A kutatás általános célkitűzése a felsőoktatási szabadidősport helyzetének átfogó feltárása volt. Az irodalmi feldolgozás és a saját vizsgálatok alapján komplex képet tudjak kialakítani a szabadidősport helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. Kutatásaimra alapozva olyan megállapításokat kívántam megfogalmazni, melyek segítik a szabadidősport szolgáltatások fejlesztését, melynek segítségével népszerűsíthető a szabadidősport az egyetemi polgárok körében. Részcéljaim közé tartozott, hogy bemutassam a kutató egyetemek hallgatóinak saját fizikai állapotáról adott megállapításokat, elemezzem a hallgatók sportolási szokásait, jellemezzem a felsőoktatási szabadidősport szolgáltatások helyzetét oktatói infrastruktúra és sportprogram szempontból, feltárjam hallgatói és vezetői szempontból elégedettségi szintjét az egyetemi szabadidősport szolgáltatásoknak, bemutassam két kutató egyetem tanulmányozásán keresztül az egyetemi sport szabadidősport szervezeti kereteit, gazdasági hátterét, sportszolgáltatásait, sportstratégiáit. Kutatási módszereim között kvalitatív és kvantitatív módszert is alkalmaztam, melyek eredményeit összevetettem a szakirodalomban található vizsgálatokkal. Felvételezéseim célcsoportja maga az érintett csoport, a hallgatóság volt, de a vizsgálatokat kiterjesztettem a szabadidősport szervezésének irányításával foglalkozó vezetőkre is. Ezen kívül esettanulmányt készítettem egy vidéki és egy fővárosi egyetem bevonásával. A tanulmány célja olyan felsőoktatási intézmény sportszervezetének bemutatása, amelynek tulajdonságai kiemelkednek, példaértékűek a többi intézmény számára. A hallgatók fizikai állapotát vizsgálva megállapítottam, hogy az általam megkérdezett egyetemek hallgatói inkább elégedettebbek fizikai állapotukkal, az egyetem földrajzi elhelyezkedése nem befolyásolta az eredményeket. A helyszíni preferenciát vizsgálva megállapítottam, hogy az anyagi háttér biztosítása meghatározó a hallgatók campuson belüli sportolás preferenciájában, ezért kiemelkedő jelentősége van az ingyenes vagy kedvező feltételű sportszolgáltatásoknak, amelyeket az egyetemek biztosítanak különböző feltételekkel. A sportágak népszerűségét vizsgálva kimutattam, hogy az egyéni sportágak kerültek előtérbe, a csapat sportágakkal szemben. Kedvelt sportágak a férfiak és nők körében a fitnesz csoportba sorolt aerobik órák, kondicionáló edzések és a testépítés. Az eredmények szerint a férfiak és nők sportág preferenciái között szignifikáns különbség van, tehát összefüggés figyelhető meg a nem és a választott sportág között. A megállapítás a csapat-, fitnesz, küzdő-, és extrém sportok esetében igazolódott. Vizsgálatom a szabadidő sportolási szolgáltatások értékelésére is kiterjedt. A három létrehozott mutató átlagértékük összehasonlításából azt látjuk, hogy az oktatók és a sportprogramok tekintetében a hallgatóknak általánosan inkább pozitív véleményük van, az infrastruktúra tekintetében pedig már jobban az elégedetlen felé húzódik átlagértékük. Az esettanulmányban vizsgált két egyetemről megállapítható, hogy sport infrastruktúrája, szervezeti felépítése kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek példamutatóak. A két szervezeti struktúrát összehasonlítva ugyanazokat a feladatokat látják el az egységek, de megvalósítás különböző. Mindkét egyetem folyamatosan fejleszti a szabadidősport lehetőségeket, igazodik a hallgatói igényekhez. Eredményeim alapján önálló fejezetben következtetéseket vontam le és javaslatokat fogalmaztam meg. Megállapításaim közül néhányat új – újszerű tudományos eredményként emeltem ki. The research seeks to clarify the organizational and operational framework of recreational sports at the tertiary level. I was relying on relevant literature sources and my own research results to give a comprehensive picture of the present state of arts and the development perspectives of recreational sports. I am striving to formulate conclusions such that will contribute to the advancement of recreational sport services at the tertiary institutions. My conclusions are based on the analyses of the following research issues: the students’ self assessment of their own physical conditions; the analysis of the students’ sporting habits; the analysis of the HR background of the sport services and the sport program portfolios; the assessment of the sport leaders’ and students’ satisfaction with the recreational sport services; a case study of two research universities analyzing the organizational framework, the financial background, and the services and strategies of the recreational sports. My research is based on cross-sectional surveys, the research results are analysed by both qualitative and quantitative methods, and are compared with the relevant literature findings. The sample population comprises the target group of students, and the leaders responsible for the organizational and management issues of the recreational sport. In addition, I present case studies dealing with a provincial university and with a university in the capital city. Through the case studies I am aiming to introduce the sport services of such outstanding tertiary institutions that can set examples to other institutions to follow. My survey of the students’ physical condition shows that the students of the sample tend to have positive rather than negative opinions of their own physical status. This is a general assumption of theirs irrespective of the geographical location of their institutions. The analysis of their preferences of sporting sites shows that their preferences are very much influenced by their material backgrounds. The provision of free-of-charge or fair price on-campus recreational sport services is therefore a very important issue. I analysed the popularity of different types of sport and found that the individual sports are growing in popularity as compared to the team sports. Aerobic, conditioning training and body building are leading the preferences list both among the men and women students. I found significant differences between the sport preferences of men and women students and a correlation between gender and sport preference. The correlation has been proven for team, fitness, combat, and extreme sports. I also analysed the evaluation of the sport services by the students and sport leaders. The students seem to have positive rather than negative opinions of the instructors and the sport programs; they tend to have close-to- negative rather than positive opinions of the infrastructures, though. I demonstrate it in case studies that the sport infrastructure and organizational structure of two selected tertiary institutions are representing outstandingly high standards. The responsibilities of the organizational units of the two sample institutions are similar, the ways of implementation, though, are different. Both of the institutions keep improving their recreational sport services and are keeping them in tune with the student’s expectations. Some of my research results, conclusions and recommendations have novel practical and scientific implications.