Szőlővenyige szerepe és felhasználási módja a helyi biomassza-hasznosításban
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Kutatásom eredményeivel célomként tűztem ki, hogy felhívjam a figyelmet a mezőgazdaság pazarló viselkedésére és bebizonyítsam, hogy a mezőgazdaságnak arra kellene törekedni, hogy energiaszükségletének minél nagyobb hányadát fedezze saját forrásból, valamint arra, hogy a melléktermékeket minél nagyobb mennyiségben vigye vissza a biológiai körforgásba. Részletesen bemutattam, hogy a szőlőtermesztők a metszés során keletkező venyigét elsősorban a földeken elégetik. Kérdőíves felméréssel megállapítottam, hogy a gazdálkodók jellemzően jól informáltak és nyitottak az új dolgok felé és a felhasználástól összességében nem zárkóznak el. A felhasználás elkerülését nem az információhiány, hanem a feladatok szervezése és a megvalósítás többletköltsége okozza. A begyűjtés megvalósítható bálás és aprításos technológiák alkalmazásával is. A szőlővenyige-apríték előállítási költsége az általam bemutatott technológiákat alkalmazva a Mátrai borvidék területén 14 535 Ft-tól 27 000 Ft-ig terjed hektáronként, valamint 1 GJ fűtőérték előállítási költsége 606 Ft és 1 125 Ft között van. A szőlővenyige intézményfűtés céljára történő felhasználásával Gyöngyöstarjánhoz hasonló paraméterekkel rendelkező önkormányzatoknak mindenképpen érdemes foglalkozni. Dinamikus beruházás-elemzési számításaim szerint akár 6 éven belül is megtérülhet a földgáz kiváltásán alapuló beruházás, majd 15 éves időtartam alatt közel 86 millió Ft megtakarítást is eredményezhet az alternatív költségek megtérülésén felül, azáltal, hogy a földgázt nem kell megfizetni.
With my research results my goal was to draw attention on the wasteful behavior of agriculture and prove that agriculture should strive to satisfy the possible greatest portion of its energy needs from its own resources, and take the highest possible amount of by-products back into the biological cycle. I presented in details that the farmers primarily burn the resulting vine branches at the area. With the help of the questionnaire survey I found out that most of the farmers are well-informed and open to new things, and they do not refuse the utilization of vine branches. The avoidance of utilization is not caused by the lack of information, but by the difficulties of organizing the tasks and the additional costs of implementation. The collection of the branches can be realized by applying the technologies of baling and chopping. The costs of the production of vine branch chops using the technologies I have presented ranges from 14,535 HUF to 27,000 HUF, while the cost of producing 1 GJ heating value is between 606 HUF and 1,125 HUF. For local governments with parameters similar to those of Gyöngyöstarján, it is worth dealing with vine branches for the purpose of heating public institutions. According to my dynamic investment analysis calculations, the investment the aim of which is to substitute natural gas can pay off in as soon as 6 years, and during its 15 year life period it can save up to 86 million HUF surplus to the return of alternative costs, by not having to pay for natural gas.