A disszertációmban a szabványosítással és gazdasági hatásaival foglalkoztam. Érdeklődésem középpontjában az állt: Milyen közgazdasági elméletek léteznek a szabványok témakörében? Mitől függ az, hogy milyen koordinációs mechanizmus alatt jön létre egy szabvány? A kérdésfeltevés a mobilpiaci szabványosítás folyamatának elemzése során körvonalazódott: A mobilkommunikáció terén a bizottság alapú szabványosítási mechanizmus által létrehozott szabvány miért sikeresebb a piaci mechanizmus által létrehozottnál? Meggyőződésem, hogy a kérdések megválaszolásához olyan alapokra kell helyezni a szabványosítás elméletét, ami az eddigi írásokat nem jellemezte. A dolgozatban azt mutatom be, hogy a – látszólag nem szorosan kapcsolódó – tranzakciós költségek elméletének szemszögéből vizsgálva a szabványosítás gazdaságtana mélyebben megismerhető. A második fejezetben a szabványok gazdaságtanával foglalkoztam. Bemutattam azokat az írásokat, amelyek a legtöbbet citáltak között vannak, és a szabványokkal foglalkozó kutatások alapirodalmát képviselik. Rámutattam azokra a hiányosságokra, amelyeket a szabványok definiálásánál lehet fellelni. Ez alapján megállapítható, hogy a szabványok definiálásához olyan megközelítést szükséges alkalmazni, amely lehetővé teszi a szabványosítás folyamatának mélyebb megértését. A harmadik fejezet a hálózatos iparágak témakörével foglalkozott. A hálózatokkal foglalkozó cikkek rövid ismertetéséből is kiviláglik egy aprónak tűnő szakmai félreértés, ami részben a hálózati hatásokból eredő jelenségek (útfüggőség és foglyul ejtés) kezeléséből fakadnak. A negyedik fejezetben foglalkoztam részletesen a tranzakciós költségek elméletének (TCE) azon elemeivel, amelyek kiemelt szerepet játszanak a szabványosítás újszerű megközelítésében. A kiindulópontot természetesen a Williamson-i piac-hierarchia-hibrid elméleti keret adja, amelyben kiemelt szerep jut a hibrid formák ismertetésének. Ebben a fejezetben alkottam meg azt a tranzakció koncepciót, aminek segítségével értelmezhető a szabványosítás, mint a tudás használati jogának átruházása is. E koncepció teremti meg a kapcsolatot a hálózati hatások, a TCE és a szabványosítás elmélete között. Az ötödik fejezetben fejtettem ki a három elmélet közti kapcsolatot. Egy szabvány megalkotása során a résztvevő felek megosztják egymással saját tudásukat, ami feltételezi, hogy ez a tudás átadható. Ehhez az kell, hogy a felek a hallgatólagos (tacit) tudásukat kodifikálják, mivel csak ennek a használati joga ruházható át. Van olyan helyzet, amelyben a hierarchikus struktúrának (formális bizottság, nemzeti szabványosító testület) van előnye, illetve bizonyos esetekben a hibrid forma (szabványosító konzorciumok, együttműködések) biztosítja a szabványosítás, mint tranzakció lebonyolításának legalacsonyabb tranzakciós költségét. A hatodik fejezetben a mobil piac innovációs hullámaival szemléltettem az elmélet némely megállapítását. Nagyszerűen kirajzolódnak a szabványosítás azon jellemzői, amire a korábbi fejezetek utaltak. A mobilpiaci szabványosítás során amint felismerték a kompatibilitásból származó előnyöket, a hierarchikus mechanizmus mellett növelték a piaci elemeket is a vállalatok egyre intenzívebb bevonásával a 2G szabványosítás során, viszont a 3G-s szabványosítás jelentős része konzorciumokban zajlott In my dissertation I have analyzed the standardization and its economic effects. The main research questions are based on a puzzle that emerged from the analysis of the standardization of mobile phones, namely: Why are the standards created by committee-based standardization mechanisms more successful than the standards created by market standardization mechanisms? To answer these questions, I believe, the theory of standardization must be based on a view that was not inherent in the previous papers. In my dissertation I show that analyzing standardization with an approach based on transaction cost economics (TCE) contributes to the deepening of our knowledge of standards. The second chapter deals with the economics of standards. I have summarized the most frequently cited works which are considered to be the main literature of this topic. There are also some deficiencies that can be traced back to the definition of standards. I have concluded that a new approach is necessary to define standards, which enables a deeper understanding of the process of standardization. In the third chapter I have turned to the topic of network industries and network effects. The brief review of the articles dealing with networks reveals a misconception which can be partly traced back to the interpretation of the phenomena (path-dependency and lock-in) arising from network effects. The theory of transaction cost economics (TCE) is treated in chapter 4. Two closely linked directions are followed in this chapter. First, I have discussed the governance structures (market-hybrid-hierarchy) aiming to show what transaction costs they can reduce and how they can do this. Williamson’s theoretical framework serves as the basis of my conception. The other direction is the definition of a transaction. The unit of analysis in TCE is the transaction, so an elaboration of the earlier concepts of transaction is needed to set up my own conception. Not only does TCE benefit from the treating of the notion of transaction but it also enables the development of the ‘transaction cost based’ approach to standardization. Chapter 5 shows the connection between the three theories discussed in the earlier chapters. During the creation of a standard the actors share their own knowledge with each other, which assumes that this knowledge can be articulated and transmitted. The codification of tacit knowledge is necessary to assign the right of usage, a transfer which stands for the transaction itself. Under certain circumstances the cost of this transfer is lowest when the transaction is coordinated under hierarchy (e.g. formal committees). In other cases hybrid forms (e.g. standard-setting consortia) have advantages in coordinating this transaction. If the specificity of the knowledge is low, a market-based mechanism will minimize transaction costs. The sixth chapter brings some empirical evidence to the theoretical conception of chapter 5 by studying the innovation waves of mobile communication. The standardization of mobile communication underpins the predictions of my theoretical model.