Kutatásunk célja egyes nyelvi eszközök leírása, amelyek segítségével a beszélők létrehozzák, fenntartják és újrateremtik a hatalmi és alárendelt szerepüket egy meghatározott igazságszolgáltatási diskurzusfajtában, egy jogi tárgyú televíziós műsorban, amely a békebíróság működését mutatja be. Kutatásunk során különböző elméleti keretek szakterminológiáját alkalmazzuk azzal a céllal, hogy a jelenségek kellőképpen tág körét mutassuk be. Munkánk elméleti alapját azonban a nyelvészeti konverzációelemzés képezi. A szövegek elemzéséből kiindulva, megállapíthatjuk, hogy a diskurzus szerkezete a beszélői célokat és intézményi identitáshoz való igazodásukat tükrözi. Ez az igazodás diskurzusszervező erőként működik, és a példák bemutatása alátámasztja ezt a gondolatot. A domináns és alárendelt pozíció tehát a diskurzusban jön létre és a konverzáció módszeres tanulmányozásában ragadható meg. The purpose of the research is to examine how power relations come into existence in a specific kind of judicial discourse – the so called Russian people’s tribunal. Specific attention is paid to particular language practices that indicate asymmetry in talk. In the present dissertation I investigate four phenomena, where we can capture expressions of power position: the ones occurring in simultaneous talk, topic management, repair and irony. On the base of our research we can draw the inference that power relationship is created by the mutual activity of discourse participants in the process of accomplishing their specific purposes in talk-in-interaction. We can describe the power relations in discourse through the understandings and orientations of speakers to their institutional roles.