A disszertáció egyik célkitűzése annak bemutatása volt, hogy a gazdasági és regionális versenyképességi tényezők két jelentőségteljes pillére, az ágazati szerkezet és a felsőoktatás fejlesztési direktívái Magyarország 19. és 20. századi gazdasági integrációs korszakaiban miként és milyen tényezők hatására formálódtak. Ennek mentén támasztottuk alá, hogy a prekapitalista, az autarkia, illetőleg a piacgazdaság viszonyai között milyen volt a korreláció jellege a nemzetgazdasági ágak és a felsőoktatás funkciói között, továbbá egy-egy érában hogyan differenciálódtak ezeknek a tényezőknek a tér és idő-specifikus jellemzői. Célunk volt annak áttekintése és vizsgálata is, hogy az integrációs periódusok attribútumai milyen szerepet játszottak a területi diszparitások kialakulásában és elmélyülésében, hiszen nem hagyhattuk figyelmen kívül azokat a folyamatokat, melyek a jelenkori stádium kialakulásában szerepet játszottak. A disszertáció célkitűzései között szerepelt, hogy az európai és a hazai regionális politika aspektusából megvizsgáljuk az ágazati feltételrendszert, az ágazati kapcsolatok jellegét és preferált irányvonalait és rámutassunk – a szektorális jellegzetességekből kifolyólag kialakult – munkaerő-piaci diszkrepancia okaira. A disszertáció további célkitűzése volt a nemzetgazdasági ágazatok és a felsőoktatás területi dimenzióinak az áttekintése, a területi leszakadás és a halmozottan hátrányos ismertetőjegyek bemutatása az Észak-magyarországi régió történelmi előzményein, társadalmi és gazdasági folyamatain keresztül. Részben a regionális beágyazottságra fókuszálva, empirikus vizsgálatok segítségével elvégeztük a K+F+I feltételrendszer egyetemi és vállalati aspektusainak helyzetértékelését. Az empirikus vizsgálatok eredményeire támaszkodva újszerű javaslatokat fogalmaztunk meg. Az empirikus vizsgálatok alapján, kísérletet tettük a székhely szerinti (regionális) beágyazottság és a tevékenységi hatókör szerinti beágyazottság differenciálására és definiálására. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy területfejlesztési politikában és az ágazati stratégiák kialakításában mindenképp külön figyelmet érdemes szentelni a tercier szektoron belüli strukturális arányok elmozdítására az olyan hátrányosabb jellemzőkkel rendelkező régiókban, ahol a szolgáltató szektoron belül jelentős a hangsúlyeltolódás a köz- és egyéb szolgáltatások javára. Ezek a tudás-intenzív ágazatok ugyanis jelentős állami invesztíciót igényelnek. Megfogalmaztuk azon álláspontunkat, hogy Közép-magyarországi régió innovatív és növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásainak a támogatása áttételes hatást indukálhat a konvergencia régiók területi diszparitásának mérséklésére. Az empirikus vizsgálataink alapján azt a javaslatunkat is megfogalmaztuk, hogy az egyetemek a vállalkozások finanszírozási kockázatainak a mérséklésében vállalhatnak szerepet azáltal, hogy a nem piaci alapú finanszírozás esetében, a komplex innovációs szolgáltatásaik révén átvehetik a forrásközvetítő piacok szerepét az állami és a magánszféra között. A regionális teljesítmény ugyanis jelentős mértékben függ az innovációra fordított közfinanszírozási támogatás rendszerének fejlettségétől, ami alapját képezheti annak, hogy a vállalatok minél nagyobb arányban részesülhessenek a különböző támogatási formákban. Szintén az empirikus vizsgálataink eredményeinek a felhasználásával világítottunk rá arra, hogy az innovációs folyamat egyes szakaszainak eltérő az erőforrás igénye. A vállalkozások ágazati behatároltsága, továbbá eltérő életciklusaik más és más szükségleteket indukálnak. A társaságok működésének és innovációs folyamatainak az életciklusa az egyes erőforrástípusok időbeli felmerülését differenciálja. Az egyetemeknek a gazdasági és ipari szereplőkkel történő együttműködési formák és az innovációs szolgáltatási portfóliójuk kialakítása során figyelembe kell venniük ezeket a sajátosságokat.

One of the objectives of this dissertation was to present, how and what factors influenced the development direcions of sectorial structure and higher education (two important pillars of economic and regional competitiveness) in different eras of economic integration in the 19th and 20th century Hungary. Along this, we examined the nature of correlation between the sectors of national economy and functions of higher education in precapitalism, autarky and market economy, furthermore, how differentiated the area and age-specific features of these factors in a particular era. Similarly, we intended to overview what role the attributes of integration periods played in the formation and deepening of regional disparities, since we could not ignore those courses which influenced the development of present stage. Another objective of the dissertation was surveying the sectoral conditionality from the aspect of regional dimensions of European and national regioonal policy, the character of sectoral links and their preferred trends, as well as the reasons of discrepancy in the labour market due to sectoral characteristics. A further aim was to survey the sectors of state economy, regioal dimensions of tertiary education, and to demonstrate features of regional breakaway and multiple disadvantage through historical antecedent of the Northern Hungarian region, through its social and economic coarses. Focusing partly on regional embeddedment, we empirically investigated the aspects of the R&D&I conditions of universities and companies. Based on these results we drafted some novel proposals. We made an attempt to differentiate and define embeddedment according to regional embeddedment and scope of activities. We drew the attention to the fact that in regional development policy and formation of sectoral strategy it is worth focusing on moving structural ratios within tertier sector in disadvantaged regions, where there is considerable shifting for public and other services within service sector. These knowledge-intensive sectors (e. g. Hygiene, social care) need considerable state investment. We concluded, that even innovative enterprises with growth potential in the Central Hungarian region should have an access to application sources. The support and development of small- and medium-sized enterprises in the central region can have an indirect effect on moderation of regional disparities. We also outlined, that universities can have a role in moderating the financial risks of enterprises by acting as source intermediary market between state and private sector with the help of their complex innovation service. Regional performance largely depends on the development of public innovation finance structure, which can be a basic condition for the enterprises to receive a higher proportion of different forms of support. Another result of our empiric survey is, that the resource demand of a particular etap of innovation course is different. Sector-boundedness and life-cycle of enterprises induces different needs. This life-cycle differentiates resource types in time. Universities have to consider these peculiarities when they shape their innovation service portfolio and cooperation with economic and industrial actors.