A kutatás célja a klímaváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás jogi kereteinek a felkutatása, rendszerbe állítása, és az esetleges anomáliák, hiányosságok feltárása. Az éghajlatváltozás és - védelem kutatása messze túlmutat a jog keretein; a természettudományokon kívül (többek közt) gazdaságtudományi, szociológiai vetülete is van, nemegyszer kihívás elé állítva a jogi szempontú vizsgálatot. Ennek megfelelően jelen dolgozat alapul veszi más tudományterületek eredményeit, kutatási megállapításait, és nagymértékben támaszkodik azokra, nem szem elől tévesztve a jogi rendszer felállításának célját és igényét.
A rendszerezés segít megválaszolni a kérdést, hogy a jog hogyan tudja megragadni a klímaváltozás tényét, hogyan és milyen intézkedésekkel kíván az emberek életébe beavatkozni, melynek révén az éghajlatváltozás mérséklését kívánja elérni.
Az éghajlatváltozással, illetve -védelemmel foglalkozó állam- és jogtudományi szakirodalom mára meglehetősen terjedelmessé vált. Számtalan forrást találunk például a kibocsátás- kereskedelmi rendszerről (vagy szén-dioxid kvótarendszerről, ETS-ről) kiváltképp napjainkban, amikor az EU 2013-tól megújította vonatkozó előírásait. Jelen kutatás újdonsága, hogy kitekint a szűken vett és talán klasszikusnak vehető éghajlatvédelmi jogi – szabályozási területek közegéből, és – a lehető legtöbb szempont alapján – szélesebb perspektívára törekszik. A kutatás célja az egyes szabályozási területek (pl. kibocsátás-kereskedelem, energiajog, LULUCF,3 teherelosztás) főbb jellemvonásainak, funkcióinak bemutatásán túl az összefüggések, kapcsolatok megjelölése, a kérdésfeltevés, valamint az esetleges ellentmondások és hiányosságok feltárása.
Megjegyzendő, hogy jelen munka nem tudja betölteni mindazt az űrt, amely a klímavédelmi jogi kutatások terén napjainkban is megfigyelhető. Ennek tudatában jelen munka csupán azt vállalja és vállalhatja, hogy rendszerszerűséget keres a sokszor anomáliákkal, ellentmondásokkal és hiányokkal terhelt szabályozás elemei között A disszertáció elsődlegesen környezetjogi szemléletű, hangsúlyos ökológiai beállítottsággal; a kapcsolódó társadalmi, (köz)gazdasági és egyéb szempontokat csak a szükséges mértékben érzékeltetem.
A dolgozat elméleti és tételes jogi témaköröket ölel fel. Az elméleti kérdések körében a klímajog alapvetéseivel, jogdogmatikai kérdéseivel, rendszertanával (az éghajlatvédelem jogszabályai és eszközei rendszerének felállításával), valamint a klímavédelem főbb alapelveivel (többek között a fenntarthatósággal) foglalkozom. A tételes jogi témakörök kiválasztásának alapjául az Európai Unió által elfogadott jogszabályok szolgáltak. Az uniós mellett foglalkozom a nemzetközi szabályozással is, különösképp az éghajlatvédelmi jog kialakulásával összefüggésben. The aim of this research is climate change and to research and categorise the legal framework of how to adapt to it and to reveal anomalies and legal gaps. The research of climate change and climate protection points beyond legal framework; apart from having an aspect in natural sciences, it has a connection with economical sciences and sociology, which is often a challenge for research based on law. This is why this dissertation is based on the results of other fields and focusing on the aim and need of setting up a legal system.
Categorising helps answering the question how law handles climate change and how and with what regulations it will influence people’s lives to decrease climate change. State and legal literature dealing with climate change and climate protection have been expanded. We can find several sources on Emission Trading System (ETS)6 especially today when the EU renewed its connected regulations in 2013.7
This research is special because it does not only focus on classical climate protection law but also on a wider perspective, taking into consideration as many aspects as possible. The aim of this research is not only to present the main characteristics and function of different areas of regulation (i.e. Emission Trading System, energy law, LULUCF8, effort sharing), but also to point out links and connections and to ask questions and to reveal contradictions and gaps. It is important to mention that this work cannot fill the gap in today’s research of climate protection, so this dissertation can only search whether there is a system between the anomalies, contradictions and gaps of the regulations. This dissertation mainly concentrates on environmental law with a strong ecological aspect and the related social, economic and other aspects are covered only on a limited scale. The essay includes theoretical and concrete legal topics. Concerning theoretical questions I deal with the basic concepts and questions and system of climate law (with setting up legal regulations and devices of climate protection) and also with the basic concepts of climate protection (for example sustainability). Choosing the concrete legal topics was based on European Union regulations. Beside this I also deal with international regulations mainly in connection with the evolution of climate protection law.