Musicadantesca - Dante költészetének zeneisége

Értekezésem célja egy olyan tematikusan felépített, átfogó mű létrehozása volt, mely Dante és a zeneiség kapcsolatát tárgyalja. A téma interdiszciplináris jellegéből adódóan az italianisztikai kutatáshoz irodalomtörténeti, komparatisztikai, zeneelméleti és zenetörténeti kutatás is kapcsolódik. Részletes elemzést végeztem az Isteni Színjáték zenei elemeit vizsgálva, melyet három külön alfejezetben közlök a mű szerkezetének megfelelően. Az analízis eredményeit, a feltárt összefüggéseket és kiemelt mozzanatokat szintén külön alfejezetekben tárgyaltam. Célom volt továbbá a műben szereplő zenei komponensek közti összefüggések vizsgálata és annak bemutatása, hogy Dante korában a Színjátékban megszólaló dallamok milyen zeneelméleti szabályoknak feleltek meg. Ahogy Dante irodalmi művében találhatóak zenei vonatkozások, úgy a későbbi korok zenéjében is megjelenik az Isteni Színjáték, mint ihlető forrás. Dante zenei recepciójának vizsgálata akkora kutatási területet foglal magába, mely több doktori disszertáció témája lehetne. Dolgozatomban egy rövid, összefogó képet adok a Trecento költőjének zenei recepciójáról saját korától kezdve napjainkig, az irodalmi-zenei kapcsolódási pontokat pedig Liszt Ferenc exemplumán keresztül mutatom be. Az Isteni Színjátékban szereplő, a költő által idézett zenei részletekkel már foglalkozott a szakirodalom, így ezeket a részleteket nem tárgyaltam külön fejezetben. Munkámban az általuk kirajzolt zenei szerkezetet vázoltam fel, illetve górcső alá vettem azokat a nem megszólaló, mégis a muzikalitást képviselő tényezőket, melyek a Színjáték zenei olvasatában szignifikáns szereppel bírnak. A dolgozat alapját a Színjátékban megtalálható zenei vonatkozású elemek vizsgálata adta. A részletes elemzés konklúziójaként születettek meg az Isteni Színjátékszimbolikushangjai című fejezet alfejezetei. A kutatási folyamatban először az elemzés, majd a tézisek kategóriánkénti kifejtése következett. Mivel a Dante-szakirodalom napjainkra szinte áttekinthetetlen méretű, szükségesnek tartottam egy kritikatörténeti áttekintéssel indítani disszertációmat, bemutatva, hogy a dantisztika és a muzikológia eddig mit mutatott fel Dante és a zeneiség témakörében, és dolgozatom milyen új eredményekkel járul hozzá az eddigi kutatásokhoz. Elemzésembe több olyan aspektust vontam be, mely az eddigi szakirodalomban pontosításra szorult, vagy egyáltalán nem volt jelen, annak ellenére, hogy releváns a témában (például a számok és zene kapcsolata az irodalmi analízisben és az 1865-ben Milánóban kiadott Dante-vonatkozású műsorlapok feltárása és elemzése). Az alkalmazott módszerek a téma sokszínűsége miatt több tudományterület eszközeit használták fel. Irodalmi elemzés, zenetörténeti és zeneelméleti analízis, forráselemzések, és kritikatörténeti kutatás. Munkám során az interdiszciplinaritás eszközeit kihasználó forráskutatások kiemelt szerepet játszottak. Dante zenefelfogását a műveiben előforduló leírások és zenei megjelenítések alapján határoztam meg (De VulgariEloquentia, Convivio, Divina Commedia), összevetve a korabeli Dante-recepció leírásaival. Vizsgáltam a műben szereplő trubadúrköltészet elemeit és a költő szövegeit a madrigalizmus zeneszerzési gyakorlatában, majd a következő olyan zenetörténeti korszakban, melyben kiemelt szerepet töltött be a költő személye és munkássága. Ez a korszak a zenei romantika, melyben Dante születésének hatszázadik évfordulójára számos új zenemű született. A romantika zseni korszakában Dante személyisége kiemelt példaként volt jelent a korszak művészeinek életében. Ezt a jelentős szerepet Liszt Ferenc saját kéziratos bejegyzésit tartalmazó könyveinek, leveleinek, naplójegyzeteinek, és Dante-vonatkozású műveinek vizsgálatával mutatom be. Olasz-magyar komparatisztikai vonatkozású az eredeti szövegben jelen levő muzikalitás megléte vagy épp hiánya a magyar fordításokban. Munkámban azokat a részleteket emeltem ki, ahol a babitsi fordítás jelentősen eltér a dantei szövegtől a zeneiség költői eszközökkel való megjelenítésében, valamint a zenei kifejezésekkel kapcsolatos szavak fordításában. Disszertációmban az 1900 után megjelent kiadásokat vizsgáltam: Radó Antal Pokol fordítása 1930-ban jelent meg, Dante kortárs fordítói közül Nádasdy Ádám és Baranyi Ferenc munkáit használtam.

Musicadantesca – Musical elements of Dante’s poetry

The main aim of my dissertation was to create a thematic, comprehensive writing of the connections between Dante Alighieri and music. Regarding the interdisciplinary aspect of the subject my research included music literature, music theory, literature theory, comparative literature, and medieval studies. I analyzed in detail the components connected to music in the Divine Comedy. The analysis was published in three subsection corresponding to the structure of Dante’s writing. The results of above mentioned analysis, the correspondences and emphasized elements were communicated in separate subsections. I examined the relationships of musical components in the Divine Comedy and described the music theory background of Dante and his poem. Like the music is presented in Dante’s writing, Dante’s words were presented in the next era’s music literature as an inspiration for music works. Dante’s musical reception is such an expansive topic that it could be the target of many doctoral thesis. In my work I gave a synthetic description of the musical reception of the medieval poet starting from his contemporary to now days and I demonstrated the musical-literal connection points through Franz Liszt’s exemplar. The bibliography already talked about the songs quoted in the Divine Comedy, so I did not describe this topic elaborately. I described the systematic arrangement of these musical quotations, and observed the musical elements which are not auditive in the dramaturgy of Dante but still have a significant role in the analysis. The base of this research is the examination of the musical elements which can be found in the Divine Comedy. As the conclusion of the analysis the subsections of the chapter The Symbolic sounds of Divine Comedy were wrote. In the order of the research process the analysis came first, after that the exposition of the categorized theories. Since the Dante reception is very wide, I felt the necessity to begin my work with a resume of what the previous musicology and Dante study wrote about this topic before, and what are the innovative, new dates coming from my research. I determined Dante’s concept of music using his works De VulgariEloquentia, Convivio, Divina Commedia, compared to the contemporary descriptions. I examined the troubadour poetry found in the SacroPoema and the troubadour poetry of his era. I included many new aspects and point of views in my analysis which were needed refinement or were completely missing even if they are significant in the topic, for example the relations of numbers and music in the analysis and the analysis of Dante-related concert program books of 1865.The research has an Italian-Hungarian comparative part where I examined the loss or stay of the musicality of the original text in different Hungarian translations. I stressed those parts where the translation of Babits is different from the original in the context of musicality and the translation of musical terms. I compared the Hungarian translations after the year 1900 of AntalRadó (1930), FerencBaranyi (2014) and ÁdámNádasdy (2016).