This dissertation is in search of a response as in which areas the composition, social backgrounds of the students having been admitted in the first phase of the talent management program of the University of Debrecen (DETEP) differ from the composition of the corresponding student groups at the University, and what differences can be seen among the students in the successive phases of selection for the talent management program. By analyzing the recruitment for the talent management program and the notion of the profession of students having participated in the selection process, we have tried to unveil and demonstrate the effects of the cultural and social capital. Beyond outlining the major talent theories, primarily the procedures for talent identification are presented as they have been adopted for the purpose of DETEP, meaning that references are also made to the theories underlying the selection procedure, as well as the established techniques and methods of talent identification. Besides, our research hypotheses are associated with the prestige of the selected careers, the students’ value preferences in relation to work. The selection database of the examined period (N = 3184 persons) has been analyzed. To verify our scientific assumptions and finds answers to our questions, various special indicators have been established, such as the cultural and social capital index, motivational index, prestige and status index. The available data have been subjected to varied statistical analyses. Our results suggest that the effects of both the cultural and social capital surface in the examined processes, though the former one has a much weaker influence. Our expectations in relation to the work values have also been confirmed in view of sexes and faculties alike. Even the effects originating from differing institutional habits of the faculties have been detected.

A disszertáció annak a megválaszolására tesz kísérletet, hogy a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programjának (DETEP) első szakaszába bekerült hallgatók összetétele, társadalmi háttere milyen területeken tér el az egyetem megfelelő hallgatói csoportjának összetételétől, és milyen eltérések tapasztalhatók a tehetséggondozási program beválogatási lépcsőinek hallgatói között. A tehetséggondozó program rekrutációjának és a beválogatási eljárásban résztvevő hallgatók professzió-képének az elemzésével igyekeztünk kimutatni és feltárni a kulturális és a társadalmi tőke hatásait. A főbb tehetségelméletek felvázolásán túl elsősorban a tehetségazonosítás eljárásait mutatjuk be, úgy, ahogy a DETEP kapcsán ezeket adaptáltuk, azaz utalunk a beválogatási eljárás mögött álló elméletekre és az elfogadott tehetségazonosítási eljárásokra és metódusokra. Kutatási hipotéziseink a fentiek mellett a választott pályák presztízsével, a hallgatók munkára vonatkozó értékválasztásaival voltak kapcsolatosak. A vizsgált periódus beválogatási adatbázisát (N= 3.184 fő) elemeztük. A tudományos feltevések ellenőrzésére és a kérdéseink megválaszolására különböző speciális mutatókat alakítottunk ki, mint pl. kulturális és társadalmi tőke-index, motivációs index, presztízs és státusz – index. Az adatokat többféle statisztikai elemző eljárásnak vetettük alá. Eredményeink azt mutatják, hogy mind a kulturális, mind pedig a társadalmi tőke hatása érvényesül a vizsgált folyamatokban, jóllehet az előbbi sokkal kisebb hatással. A munkaértékek választásával kapcsolatos elvárásaink is igazolódtak, mind nemek, mind pedig a karok tekintetében eltéréseket találtunk. A karok eltérő intézményi habitusának hatása is kimutatható volt.