A disszertáció a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének és lehetőségeinek a felmérésével foglalkozott – a regionális dimenzió keretrendszerében. A vizsgálat során a Derecske járás területén élő fiatalok munkaerő-piaci jellemzőit vizsgáltuk, ezen belül is öt települést kiragadva: Derecske, Hosszúpályi, Sáránd, Konyár és Tépe településeket. A disszertáció célja annak vizsgálata volt, hogy a Derecske járás területén élő, 16-35 év közötti fiatal korcsoportba tartozók esetében milyen munkaerő-piaci lehetőségeket és munkahelyi perspektívákat kínál a térség. A térségen belül fellelhető-e a vizsgálat alapján a centrum-periféria viszonyrendszer, vagyis Derecske mint központ kiemelkedik-e, és ha igen milyen dimenziók mentén képes pozitívabb helyzetet teremteni a fiatalok számára. Az iskolai végzettség fontossága és ezen belül a térség fiataljainak iskolai végzettsége és annak elemzése – külön kiemelve a diplomával rendelkezőket – is részét képezte a dolgozat főbb elemzésének. A prekariátus fogalom és a mögötte lévő jelenség ismerete Magyarországon is egyre elterjedtebb, melynek a helyi vonatkozású vizsgálatára is vállalkozott a disszertáció. Emellett munkaerő-piaci klasztercsoportokat alakítottunk ki a dolgozó fiatalok körében, mellyel a fiatalok foglalkoztatásának mélyebb jellegzetességeit igyekeztünk bemutatni. A fentebb említett kérdéskörök és felvetések értelmezéséhez áttekintettük a centrum-periféria fogalompár szakirodalmi hátterét, ezen belül is a kistérségi lehatárolások lehetőségeit. A prekariátus fogalmának jelentését és az ifjúsággal történő összekapcsolásának lehetőségei is bemutatásra kerültek, mely alapján elmondható, hogy a prekariátus igen nagy részét maguk a fiatalok teszik ki, a változások aránytalanul nagyobb mértékben sújtják a fiatal korosztályt. A hazai ifjúsági foglalkoztatottság és munkanélküliség elemzésének elengedhetetlen része a téma nemzetközi kontextusba történő elhelyezése. Megállapítottuk, hogy a hazai fiatalok helyzete elmarad a nemzetközi, ezen belül is az uniós átlagtól minden fiatalokat érintő korcsoporton belül. A hazai foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatókat is megvizsgáltuk, melyek alapján elmondható, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben a fiatalokat sújtotta a legnagyobb mértékben a munkanélküliség, amely az ezredfordulón javuló tendenciát mutatott, azonban a gazdasági válság bekövetkezése után ismét markáns emelkedés jelentkezett körükben. A „tudás”, ezen belül is az iskolai végzettség szerepének fontosságára is felhívtuk a figyelmet, mely szerint minél magasabb a fiatalok iskolai végzettsége, annál nagyobb valószínűséggel tudnak elhelyezkedni sikeresen a munkaerőpiacon. Az iskolai végzettség mellett a kompetenciák megléte is egyre nagyobb szerephez jut, vagyis olyan készségek és képességek megszerzésére van szükség, melyek a munkaerőpiacon elengedhetetlennek minősülnek a jó teljesítményhez és a sikeres elhelyezkedéshez. A diplomás fiatalok helyzetével és pozitívabb elhelyezkedési mutatóival külön fejezetben is foglalkoztunk. A szakirodalmi háttér elemzésén túl áttekintettük Derecske járás területi jellemzőit, főbb gazdasági és társadalmi változásait. Megállapítottuk, hogy a járás – illetve 2013. január 1. előtt kistérség – országos viszonylatokban a fejletlenebb régiók közé sorolható, vagyis a centrum-periféria viszonyrendszerben egyértelműen a peremhelyzetben helyezkedik el. Gazdasági és társadalmi vonatkozásban is a periféria területek jellemzői érvényesülnek. Saját kutatásunk során a fiatal lakosság munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó véleményének elemzésére vállalkoztunk. Az empirikus vizsgálat alkalmával elemeztük a résztvevők általános szocio-demográfiai jellemzőit, iskolai végzettségüket. Megállapítottuk, hogy a magasabban kvalifikált fiatalok munkaerő-piaci helyzete sokkal pozitívabb képet mutat, mind objektív, mind szubjektív mutatók mentén. Derecske központi szerepe kimagasló az itt élő fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeinek megítélése kapcsán, valamint az iskolai végzettség tekintetében is messze felülmúlja a kisebb települések adatait. Azonban azt is megállapítottuk, hogy a fiatalok személyes, életüket befolyásoló szubjektív tényezők mentén már nem érzékelhető a centrum hatás. A prekariátus fogalomköre a határozott munkaszerződések mentén szintén kimutathatónak bizonyultak. A dolgozó fiatalok klasztercsoportjainak kialakítása során négy egymástól jól elkülöníthető típust kaptunk, melyek elemzése és értelmezése nagyban hozzásegít bennünket a járás területén kínálkozó munkaerő-piaci kínálat és lehetőségek feltérképezésében. Összességében tehát elmondható, hogy a dolgozat elemzése során széleskörű képet kaptunk az itt élő fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről és szubjektív megítéléséről. Megállapítható, hogy a legjobb helyzetben a Derecskén élő és magasan kvalifikált, a munkaerőpiac által leginkább elvárt kompetenciákkal bíró fiatalok vannak, míg a legveszélyeztetettebb helyzetű fiatalok az alacsony iskolai végzettséggel bíró kistelepüléseken élők.

The focus of the dissertation was the assessment of the labour market conditions and possibilities of youth in the framework of the regional dimension. During our research, we assessed the labour market characteristics of youth living in the Derecske district, concentrating on five municipalities within this area: Derecske, Hosszúpályi, Sáránd, Konyár and Tépe. The aim of the dissertation was to examine what employment opportunities and occupational prospects does the region offer to youth belonging to the age group 16-35 who live in the Derecske district. Can the core-periphery relationship be found within this area according to our research, and does the centre, Derecske stand out? If so, along what dimensions is it able to create a more positive environment for youth? The analysis of the importance of the level of education, including the level of education of youth in the region– with a special emphasis on those owning a college or university degree – also formed a part of the main analysis of the dissertation. The notion of the precariat and being familiar with the phenomenon behind it is more and more widespread in Hungary as well, therefore the dissertation also undertook to examine its local relevance. Furthermore, we have created labour market cluster groups with regards to youth workers, with which we aimed at introducing the deeper characteristics of youth employment. For the interpretation of the abovementioned questions and propositions, we reviewed the relevant literature of the core-periphery conceptual pair, with special focus on the possibilities of how subregions can be determined. We presented the meaning of the concept of the precariat and the possibility of connecting it with youth, based on which it can be stated that youth themselves account for a large part of the precariat, and changes affect the younger generations to a disproportionately greater extent. For the analysis of national youth employment and unemployment, it is indispensible to place the issue in an international context. We have found that the situation of national youth is below the international and the European Union average as well, in all age groups related to youth. We examined the national employment and unemployment rates as well, according to which we can state that in the decade after the regime change, unemployment took a toll on youth primarily, but showed an improving tendency at the turn of the millenium. However, after the economic crisis, it showed a significant increase again. We drew attention to the important role „knowledge”, and as a part of knowledge, the level of education plays, according to which the higher the level of education of youth, the more likely they are to successfully find employment on the labour market. Besides the level of education, the role of competencies is also increasing, ergo it is necessary to aquire skills and capabilities that are considered essential on the labour market for good performance and for successful employment. We dealt with the situation of young graduates and the more positive employment rates that apply to them in a separate chapter as well. Beyond analyzing the relevant literature we reviewed the regional attributes and the main economic and social changes relating to Derecske district. We found that the district – referred to as a subregion before 1 January 2013 – can be classified as a less developed area in national comparison, therefore in the core-periphery structure, it clearly belongs to the peripheral position. The characteristics of the periphery apply in an economic and social respect as well. In terms of level of education of those living in the subregion (educational expansion), the ratio of people who have graduated from high school and college improved, however, these ratios are slightly below the corresponding rates in the county. During the course of our research, we undertook to analyze the opinion of the young population of their respective labour market conditions. During the empirical research, we analyzed the general socio-demographic characteristics and the level of education of the participants. We found that the labour market conditions of youth possessing higher qualifications paint a much more positive picture, along both the objective and the subjective indicators. The central role of Derecske is outstanding with regards to how the youth judge their employment possibilities, furthermore, in respect of the level of education, it by far surpasses the data relating to smaller municipalities. However, we also found that on the subjective factors affecting the personal lives of youth, the central influence had no noticeable effect. The conceptual sphere of the precariat could also be detected along fixed-term employment contracts. When creating the cluster groups of young workers, we found four, clearly distinguishable categories, the analysis and interpretation of which contributes greatly to the exploration of the labour market supply and possibilities offered in the district. Overall, it can be concluded that we gained extensive knowledge of the labour market conditions and the subjective assessment of youth living here. We can state that the highly qualified youth living in Derecske that possess the skills most attractive for the labour market are in the best position, while the youth most at risk are those with low qualifications living in small municipalities.