Doktori értekezésünkben az elsődleges és másodlagos digitális egyenlőtlenségeket vizsgáljuk az 1995 után született, Z generációs fiatalokon. A célcsoport sajátossága, hogy beleszületett a digitális világba, ezért elvileg készségszinten használja az internetet és az IKT-eszközöket. A kutatásunk fő kérdései, hogy jelen vannak-e a Z generációs fiatalok között az elsődleges (hozzáférési) digitális egyenlőtlenségek, és ha igen, akkor mely tényezők vannak rá hatással. Ezt követően arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen különbségek vannak a fiatalok internethasználatában, illetve, hogy a másodlagos (használatbeli) digitális egyenlőtlenségek mely dimenziói mentén találunk megosztottságot. A kutatási célok eléréséhez kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt használunk. A statisztikai elemzésekhez a Magyar Ifjúság 2012 Z generációs (1995 után születettek) leválogatott mintáját, a Magyar Ifjúság 2016 előzetes eredményeit, az EUROSTAT és az NMHH adatait elemezzük. A Magyarországra vonatkozó elemzések után egy debreceni mintán vizsgáljuk a digitális egyenlőtlenségek megjelenését. A debreceni mintába minden iskolatípusból véletlenszerűen választottunk ki egy iskolát, ahol önkéntesen lehetett jelentkezni a kutatásban való részvételbe. Így került a mintába egy egyházi általános iskola, egy szakiskola, egy gimnázium, az egyetem több szakja, valamint a vizsgálatokba bevontuk egy Tanoda-program diákjait és egy lakásotthon lakói is, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is képviseltethessék magukat. A minta 107 fős. A kutatás fókuszcsoport vizsgálatra épül, amelyet az interjúk előtt és után felvett kérdőívekből nyert eredményekkel egészítettünk ki. A minta elemszáma és a kvalitatív módszertan túlsúlya miatt a kutatás nem alkalmas az egész Z generációs populációra vonatkoztatható következmények levonására. A dolgozat elméleti hátterét az ifjúsági korszakváltásra, az új generáció kialakulására és jellegzetességeire, valamint a digitális egyenlőtlenségek legfontosabb teóriáira építettük. Hipotéziseink vizsgálatához leíró statisztikákat, kereszttáblás elemzéseket, valamint a fókuszcsoportok elemzését végeztük el. Utóbbi adja a kutatás gerincét. Kutatási eredményenk azt mutatják, hogy a digitális egyenlőtlenségek a vizsgált populációban fellelhetőek, azonban egyes dimenziói eltérő mértékben jelennek meg. Az elsődleges (hozzáférési) egyenlőtlenségek az okostelefonok kapcsán megszűntek. A másodlagos digitális egyenlőtlenségek kialakulására leginkább az iskola típusa van hatással. Kutatásaink alapján tehát az digitális egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel továbbörökítik azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak.

In our doctoral dissertation, we examine the First-Level and Second-Level Digital Inequalities among the generation Z being born after 1995. The specificity of the target group is that they were born into the digital world and therefore, they use the Internet and the ICT tools skillfully. The main questions of our research are whether there are First-Level Digital Inequalities among Z generations and, if so, what factors affect it. After that, we also wonder what differences we could find about the Internet usage of young people and what dimensions of Second-Level Digital Inequalities cause them. In order to reach our research goals, we combined qualitative and quantitative methods. For the statistical analysis, we examine the subsample (born after 1995) of the Hungarian Youth 2012 database. Furthermore, we observe the preliminary results of the Hungarian Youth 2016 database, the data of EUROSTAT and NMHH as well. After analyzing the Hungarian situation, we are investigating the appearance of digital inequalities on our own sample from Debrecen. For this sample, we selected randomly a school from each school type and there the youth had a chance to join our research voluntarily. Thus, a church elementary school, a vocational school, a high school and several departments of the university were included in the sample. Furthermore, we involved some students of an After School Program and residents of a group home so the most disadvantaged people were able to represent themselves as well. The sample size is 107. The research is based on a focus group analysis, supplemented by the results obtained from the questionnaires before and after the interviews. Because of the sample size and the predominance of the qualitative methodology, the research is not suitable for deducting the consequences for the entire Z generation population. The theoretical background of the dissertation was based on the age change of the youth, on the emergence and characteristics of the new generation, and on the most important theories of digital inequalities. In order to verify our hypotheses, besides descriptive statistics, we have employed cross tabulation and analyzed the result of the focus groups as well. The latter gives the basis of the research. According to our results, the digital inequalities can be found in generation Z, but not in every dimension. First-Level Digital Inequalities have disappeared in terms of smartphones. Second-Level Digital Inequalities are most affected by the type of school. Accordingly, digital inequalities are likely to reproduce social inequalities.