Összefoglalás A témaválasztás során számomra kritérium volt, hogy olyan témakört vizsgáljak meg, amely hatással van a mindennapjainkra, az életmódunkra, az életminőségünkre, és az egészségi állapotunkra, ezért az általam választott téma a sertéshússal kapcsolatos fogyasztói szokások, preferenciák és attitűdök vizsgálatára irányult. A kutatásom azért is a sertéshúsra fókuszál, mert Magyarország tradicionálisan sertéshús fogyasztó ország, ez a legnagyobb mértékben fogyasztott húsfélék egyike.

A szakirodalmi feldolgozás során megvizsgáltam a sertéshús fogyasztását világszerte, és azt, hogy melyek azok tényezők (pl. termelés, kereskedelem, minőség, árak, ökológiai tényezők, társadalmi-kulturális hatások, fogyasztói tévhitek stb.), amelyek a sertéshús fogyasztásában csökkenést illetve növekedést okoznak. A szakirodalmi feldolgozáshoz kapcsolódóan egy hipotézist állítottam fel, és ennek igazolása érdekében szekunder kutatást is végeztem, melynek lefolytatásához közgazdaságtani számításokat használtam, így számszerűsítettem a hazai sertéshús keresletrugalmasságát, a kereslet kereszt-árrugalmasságát, és jövedelem-rugalmasságát.

A primer kutatásom alapjául egy 1201 darab kérdőívből álló fogyasztói felmérés szolgált, amely a dolgozat mintasokaságának tekinthető. A primer kutatással kapcsolatban a legfontosabb célkitűzésem az volt, hogy megvizsgáljam, a sertéshúsból készült termékek fogyasztása hogyan alakul Magyarországon, milyen gyakran fogyasztják, mennyire tartják egészségesnek a fogyasztók, hol szerzik be a terméket, milyen árat tartanak reálisan, mely termékből fogyasztunk kevesebbet, illetve többet, milyen a fogyasztók sertéshúsból készült termékekkel kapcsolatos preferencialistája és hol találhatóak szignifikáns eltérések a nők és a férfiak sertéshús fogyasztása között. A fogyasztói szokások, attitűdök elemzése érdekében a primer kutatáshoz kapcsolódóan négy hipotézist fogalmaztam meg, melyek egy része igazolást nyert, és a sertéshús fogyasztók meghatározása érdekében klaszteranalízist végzetem, a mintasokaságom három klaszterre elkülönítettem, ezeket jellemeztem. A kérdőív eredményei alapján megállapításokat tettem, és a dolgozat legvégén következetéseket és javaslatokat fogalmaztam meg. Az eredmények alapján a legfőbb javaslatom, hogy szükség lenne társadalmi célú, a fogyasztói tévhiteket eloszlató, tájékoztató reklámokra, közösségi marketing programra, amely - a teljes lakosságnak szóló, társadalmi értékeket hordozó - reklámok a közegészségügyet is szolgálnák, és segíthetnének a népbetegségek megelőzésében. SUMMARY During the process of choosing the topic of my PhD thesis, it was a basic criteria to me to examine an area that has a strong effect on our daily life, our lifestyle, our quality of life and our health, therefore, my topic focuses on the examination of consumer habits, preferences and attitudes related to pork. Hungary is a pork consuming country traditionally; pork is consumed to one of the largest degree in the category of meat consumption.

In the process of reviewing the related literature I analysed pork consumption worldwide and identified those factors that increase or decrease pork consumption (e.g. production, trade, quality, prices, ecological factors, socio-cultural influences, consumers’ misbelief etc.). I set up a hypothesis in connection with literature review and I executed a secondary research as well in order to prove it. I used economic calculations in my research and in this manner I quantified the demand flexibility of domestic pork, the cross-price flexibility and elasticity of demand.

A consumer research consisting of 1201 questionnaires served as a basis of my primary research, which can be treated as the sample population of my PhD thesis. The most important aim of my primary research was to examine how the consumption of pork products is altering in Hungary, how often they are consumed, how healthy they are judged by consumers, where these products are purchased, what price is evaluated to be realistic, which products are consumed less and more, how the preference list of consumers related to pork products looks like and where the significant differences between pork consumption of women and men can be found. In order to analyse consumer habits and attitudes I set up four hypotheses in connection with the primary research; some of them were proved, so I made cluster analysis in order to define pork consumers and I segregated my sample population into three clusters and I characterized them. Based on the results of the questionnaire I formulated establishments, drew conclusions and made some proposals at the very end of the thesis. Based on the results, my most important proposal is that there is a need for public informative advertisements that dispel consumers’ misbeliefs, for a public marketing program, and these advertisements - that are addressed to the whole population and carry societal values - would serve public health and could help in preventing endemics.