A legutóbbi évtizedben a magyarországi felsőoktatásban számos rendszerszintű változási folyamat történt. Mindezzel párhuzamosan a felsőoktatási hallgatók életkeretei, iskolai életútja, életstílusa, életvitele, értékvilága megváltozott. A 2009-ben Magyarországon is felerősödő gazdasági válságjelenségek, valamint a – húsz évvel ez előtt elindult demokráciába és piacgazdaságba való átmenet működésének problémái okozta – társadalmi válság miatt különösen felértékelődött a pedagógustársadalom és a pedagógusképző intézmények szerepe. Mindez figyelmünket az egyetemi hallgatók csoportján belül a tanárképzésben részt vevő hallgatókra irányította. A kérdőíves kutatás adatfelvétele 2009-ben két jelentős regionális felsőoktatási központban a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetem történt (N=526). A kutatás homlokterében a tanárképzésben résztvevő hallgatók értékszerkezetének feltárása állt. A kutatás eredményei alapján azt állíthatjuk, hogy tanárképzősök értékpreferenciáiban egy sajátos érték-koegzisztenciát figyelhetünk meg, azaz a posztmaterialista értékrend és egy új materialista értékrend bonyolult egymásmellettiségét. Munkánk során az értékorientációkban kirajzolódó törésvonalakat a társadalmi nem, a családi iskolázottsági és pedagógusszakmai háttér, a regionális hovatartozás, az intézményi mikorklíma, a szociális helyzet, a vallásosság és a pályaelkötelezettség dimenziójában vizsgáltuk. A képzésről való vélekedések vizsgálata során a pedagóguspálya szempontjából fontos tulajdonságok képzés általi fejlesztéséről, illetve a képzés belső tartalmi elemeiről eredményeink megmutatták a képző intézmény hatását a leendő tanárnemzedékek által vallott értékek világára. Az értékek tekintetében kettős lánc köti a most formálódó leendő tanárgenerációt, egyrészt a pályaképben rejtező elvárások, másrészt pedig a társadalmi valóság, azaz az ideák világa vs. a társadalom működésében tapasztalt zavar: a Tanárról élő mentális kép és a Relátum ütközése nemcsak az új típusú tanárszerepekhez, de szerepkonfliktusokhoz is vezet és pályaszocializációs következményekkel is jár, amely a felsőoktatási intézményeket új (a képzés tartalmát komolyan érintő) kihívások elé állítja.

In the past few years a wide range of system related processes have escalated in Hungarian higher education. These changes strongly relate to the world of youth: the life frame, school carrier, lifestyle, the way of life and the value system of students in higher education have changed. Due to the escalation of the economic crisis in 2009 in Hungary and also to the social crisis caused by the malfunctions of the transition to democracy and market economy 20 years ago, the role of the teacher society and teacher training institutions has become substantial. As a result, our focus of attention has been laid on the group of teacher trainees among students in higher aducation. The aim of our research was to analyse the sociodemographic characteristics, family relations, school carrier, life events and value orientation of students in teacher training. The data record of our questionnaire took place in 2009 at the University of Debrecen (N=141) and the University of Szeged (N=385). The issues to be answered in our research were: What value orientation and attitudes characterise students? The draw back of students into primary groups (family, friendship) is accompanied by the descending opinion-shaper effect of the mass media. We can witness the rise of social values and social capital, emphasizing that this phenomenon appears together with the growing importance of a peaceful world and security. All the above is connected to the crisis, the appearance of the symptoms of a society of „scarcity”after the society of „ampleness”( a way of turning inside). In the value preferences of teacher trainees the post-materialist value system appears in a complex way side by side with the new materialist value system, which is mostly shaped by info-communicative techniques. In our study we examined the fault lines outlined in value orientation in the dimensions of social gender, professional educator and educational background in family, regional origins, institutional climate, social status, religious beliefs and career commitment. Analysing the diversity in the value orientation of students, we have found that from the respect of students’ gender, social background, religion, institutional affiliation and commitment to teaching as career we can speak of fault lines in terms of value orientation, whereas less can be said based on the other two features of family background, the presence of intellectual and teacher’s model and regional identity. Thus from the respect of value system, the currently shaping future teacher generation is tied by a dual chain; on one hand the expectations hiding in the profession, on the other hand social reality, namely the contradiction between the world ideals and the disorder in the functioning of society: the opposition of reality and the mental representation of a teacher’s profession may not only lead to new teacher roles, but also result in role conflicts and may have profession-socializing consequences, which means that higher education institution may have to face new challenges that affect the subject of the training to a great extent.