A kutatás általános célkitűzése a családok szabadidős preferenciáinak, gazdasági szerepének és sportolási szokásainak, értékrendjének átfogó feltárása volt. Célom volt, hogy az irodalmi feldolgozás és a saját kutatás eredményei alapján komplex képet tudjak kialakítani a családok sportolási hajlandóságáról, mely az egészséges életmód alapvető eleme. Kutatásaimra alapozva olyan megállapításokat kívántam megfogalmazni, melyek segítik a családok egészségfejlesztését, és ennek eredményeként növelhető a munkavállalók termelékenysége. Kutatási módszerként kvalitatív és kvantitatív módszert is alkalmaztam, melyek eredményeit összevetettem a szakirodalomban található vizsgálatokkal. Primer kutatásom fő részét kérdőíves vizsgálatok segítségével végeztem el, amelyben 252 fő óvodás, és 2036 fő (509 család) 10-14 éves gyermek és szüleik, nagyszüleik megkérdezése zajlott. Emellett 150 főt kérdeztem meg strukturált interjúk formájában, akiknek válaszaik magyarázó célt szolgálnak a dolgozatban. A negatív változások ellenére a társadalom legkisebb közössége még mindig alapvető szerepet játszik a szokások, az életvitel és az értékrend kialakításában. Megállapítottam, hogy a szülők értékközvetítő szerepe meghatározó az életmódelemek kialakításában, hiszen az első szocializációs színtér a család. A sportolási gyakoriság és testsúly alakulása között igen erős szignifikáns különbséget tudtam kimutatni. A sovány vagy normál testsúlyú gyerekek között többen vannak azok, akik a szüleikkel heti 2-3 alkalommal vagy több, mint 3 alkalommal sportolnak. Kutatómunkám folyamán vizsgáltam a gyerekek szocioökonómiai státuszának és az elhízásnak a kapcsolatát. A kapott eredmények igazolták, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok körében az elhízás nagyobb valószínűséggel fordul elő. A rendszeresen és alkalmanként sportoló gyerekek sportolási szokásait leginkább befolyásoló tényezők és személyek: a belső indíttatás, a barátok, a kortárs csoport szerepe, a média, a szülők, a testvér és a nagyszülők. A szülők, nagyszülők a gyermekük, unokájuk sportolásának támogatását leginkább finanszírozás tekintetében támogatják, ezt követi az utazás segítése versenyekre, edzőtáborokba, valamint a versenyeken való rendszeres szurkolás. Az értékek rangsorát vizsgálva megállapítható, hogy a szülők és a nagyszülők számára is a család a legfontosabb, a szülők második helyre rangsorolták a boldogságot, míg a nagyszülőknél az egészség került erre a szintre. A harmadik helyen preferált a szülőknél az egészség, míg a nagyszülőknél a szeretet. A karrier a nagyszülőknél érthető módon háttérbe szorult. Megállapítottam, hogy a szülők sportolási mintázata befolyásolja a gyerekek sportolási mintázatát, azaz a sportoló szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel sportolnak, az eredmények alapján szignifikáns összefüggés mutatható ki. Megvizsgáltam azt is, hogy a szülő jövedelme, gyermeke sportolásának támogatása és annak formái között milyen összefüggések vannak. Az apák anyagi támogatási hajlandósága a jövedelem növekedésével szignifikáns különbséget mutat, magasabb reálkeresettel rendelkező szülők nagyobb összeggel támogatják a sportszolgáltatások vásárlását. Azok a szülők, akik alacsonyabb anyagi kondíciókkal rendelkeznek, többször választják gyermekük szurkolóként történő támogatását, mellyel kompenzálni próbálják az egyéb támogatás hiányát. A rendszeres fizikai aktivitást végző nagyszülők értékközvetítő szerepe meghatározó. A kutatásom mindkét területe igazolta azt, hogy a szülők, nagyszülők sportolási mintázata befolyásolja a gyerekek sportolási mintázatát, vagyis a szülők értékközvetítő szerepe meghatározónak bizonyult az óvodások, iskolások mozgásalapú életmódelemeinek kialakításában, és megerősítést nyert. The general objective of the research was to comprehensively explore the leisure preferences, economic role, sports habits and values of families. My aim was, based on researching the relevant literature and the results of my own research, to provide a complex picture of the sporting willingness of families, the latter being an essential element of a healthy lifestyle.Based on my research, I wanted to formulate conclusions that help to promote the health development of families and, as a result, an increase in the productivity of workers can be achieved. As research methods, I used both qualitative and quantitative tools, the results of which were compared with the results of earlier studies in the literature. The biggest part of my research was conducted through questionnaires, in which 252 kindergarten-age children and 2036 (509 families) 10-14 year old children and their parents and grandparents were surveyed.In addition, I surveyed 150 people in the form of structured interviews whose answers serve an explanatory purpose in the dissertation. Despite negative tendencies the smallest community of the society still plays dominant role in shaping habits, life style and values. The behaviour-, consumption- and life style habits experienced within the family have essential influence on the sensitivity, attitude to world and values of the children grown up there. The family has different psychical- and physical health protecting roles in retaining good health of the youth. Dominantly significant difference can be stated between the frequency of doing sports and body weight. More of thin and normal weight children do sports with their parents 2 or 3 times or even more than 3 times a week.The connection between socio-economic status and obesity of the children was also examined. Our research confirmed that obesity occurs more probably in families with lower income. The factors mostly influencing sporting habits of children doing sports regularly and occasionally are: internal motivation, role of friends, peer groups, media, parents, siblings, grandparents. Parents, grandparents mostly support their children’s sport by financing it, followed by driving them to competitions, training camps or cheering for them at competitions. The first priority in the answers of the three generations is freetime activities spent in the family, with the family, for children freetime, relaxation spent with the peers was important, in the case of parents importance of studies/work was prioritized besides relaxation. In case of grandparents reading was a popular leisure activity besides relaxation. When examining the list of values it can be stated that family is the most important for both parents and grandparents, happiness is ranked the second place by parents, while for grandparents health gets to this level. The third for parents is health, while for grandparents it is love. Career obviously is put little emphasis on by grandparents. I also surveyed the connections between the income of the parents and the support and the ways of their child’s sports activity. There is a significant difference on the willingness of financial support of fathers, parents having higher real income spend larger amount on buying sports services. Parents having lower financial conditions support their children more often by cheering for them, this way compensating them for the lack of other supports. Value transmitting role of grandparents doing regular physical activity is dominant in sports and active recreational activities and also in supporting learning and work. Both fields of my research proved that sporting pattern of parents, grandparents has influence on the sporting pattern of children, that is value transmitting role of parents is crucial in shaping motion-based way of life elements of nursery- and school children and it has been confirmed that family is the primary scene of socialization.