2011 óta Kína két fontos módosítást adaptált büntetőjogába, úgymint a Nyolcadik és Kilencedik Módosítást; és 22 bűncselekmény esetében fokozatosan kiiktatta a halálbüntetést. Azonban a két Módosítás hatályba lépése csak korlátozott hatással volt a halálbüntetés kontrolljára, és nem változtatta meg alapvetően a bíróságok által oly gyakran alkalmazott halálbüntetést. Egyrészt 46 bűncselekmény esetén a kínai büntetőjog még mindig lehetőséget teremt a halálbüntetés kiszabására, másrészt – ami különösen jelentős –, hogy a bírói gyakorlatban a halálbüntetést a szándékos emberölés, szándékos súlyos testi sértés, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, rablás és a szexuális bűncselekmények legszélesebb körében még alkalmazzák, amely bűncselekmények a mintavételes kutatás során vizsgált 152 halálbüntetés 90 százalékát képzik, ezáltal a halálbüntetés eltörlése a gyakorlatban egyelőre várat magára. Mindazonáltal kétségtelen, hogy ez összhangban van a halálbüntetés fokozatos eltörlésével, amelyet releváns politikai dokumentumokban is deklaráltak. Következésképpen a jogalkotónak és az igazságügyi hatóságoknak nem kell azzal a sürgető kérdéssel szembesülniük, hogy a halálbüntetés teljes abolíciója után hogyan kezeljék a súlyos és halált okozó bűncselekményeket; ez a kérdés azonban nem mellőzhető. Mivel a halálbüntetés de jure de facto eltörlését alig lehet elkerülni, ezért az abolíció folyamata során esszenciális azon kérdés vizsgálata, hogy a összetett kínai társadalomban hogyan előzhetőek meg a bűncselekmények halálbüntetés nélkül, s melyek lehetnek annak alternatívái. A kezdeti hipotézis az, hogy a halálbüntetés fokozatosan kerül kivezetésre a büntetési rendszerből, és alternatív büntetésként a feltételes szabadságra bocsájtás lehetőségével bíró életfogytig tartó szabadságvesztés fogja kiváltani azt. Természetesen a hipotéziseket magában a kínai valóságban kell elhelyezni, ideértve a speciális ideológiai és bírói gyakorlat által befolyásolt elméleteket is. Fontos leszögezni, hogy a kínai problémák – beleértve a büntetési rendszer reformját és az emberi jogok kérdését – magyarázatára és megértésére a nyugati elméletek és standardok nem teljes mértékben használhatóak, tehát a hipotéziseket és a hozzájuk kapcsolódó problémákat a kortárs kínai valóságban kell elhelyezni. A legfontosabb kínai valóságot pedig maga a speciális kínai politikai rendszer jelenti. Másként fogalmazva: a Kínai Kommunista Párt álláspontja nagyban befolyásolja a jogalkotást, ugyanis a kínai politikai- és jogrendszer nagyban eltér a nyugatitól. Kínában a Kommunista Párt politikája 22 meghatározó szerepet tölt be a jogalkotás és végrehajtásának folyamatában azáltal, hogy a Párt politikáját implementálják a jogba. Ezzel szemben viszont a jogállamiság folyamata korlátozza a párt politikáját, azonban ha a jogállamiság szembekerül a politikával, akkor az előbbi hatása az utóbbira mindig azt mutatja, hogy az előbbi ténylegesen elősegíti és biztosítja az utóbbi végrehajtását. Since 2011, China has adopted two important amendments to the criminal law, i.e., the Eighth Amendment and the Ninth Amendment, and gradually repealed the death penalty for 22 crimes; however, the abolition carried out by these two amendments has had a limited influence on the control of death penalty and has not substantially reformed the death penalty as used frequently by the judicial authorities. On one hand, there are still 46 crimes punishable by the death penalty according to the Chinese Criminal Law. On the other hand, this is especially true given that, in judicial practice the death penalty is used most widely for crimes of intentional homicide, intentional injury, drug-related offences, robbery and rape, for which the number of death sentences accounted for 90% of all 152 death cases in sampling research; so, in practice, the abolition of the death penalty has not yet gone to the core of the issue. Undeniably, this is in accordance with the gradualist approach to abolition, which was declared in the relevant political documents. Consequently, the legislator and judicial authorities do not have to face an urgent question of how to control serious and lethal crimes immediately after completely abolishing the death penalty; this problem, however, cannot be neglected. Because the issue of completely repealing the death penalty de jure and de facto can hardly be avoided, the issue of how to control crime without the death penalty in China’s complicated society, and its alternative punishment, have to be considered during the process of removing the death penalty. The initial hypotheses are that the death penalty will be gradually removed from the penalty system, and life imprisonment with possibility of release will be the alternative punishment to the death penalty. However, all the hypotheses have to be placed in the context of China’s reality, including theories influenced by the special ideology and the judicial practice. Actually, to a certain extent, the common Western theories and standards cannot be used to explain and understand Chinese issues, including the reform of the penalty system and human rights, so the hypotheses and their related issues needs to be placed in the reality of contemporary China. And the most important reality is China’s special political system. In other words, the Communist Party of China’s (CPC) viewpoint has a great influence on legislation, because China’s political and legal regimes are completely different from the West’s. In China, the CPC’s policies play a guiding role in the process of the enactment and implementation of the law through the main methods used to codify the Party’s policies into 2 law, and the ways in which the laws are implemented. Conversely, the process of the rule of law also restricts the Party’s policies; however, where there is a conflict between the rule of law and policies, the influence of the former on the latter will always show that the former effectively promotes and ensures the implementation of the latter.