Dolgozatomban a számi (lapp) tájékozódás nyelvi vetületével foglalkozom. Vizsgálatom célja a számi égtájnevek rendszerének monografikus feldolgozása, egyúttal a teljes számi lexikográfia forrásként való alkalmazásának bemutatása. A számi égtájmegnevezésekben egy különös sajátosságot figyelhetünk meg: egy szóalak több irányt is jelölhet. Ennek okát a földrajzi tájékozódás különlegességében kell keresnünk, amely a teljes rendszer 90 fokos elforgását eredményezi, követve a Skandináv-félsziget partvonalát, azaz tulajdonképpen a fő tengelyek változnak. A téma lényeges ismeretelméleti kérdéseket és problémaköröket is érint. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogyan alakulhattak ki az égtájmegnevezések, mi alapján nevezték meg őket. A jelentésadás motivációinak a vizsgálata során választ kaphatunk arra, hogy miért esik egybe sok nyelvben a napszak és az égtáj elnevezése. A számi égtájmegnevezések kapcsán a legfontosabb kérdések: hogyan és miért jelölhet egy adott szó több irányt, létezhet-e egy irányra több elnevezés; miben tér el a számi égtájmegnevezés más nyelvek elnevezési módjaitól; ill. milyen eredményekkel járulhat hozzá a kutatás a számi dialektológiai vizsgálatokhoz és a nyelvváltozatok csoportosításának kérdésköréhez. Az égtájnevek általános tipológiai vizsgálata fontos a jelenség megértéséhez, de ilyen rendszerező, átfogó elemzésre még nem került sor. Ehhez feldolgozom az egyes nyelvek, ill. nyelvcsaládok égtájmegnevezéseit tárgyaló tanulmányok eredményeit, valamint hozzáveszem saját, finnugor nyelveket érintő kutatásaimat. A számi égtájnevek rendszere azonban több szempontból is eltér a kutatásba eddig bevont (elsősorban germán, ill. afrikai, ausztráliai) nyelvekből kapott eredményektől, így ennek a szókincsnek a vizsgálata különösen fontos. Az etimológiai és szemantikai elemzésen túl az egyes nyelvváltozatok eltérő égtájnévhasználatát is szisztematikusan összevetem. Ezeknek a szavaknak az elemzése a lexikológiai variabilitás kérdésköréhez is kapcsolódik. // The present paper studies the linguistic projections of orientation in the Sami (Lapp) culture. This study is a monographic treatment of the Sami system of cardinal directions as well as a description of the entire Sami lexicography as a source for this end. A curious characteristic feature of Sami cardinal directions is the fact that a single word form can refer to multiple directions. The explanation for this can be found in the uniqueness of orientation that requires a 90-degree rotation of the entire system, following the coastline of the Scandinavian Peninsula, in effect causing the main axes to be changed. The subject matter is closely connected to cultural-historical data and raises important epistemological issues as well. This paper aims to find out about the origins of the cardinal directions. Through the examination of the triggering forces that affected the development of these words, explanation can be given for the phenomenon that names for certain times of the day and names for the cardinal points coincide in several languages. The key questions concerning Sami cardinal directions are the following: how and why the same word can designate multiple directions; are there multiple names for the same direction; how the Sami system of cardinal directions is different from those of other languages’; and what results this study can come up with that can facilitate development in the field of Sami dialectological studies and the classification of dialects. The general typological study of cardinal points is important for the proper understanding of the phenomenon, but such a systematic treatment of the topic has not been available until this point. For this purpose, I studied and processed a body of essays discussing cardinal directions in certain languages and language families and I complemented the outcome with my own studies and papers on Finno-Ugric languages. The Sami system of cardinal points, however, differs from those of the other languages’ so far researched (Germanic, African and Australian languages), which makes it especially important to take a closer look at the vocabulary of Sami. Beyond the etymological and semantic analysis of the words, a systematic comparison of the names of cardinal points in various dialects is also undertaken here. The analysis of these expressions is connected to the issue of variability as well.