg téziseimet, melyre a dolgozat kutatómunkáját felépítettem:

1. A Külügyi Társaság periodikája, a ’Magyar Külpolitika’ véleményem szerint fontos artikulációs bázisa volt a kormány közeli körök külpolitikai elképzeléseinek, véleményeinek, melyekben minden olyan a külpolitikával és a külüggyel, diplomáciával kapcsolatos alternatíva megjelent, ami a korszak gondolkodásában egyáltalán helyet kaphatott.
2. Azt gondolom, hogy a ’Magyar Külpolitika’ nem csupán a kormányzat gondolkodásának külpolitikai leképeződése volt, hanem egyrészt egy plurális fórum, melyben valóban megjelenhettek a sokszor teljesen eltérő vélemények is.
3. Kutatásomat a folyóirat 1920 és 1929 közé eső számaira fókuszáltam. Ennek oka adja meg utolsó tézisem hátterét: a Magyar Külpolitika’ indulásától (1920. május) lényegében 1929-ig áll a Magyar Külügyi Társaság szoros irányítása alatt. A Revíziós Liga megalakulását (1927) követően fokozatosan veszi át országos szinten azoknak a külpolitikával összefüggő szervezeteknek, kiadványoknak és rendezvényeknek a koordinációját vagy sok esetben direkt irányítását, melyek a revíziós mozgalom céljait szolgálhatják. Téziseim alátámasztását az előzetes kutatómunka által levont tapasztalatok alapján meghatározott kategóriák mentén végeztem el. Olyan vizsgálati szempontokat hoztam létre, melyekbe besorolható írások határozottan választ adnak a tézisekben rejlő kijelentő formában megfogalmazott kérdéseinkre. Az elemzés keretéül szolgáló kategóriák a következők voltak:
4. Az 1920. évi versailles-i békeszerződés és következményeinek értékelése
5. Külpolitikai orientációnk lehetséges útjai
6. A revíziós lehetőségek megítélése és a propaganda szerepe
7. Az utódállamokhoz fűződő viszony és a kisebbségi kérdés
8. Európa és Magyarország, bipoláris kapcsolatok Mindezt kiegészíti a Külügyi Szemle idevonatkozó számainak tartalmi elemzése. A tézisek igazolása a következőképpen összegezhető:
9. A viszonylag széles társadalmi közegből verbuválódott szerzőgárda természetszerűleg hordozta magában az eltérő értékrendből, származásból és előéletből fakadó felfogásbeli különbségeket, melyek a folyóirat hasábjain is jól kitapinthatóan megjelentek.
10. Vizsgálatom során egyértelmű, minden kétséget kizáró bizonyítékokat arra, hogy a szerkesztőség egyik jól átgondolt szándéka lett volna bizonyos témák és vélemények „feldobása” a lapban nem találtam. Viszont indirekt módon következtethettem az effajta szándék időnkénti érvényesítésére, hiszen pl. a turanizmus hangsúlyos megjelenítésének kísérlete igencsak eltér a folyóirat általános szemléletétől és hangvételétől.
11. A Liga lényegében mozgalomként fellépve, de sok elemében érdekvédelmi szervezetként azonosítva magát gyakorlatilag átvette az addig különálló revíziós törekvések irányítását, ily módon magában a ’Magyar Külpolitikában’ is 1929/30-ra megszerezve a vezető szerepet. Ennek lenyomata a lapban jól nyomon követhető, hiszen 1927/28-tól: megszaporodnak a revízióval foglalkozó írások, a szerzők köre leszűkül és átalakul, megjelennek a hosszabb, elemző írások, visszaszorulnak a világpolitikai hírek és elemzések. On the basis of my studies, two research fields can be detected concerning the period between the two World Wars, both lacking historical insight. One of them is systematic analysis of publications of contemporary media. The other one explores activities of the so called „social” organizations, that – even if to different extent, or for different goals, but - have affected actual government policy; Hungarian Association of Foreign Affaires is seen as such organization. Based on the above preliminaries, three thesis have been formulated providing the framework of present research:
12. First, periodical called „Hungarian Foreign Policy”, published by Hungarian Association of Foreign Affaires have been an important medium articulating conceptions of government quarters, including all alternatives related to diplomacy and foreign issues which suited the era.
13. Second, „Hungarian Foreign Policy” is seen not only as impression of government’s conception concerning foreign issues, but also as a plural forum representing a diversity of opinions.
14. Third, research included volumes published between 1920 and 1929, covering the period characterized by tight direction of Hungarian Association of Foreign Affaires. In the aftermath of its formation in 1927, Revision League has gradually taken over coordination – and not once direction - of all organizations, publications and events which could have served purposes of revisionist movement.

The above theses have been supported by analysis carried out along categories defined by former research work. Research dimensions have been identified for that documents serving the basis of analysis unambiguously answer the questions formulated in the above theses.

Categories serving as the framework of content analysis are:

1. Assessments concerning Versailles peace-treaty and its consequences
2. Alternatives of foreign policy
3. Assessment of revisionism’s opportunities and role of propaganda
4. Relationship to successor nations and related minority issues
5. Europe and Hungary, bipolar relationships

Results can be summarized as follows:

1. Authors representing diverse social layers palpably articulated a number of opinions rooted in diversity of values, birth and former life.
2. No unambiguous evidence has been found showing concrete intention of the editorial to stand up with certain issues or opinions; nevertheless indirect deduction show occasional enforcement of this intention. Stressed attempt to initiate Turanism seems considerably unlike to usual vision and voice of the review.
3. The League, acting as a movement, but in a number of element identified as a lobby-organization, concentrated coordination of formerly separate revisionist ambitions in one hand, thus, by 1929/1930, has also gained dominance in „Hungarian Foreign Policy”. Its testimony in the review can be well detected, since from 1927/1928 publications related to revisionism multiplied, scope of authors got tightened and transformed, longer analyses appeared, while news and analysis of international politics started to disappear.