A hagyományos tájhasználathoz kapcsolódó antropogén geomorfológiai folyamatok vizsgálata Tokaj-Hegyalja területén

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A társadalomnak, a természeti környezetre gyakorolt fokozódó hatása együtt járt az emberi civilizáció fejlődésével. Manapság az ember felszínalakító tevékenységének mértéke gyakran meghaladja a természetes folyamatokét, amely számos kedvezőtlen hatást von maga után. Dolgozatom célja volt meghatározni Tokaj-Hegyalja hagyományos tájhasználatához kötődő geomorfológiai folyamatokat, valamint az antropogén hatásra kialakult formák térbeli sajátosságait és időbeli változásait. Munkámban öt fő vizsgálati területre összpontosítottam: (1) a szőlőterületek térbeli és időbeli változásainak, illetve a felhagyások topográfiai tényezőinek vizsgálata; (2) a kőtámfallal megtámasztott szőlőteraszok területének feltérképezése, a teraszozott lejtők topográfiai jellegzetességeinek meghatározása, felhagyásuk időbeli megoszlása, a teraszok részletes geomorfológiai vizsgálata és a támfalak állapotleírása; (3) a teraszozott és teraszozástól mentes egykori szőlőterületek talajtani vizsgálta, illetve a támfalak építésének litológiai bázis szerinti osztályozása; (4) az eróziós árkok és löszmélyutak területi megoszlásának, legfontosabb geomorfológia tulajdonságainak és a kierodált anyag mennyiségének meghatározása, valamint a vonalas erózióérzékenységi térkép létrehozása; (5) külszíni bányák területi lehatárolása, idősoros változásának és a kibányászott anyag minőségi és mennyiségi megoszlásának vizsgálata. A dolgozatom legvégén kísérletet tettem az ember által felgyorsított, illetve megmozgatott, valamint a természetes folyamatok során áthalmozódott anyagmennyiség arányszáma alapján meghatározni az antropogén átalakítottság mértéke a mintaterületen.


The increasing environmental load was an inevitable consequence of the development of human civilization. Nowadays the extent of anthropogenic effects often exceeds that of the natural phenomena, which leads to several undesirable consequences. The aim of my dissertation was to identify the geomorphological processes in connection with the land use regarding the traditional viticulture of Tokaj-Hegyalja wine region, and geographical characteristics and temporal changes of the anthropogenic forms. In my study I focused on five major areas of investigation: (1) investigation of geographical and temporal changes of vineyards, and the topographical factors of abandonment; (2) mapping of terraces with retaining walls, identification of topographical characteristics of terraced slopes, the distribution of abandonment over time, detailed geomorphological investigation of terraces and the description of retaining walls; (3) soil investigation of terraced and non-terraced historical vineyards, and the classification of the basis of the retaining walls according to lithological bases; (4) identification of regional distribution of gullies and loess roads, identification of its most important geomorphological properties and the amount of eroded materials, and creating a linear erosion sensitivity map in a logistic regression GIS environment; (5) localization of surface mines and the investigation of the temporal, qualitative and quantitative changes in the excavated materials. At the end of my dissertation, I attempted to identify the extent of anthropogenic impact on the sample area based on the ratio of the materials which has been transported during anthropological activities and natural processes.

Leírás
Kulcsszavak
szőlőterület, szőlőterület változás, szőlőterasz, támfal, eróziós árok, bánya, Tokaj-Hegyalja, antropogén geomorfológia vineyard, changes of vineyard, vineyard terraces, retaining wall, gully, mine, anthropogenic geomorphology
Forrás