A klímaváltozás, illetve annak hatásainak elemzése, napjaink egyik legnagyobb tudományos és társadalmi érdeklődést kiváltó kutatási témája. Ez nem meglepő, hiszen az emberiség jövőjét jelentősen befolyásolja a klímaváltozásban rejlő veszélyek felismerése, illetve kiértékelése. A következő lépés a klímaváltozás kezelésére és visszaszorítására vonatkozó erőfeszítések megtervezése, majd megcselekvése. Rámutattam, hogy a klímaváltozás (negatív) hatásaira mindenképp közösségként, nemzetközi módszerekkel kell reagálni. A disszertációban ennek elősegítésére tettem kísérletet. Kiindulópontom a környezetvédelem helyzetének és kulcskérdéseinek jövőbe mutató elemzése volt. Az első állomás: a természeti erőforrások állapotának értékelése volt, a második nagyobb lépés: az energia átalakításának folyamata, amely megérkezett a végponthoz: a társadalom által történő felhasználáshoz. Áttekintést adtam arról, hogy a közvetlen, illetve közvetett társadalmi, gazdasági folyamatokat és változásokat nem csak a jogtudománynak kell tudnia kezelni.A mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről is regionális keretekben kell gondolkodni, hiszen függnek a földrajzi elhelyezkedéstől és az éghajlati adottságoktól, mégis a szolgáltatás, amit nyújtanak, messze túl juthatnak a régió fizikai határain. Az emberiség igényeinek növekedésével és a népesség exponenciális gyarapodásával párhuzamosan, az ásványi nyersanyagok kitermelése is felgyorsult. Véleményem szerint, a klímaváltozás szorosan összefügg az energiahasználattal. Ezért tartottam fontosnak bizonyos kérdések tisztázását, például: energia készletek állapota, az energia fizikai törvényszerűségei, az energiahasználat összefüggései a gazdasággal és a társadalommal, az energiafüggőség bizonytalanságai, az energiaárak helyzete, az előállítás és átalakítás technológiái és az energiahatékonyság keretei. Eredményként mutattam fel, hogy összegyűjtöttem azon tényezőket, melyek befolyásolják az energiahatékonyságot és rávilágítottam annak javításának lehetséges kihatásaira. Véleményem szerint az energiahatékonyság javítása az összekötő eleme a háromlépéses folyamatábrámnak. Az megújuló energiák hatékony termelése, átalakítása, illetve felhasználása biztosítják a költségek kiszámíthatóságát és racionalitását, ugyanakkor a hosszabb távú tervek beigazolódását is alátámasztják. Vizsgálódásaim eredményeként azt megállapítást tettem, hogy a megújuló energiák alkalmazása képes az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Ennek következtében kerestem bizonyosságot, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos szabályozás a környezetjog alá tartozik.Az Európai Unió létrejöttének de facto és de jure következményei a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozás, valamint az energiahatékonyságra való törekvés, mint közösségi cél. Bemutattam ennek lehetőségeit, illetve a leghatékonyabbeszközéről készítettem elemzést: a támogatásokról. A megújuló energiaforrásokkal előállított energia sajnálatos módon ma még mindig jellemzően drágább, mint a hagyományos, fosszilis energiahordozók felhasználásával előállított energia, ezért a megújulók hasznosításának további ösztönzésére a jövőben is ajánlott fenntartani a támogatási rendszert.A támogatási rendszer részletszabályainak kidolgozásához,módosításához, hazánkra vonatkozóan megjelöltem négy olyan alapelvet, amelyet a mindenkori támogatási rendszer kialakításakor, véleményem szerint, érdemes figyelembe venni. Az energiakérdéseket komplex módon, globálisan kell orvosolni. Így, nem csupán a környezetvédelmi célok megvalósulásának folyamatát, hanem a megújuló energiák aktuális helyzetét is, az úgynevezett „bigpicture” szemléletmód felől közelítettem meg. Az Eredményekés azok értékelése című fejezetben összegzésre kerültek az energiahatékonyság tudományos és műszaki adatai és kibontásra kerültekkülönböző költség-számítások. Ezeken kívülmérlegeltem a rövid, illetve hosszú távú következményeket is. Rávilágítottam, hogy az elérhető energiahatékonyságban rejlő potenciál megragadásával jelentős kibocsátás-csökkenés érhető el, ráadásul ez esetben az energiára fordított költségek megtakarításán keresztül, visszanyerhetőek a befektetési költségek is. Az energiatakarékossági potenciál kiaknázását nem is annyira a költséghatékony energiatakarékossági projektek alacsony száma, mint inkább ezen projektek menedzselési, fejlesztési és finanszírozási nehézségei akadályozzák. Annak ellenére, hogy továbbra is az OECD országai tekinthetők a legnagyobb energia-felhasználóknak, a világ fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátásában való részesedésük csökkenő tendenciát mutat. A fejlett társadalmakhoz viszonyítva, a fejlődő országok a világ jelenlegi, teljes szén-dioxid kibocsátásának csupán kisebb hányadáért felelősek, de ezen országok népszaporulata és gazdasági fejlődése részesedésük növekedését predesztinálja. A kérdés az az, hogy politikai beavatkozás, akarat hiányában, az ipari, lakossági/kereskedelmi és közlekedési ágazatokból származó emissziók milyen jellegű alakulására lehet számítani.Megvizsgálva a villamos energiatermelés társadalmi és technológiai rendszerét, megállapítottam, hogy a termeléstől a végfelhasználásig az energiahasználatot az ökoszisztéma minősége határozza meg. A villamos energiatermelés, átvétel és fogyasztás folyamata a technológiai rendszereken keresztül valósul meg, azonban annak hatékonysága nagyrészt a fogyasztókon,azaz a polgárokon múlik. Jelenleg, a hetedik akcióprogram van életben (2012-2020): „Az Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pályára állítja a gazdaságot, különböző politikai eszközök és fellépések révén, amelyek célja egy olyan gazdaság kialakítása, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az erőforrás-hatékonyságra épül.”Többek között erre a célkitűzésekre vonatkozóan mutattam beAnthony Giddens markáns nézetét. Giddens határozottan állítja, hogy az Európai Unió működése nem átlátható és értelmetlen kompromisszumokon alapul, az instabilitásának okait pedig az Euró bizonytalan helyzetében és Németország dominanciájában látja. Figyelembe véve más szakértők véleményét is, azt állítottam, hogy Németország vezető szerepe elvitathatatlan: különösen kiemelkedő a német jogi gondolkodás, illetve a gazdasági, műszaki-technológiai fejlettségi szintjük, valamint az oktatásban-kutatásban elért eredményeik is magas színvonalúak és követendőek.A német energiapiac pedig nem csak a szomszédos országok hálózataira és piaci szereplőire van kihatással, hanem a német támogatások befolyásolják az elektromos áram árát is más tagállamokban. A jól működő német példa áttekintése után, prezentáltam a magyar energiahasznosítás konkrét megvalósulását,megállapításaimat alátámasztottam az általam készített számításokkal. Hatástanulmányok című fejezetemben saját mérési adataimmal szemléltetem a napenergiával termelt villamos energia termelését,hatékony felhasználását és megtérülését. A Friends of theEarth Europe környezetvédelmi szervezet jelentésében bemutatott egy, az Uniós lakosság által végrehajtott energiaipari forradalmat. Azt állították, hogy 2050-re az európaiak több mint fele képes lehet saját magának megtermelni a szükséges villamos energiát, megújuló forrásokból, függetlenül a nagy energiaszolgáltatóktól. Adataik, megállapításaik alapján dolgozva, egy általam ismert módszerrel vizsgáltam koncepciójukat. Célom volt, hogy ismeretet adjak egy probléma-megoldás rendszerszemléletű megközelítésmódjáról és annak alapvető összetevőiről. A bemutatásra kerülő modell alapján felvázoltam azon meghatározó irányokat, amelyek mentén Bartee modelljében megelevenedett a „problématér”. Ebbe a problématérbe illesztettem bele a környezetvédelmi szervezet elképzeléseit, és arra a következtetésre jutottam, hogy a saját magunk részére történő villamos energiatermelésének a megvalósításátellehetetleníti az országok eltérő gazdasági helyzete (amely ténnyel a szervezet nem kalkulál). Így kompromisszumot kell kötni, azaz jelenleg még nem a megújulókra való teljes átállás, hanem egy társadalmilag, jogilag és gazdaságilag alátámasztott „átmenet” lehetséges, és ha ez megvalósul, utána lehet csak célul tűzni és végrehajtani az „energia-polgárok” általi termelést. Célom volt az említett megújuló energiaforrásokból történő teljes energiafedezetre való átmenet-tervezet megvalósításának elősegítése.SWOT elemzésem a különböző stratégiákba foglalt programok elemzéseinek integrálása alapján készült, és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos megállapításokat foglalja össze. Az így leszűrt következtetéseim lehetőséget adhatnak a megújuló energia stratégia jövőképének felvázolására. A vonatkozó irodalmak és szakvélemények tanulmányozása alapján egyik fő szakmai következtetésként azt rögzítettem, hogy tudomány- és szakterülettől függően változnak az országok energiaforrásai és annak megítélései. Például a szám-adatok is sokfélék az energiafajtákra vonatkozóan, igazodva a viszonyítási alapok különbözőségéhez. A magyar megújuló energiahatékonyság policy(megújuló energiahordozókra vonatkozó hatékony mix összeállítása) kialakításának eredménye a legnagyobb összesített nemzetgazdasági és társadalmi haszon. Azáltalam összegyűjtött természettudományi, társadalomtudományi és gazdaságtudományi tények, adatok, joganyagok és vélemények, a korlátozó tényezők figyelembevételével és a lehetőségek határain belül, a saját (energia)hatékonyság-modell javaslatom eredményére vezettek. Véleményem szerint, rész-tudományterületek és tudományágak összehangolása szükséges ahhoz, hogy végül a társadalmi jólét fogalmát eredményezzék az emberek számára. Végtére is a fenntartható fejlődés minőségbeli fejlődést kíván, nem pedig mennyiségbelit, tehát a társadalom jólétét tartja szem előtt, a környezet védelme inkább hosszabb távú tervének számít. Az én távolabbi célom is a hatékony környezetvédelem, az egész disszertációt ennek tükrében készítettem, amely tartalomnak a „Tiszta környezet” kifejezést feleltettem meg.

Climate change and the analysis of its impacts are among the research topics which currently elicit the highest scientific and social interest and debate in the world. This is not surprising, since the way climate change-related risks are recognised and evaluated significantly affects the future of mankind. The next step is to plan and implement actions aiming at the management and mitigation of climate change impacts. I pointed out that the (negative) impacts of climate change need to be reacted to as a community and with international methods. In the dissertation, I made an attempt to facilitate these methods. The starting point of my dissertation was the future-oriented analysis of the current (legal) status and key questions of environmental protection. The first stage was the evaluation of the current status of natural resources and the second main step was the process of energy transformation which arrives at the endpoint, i.e., energy use by the society. I provided an overview of the fact that both direct and indirect social and economic processes and changes have to be managed not only by law. Both agriculture and rural development have to be approached from the regional aspect, since they depend on geographical locations and climatic endowments, even though the service they provide may leap through the physical borders of a region. In parallel with the increasing demand of mankind and the exponential population growth, the extraction of raw minerals also accelerated, even though fossil stocks are limited. For this reason, I considered it to be important to clarify certain questions, such as the current status of energy stocks, the physical regularities of energy, the relationships between energy use, economy and the society, the uncertainties of energy dependence, energy prices, the technologies of production and transformation and the frameworks of energy efficiency. It was one of my main findings that I collected all factors which affect energy efficiency and shed light on the possible outcomes of improving it. In my opinion, the improvement of energy efficiency is the missing link between my three-step-flowchart. The efficient production, transformation and use of renewable energies provide the predictability and rationality of costs, while they also help realise long-term plans. My analyses aimed at looking for certainty regarding the classification of the regulation of renewable energies in environmental law, since the consequences of the de facto and de jure establishment of the European Union are the regulation of environmental protection and the strive for energy efficiency as a community objective. Based on these aspects, I outlined the possibilities and prepared an analysis of EU grants, which the most widespread tool. Unfortunately, energy produced from renewable sources is still more expensive than the energy produced from conventional, fossil resources; therefore, it is recommended to maintain the grant system in the future in order to further promote the utilisation of renewable resources. As regards the specification and shaping of the detailed rules of the grant system, I designated four basic principles in relation to Hungary which are recommended to be taken into consideration when developing the grant system. Energy-related challenges have to be tackled in a complex and global way. This way, I was dealing with the process of achieving environmental protection aims and the current status of renewable energies with the “big picture” approach. The “Results” section summarises the scientific and technical specifics of energy efficiency and the various cost calculations were also presented. In addition, I weighed both short- and long-term consequences. I pointed out that significant emission reduction can be achieved by making use of the potential lying in accessible energy efficiency, while the costs spent on energy also decrease and even investment costs can be recovered. Based on the examination of the social and technological system of electricity production, I concluded that the energy use from production to (end) use is determined by the quality of the ecosystem. The process of electricity production, receipt and use is implemented via technological systems, but the efficiency of this process depends mostly on users, i.e., citizens. According to the currently active 7th Environment Action Programme (2012-2020), “The European Union set the aim to put the economy on an intelligent, sustainable and inclusive growth path by 2020, the aim of which is to establish an economy which is built on low carbon dioxide emission and resource efficiency.”Among others, these were the objectives I used as a basis to describe the pronounced approach of Anthony Giddens, who firmly stated that the operation of the European Union is based on non-transparent and meaningless compromises and the reasons for its unstable circumstances have to do with the uncertain status of the Euro and the dominant character of Germany. Taking into consideration the opinions of other experts, it can be concluded that the leading role of Germany is undoubted: the German legal thinking is especially remarkable, similarly to German economic, technical and technological development level, while their achievements in education and research are outstanding and exemplary. Also, not only has the German energy market a notable influence on the grid and market actors of the neighbouring countries, but German grants influence the price of electricity in other Member States, too. Following the overview of the well-established German example, I presented the specific implementation of Hungarian energy use and I also provided my own calculations as a background of my conclusions. In the section “Impact Assessments”, I used my own data to demonstrate electricity production from solar energy, as well as its efficient use and the recovery of costs. The environmental protection organisation called “Friends of the Earth Europe” compiled a report in which they described an energy industry revolution by the citizens of the European Union. This organisation stated that by 2050, more than half of Europeans will potentially be able to produce the electricity they need from renewable sources independently of the large energy providers. I used their data and conclusions, as well as a method known to me to examine their concept. It was my aim to provide knowledge about the systemic approach of problem solving and its fundamental constituents. Based on the described model, I outlined the main direction along which Bartee’s “problem space” was demonstrated. I included the concept of the environmental protection organisation to this problem space and concluded that the implementation of electricity production for our own purposes is undermined by the different economic status of different countries (a fact which is not considered by the organisation). For this reason, compromises have to be made, i.e., a total shift to renewables is not possible at this point, but a socially, legally and economically founded “transition” is an option. Once this transition is performed, only then it is possible to realise electricity production by “energy citizens”. It was my objective to help the implementation of planned transition to total energy coverage from renewable resources. Based on my conclusions, it is possible to outline the future prospects of the renewable energy strategy. Based on the respective technical literature and expert’s opinions, it was one of my main professional conclusions that the evaluation of a certain country’s energy resources depends on the given scientific and professional field. For example, there are different numerical data with regard to energy types, which is in line with the diversity of reference points. The result of developing the Hungarian renewable energy efficiency policy (putting together an efficient mix of renewable energy resources) is the biggest cumulated national economic and social benefit. The natural science, social science and economic science facts, data, legislations and opinions I collected and the consideration of various limiting factors and possibilities led to my own (energy) efficiency model suggestion. In my opinion, the synchronisation of partial scientific fields and branches is necessary in order to bring people social wellbeing. As a conclusion, sustainable development calls for improvement in terms of quality and not quantity; therefore, the society considers wellbeing to be important and the protection of the environment is regarded as a long-term plan. Also, my long-term plan is efficient environmental protection and I prepared this dissertation in this spirit, referring to its content as “Clear environment”.