Dolgozatom témája a világnézet fogalmának szerepe Friedrich Wilhelm Nietzsche II. világháború előtti magyar recepciójában. A dolgozat azzal a hipotézissel íródott, hogy a világnézet fogalma alapvetően határozta meg e kor Nietzsche-értését, továbbá hogy Nietzsche filozófiája is jelentős hatással volt a fogalom jelentésének további alakulására. A dolgozat így az alábbi kérdéseket veti föl: A világnézetről szóló II. világháború előtti magyar elképzeléseket hogyan motiválta és alakította a Nietzsche-hatás? A világnézet fogalmában megfigyelhető jelentés-eltolódások milyen összefüggéseket alkotnak Nietzsche különböző magyar interpretációival? E vizsgálathoz a dolgozat először a világnézet fogalomtörténetében végbement szemantikai változásokat kíséri figyelemmel, különös tekintettel a benne lévő A MEGÉRTÉS LÁTÁS, A TUDÁS LÁTÁS fogalmi metafora sajátosságaira. A fogalom kanti eredetétől kezdve Hegel, Schopenhauer, Kierkegaard, Dilthey, Jaspers és Rickert fogalomhasználatán keresztül Nietzsche értelmezéséig áttekintjük a fogalom szemantikai dúsulását, majd belekezdünk a magyar Nietzsche-recepció és a világnézet fogalma kapcsolatának vizsgálatába. Az első alapos elemzést Schmitt Jenő Henrik Friedrich Nietzsche két világkorszak küszöbén (Értelmezési kísérlet egy új világnézet fényében) című műve alapján végezzük el, bemutatva gnosztikus szemléletből kialakuló Nietzsche-interpretációját, valamint Schmitt azon új világnézet eszményét, mely alapján Nietzschét mint prófétát értelmezi. Ezt követően megvizsgáljuk Fülep Lajos Nietzsche-monográfiáját, s azt a világnézet-elképzelést, mely motiválja a Nietzschével való azonosulást, illetve bizonyos pontokon a polémiát. A dolgozat utolsó nagy szerkezeti egységében a világnézet, válság és válságtudat által tematizált Nietzsche-értelmezéseket tárgyaljuk, röviden felvázoljuk Babits Mihály Nietzsche-kritikáját, valamint Brandenstein Béla Nietzsche válságfilozófiájához fűződő viszonyát, majd alaposabb vizsgálat alá vesszük Hamvas Béla válság és világnézet fogalmát, s az e fogalmak alapján kirajzolódó Nietzsche-interpretációt. Ezen elemzésekben végigkísérjük a világnézet szemantikájának azon ingadozását, mely sokszor alapvetően járult hozzá a perspektivizmus különböző magyar értelmezéseihez és a zárt gondolati rendszerekhez való gyanakvó vagy elutasító viszonyhoz.

The topic of my thesis is the role of the concept of worldview in the Hungarian reception of Friedrich Wilhelm Nietzsche before the Second World War. My hypothesis is that the concept of worldview made a fundamental impact on these Nietzsche interpretations; furthermore Nietzsche’s philosophy also greatly affected the development of the concept itself. Therefore this paper asks the following questions: How did Nietzsche’s influence motivate and shape the ideas about worldview before the Second World War? How did the changes in the meaning of worldview relate to the different Hungarian Nietzsche interpretations? To investigate these questions, first this paper examines the semantic changes in the history of the concept of worldview, especially the characteristics of its UNDERSTANDING IS SEEING, KNOWING IS SEEING conceptual metaphor. Starting with its Kantian origin, following with Hegel’s, Schopenhauer’s, Kierkegaard’s, Dilthey’s, Jaspers’ and Rickert’s use of the concept, we discuss the semantic enrichment of the concept, then we start to investigate the relations between the concept of worldview and the Hungarian reception of Nietzsche. The first in-depth analysis is discussed based on Schmitt Jenő Henrik’s work: Friedrich Nietzsche in-between two aeons (An Interpretation Experiment in the Light of a New Worldview). We present his Nietzsche interpretation based on his Gnostic approach, and Schmitt’s idea of a new worldview, which is the reason why he interprets Nietzsche as a prophet. Next we examine the Nietzsche monography of Fülep Lajos, and his idea of worldview, which motivates his identification with Nietzsche, and at certain points, his polemic debates with him. In the last major structural unit of this paper, we discuss the Nietzsche interpretations that are themed by the concept of worldview, crisis and crisis awareness. We briefly outline Babits Mihály’s criticism of Nietzsche, as well as Brandenstein Béla’s relation to Nietzsches crisis philosophy, then we take a closer look on Hamvas Béla’s concept of crisis and worldview and the Nietzsche interpretation that is emerged from these concepts. In these investigations we follow the fluctuation of the semantics of the worldview, which often substantially contributed to the different Hungarian interpretations of perspectivism and the suspicious or repulsive relation to the closed systems of thought.